A beültetett csipektől a szabadkőművesek népirtásáig

Hat hónapja tart a legeltökéltebb hazai Covid-oltás-ellenesek demonstrációja, amelynek helyszíne tavaly szep­tember óta a budai Vár. Világszerte erősödnek a vakcinaellenes és vírustagadó mozgalmak – miközben éppen a napokban jelentette ki Ferenc pápa, hogy az oltás elutasítása öngyilkossági kísérlettel ér fel.

US-HEALTH-VIRUS-TRIBUTE Fotó: TIMOTHY A. CLARY Forrás: Europress/AFP

A járvány a kimunkált népirtó hadművelet első lépése. A második az oltás beadatása, mert olyan anyagok vannak a vakcinákban, amelyek tönkreteszik a fertőzöttek szervezetét. A tüskefehérjétől például meddővé válnak a nők, akik aztán nem tudnak szülni, és a terv legfontosabb része ezzel valóra is vált! – magyarázza Fórizs Eszter, amihez Czetli Balázs teszi hozzá:

– Jelenleg az idősek, a kövérek és a depresszió­sok hunynak el a legnagyobb számban, méghozzá azért, mert munkaképtelenné váltak, és így már nem hajtanak hasznot az elitnek.

Hogy honnan tudják mindezt? Mivel a fősodorban lévő médiával szemben – hisz az a „háttérhatalom” kezében van – komoly fenntartásaik vannak, magyar és angol nyelven keresnek „alternatív” forrásokat.

*

A virtuális térben Magyarországon is figyelemre méltó tömegbázisa van a vírustagadásnak, oltásellenességnek és a hozzájuk kapcsolható összeesküvés-elméleteknek. Nem véletlen, hogy az átoltottsági ráta növekedése az állam minden törekvése ellenére lelassult nagyjából hetven százaléknál. 

Aki eddig nem oltatta be magát, annak valószínűleg „világnézete” tiltja az oltás felvételét.

Vajon körülírható-e típusjellemzőkkel e kör, illetve mi állhat a tudományos érveléssel szembeni kételyeik, aggályaik, olykor már-már szektás meggyőződésük mögött? E kérdéssel számos kutató foglalkozik, köztük Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus, egyetemi oktató és Veszelszki Ágnes nyelvész, kommunikációkutató, a Corvinus egyetem tanszékvezetője.

Mint egybehangzóan állítják, a vírustagadóknak nincsenek pontosan meghatározható szocio­lógiai vagy demográfiai jellemzőik.

A vírustagadás nem függ kortól, nemtől, iskolázottságtól, társadalmi helyzettől, etnikai, vallási hovatartozástól, politikai preferenciától.

A meggyőződéses oltásellenességhez sokfelől vezet út, az azonban bizonyított, hogy aki az egyik konteóban elkezd hinni, az általában nyitottá válik az összes többi összeesküvés-elmélet kritikátlan elfogadására is.

Vírustagadók gyűlése a budapesti Hősök terén 2021 februárjában. Fotó: Ripost/Markovics Gábor

Találkozni a valósággal?

E képet csak árnyalja Szvetelszky Zsuzsa volt hallgatójának, a tragikusan fiatalon elhunyt Kolossváry Róbertnek az oltásellenes Facebook-csoporttagok személyiségprofilját feltérképező kutatási eredménye, amely kimutatta: az idősebbek és alacsony iskolai végzettségűek valamivel fogékonyabbak a konteókra, mint a fiatalabb és iskolázottabb réteg tagjai, de ez mégsem szabály, mert az ellenkezőjére is bőven van példa.

Abban is mindkét szakember egyetért, hogy az érintett csoport esetében véleménybuborékról van szó, amelynek legfőbb platformja a közösségi­ média, azon belül is elsősorban a Facebook – amelyre az EU-n belül Magyarországon regisztráltak a legnagyobb arányban –,

tudjuk meg Veszelszki Ágnes docenstől, aki levezeti, hogy a közösségimédia-platformoknak az üzleti modelljükből következő elsődleges céljuk, hogy minél több időt töltsenek az emberek az adott oldalon, eközben minél több értékes adatot szolgáltassanak magukról. 

Ennek érdekében a felhasználó tevékenységét figyelő algoritmus olyan tartalmakat válogat össze a számukra, amelyek szinkronban vannak feltételezett érdeklődésükkel, véleményükkel, hie­delmeikkel. 

Ez a platform működtetője szempontjából logikus, mert ha valaki rendre olyan tartalmakkal találkozna, amellyel nem ért egyet, nagyon gyorsan elhagyná az oldalt. És itt jön be az ismétlési hatás – mutat rá Veszelszki Ágnes –, amelyet megerősítési torzításnak is hívnak: amiről az a benyomásom, hogy sokan gondolják, azzal én is bátran azonosulok. 

Ha például az algoritmus úgy találja, hogy kutyabarát vagyok, akkor a felém irányított kutyás tartalmak mennyiségéből arra a téves következtetésre juthatok, hogy mindenki kutyás, a világ pedig nagyjából az ebtartás körül forog

– fogalmaz a kutató. Az algoritmus a szociálpszichológus szerint is erősíti a véleménybuborék kialakulását az egyén körül, de ehhez adott személyiség is kell.

– A konteóhívők általános jellemzője, hogy igyekeznek távol tartani magukat az eltérő véleményektől, mert azokat megismerve esetleg le kellene cserélniük a fejükben meggyökerezett elgondolásokat. 

Ez kényelmetlen és megterhelő volna. Ráadásul sejtik, hogy ez veszélyforrás, mert amennyiben a saját csoportjukban hangot adnának annak, hogy már mást gondolnak az adott témáról, mint a többség, azzal konfliktusokat generálnának, ami a kiközösítésükhöz vezetne. 

Biztonságosabb azonosulni a véleménybuborékban honos véleményfősodorral, nem hagyni magunkat kizökkenteni e virtuális valóságból mindenféle kérdésfeltevéssel, ellentétes vélekedéssel, esetleg szembetalálkozni a valósággal – fűzi hozzá Szvetelszky Zsuzsa.

Fertőző elméletek

Az oltásellenes oldalakon felbukkanó elméletek egyik főcsoportja a konspirációs vagy összeesküvési elméletek, amelyek a vírus létrejöttét és elterjesztését jelentős befolyású, rossz szándékú hatalmasságok, titkos szervezetek, a világ újrafelosztásán ügyködő nagyhatalmak tevékenységének tulajdonítják. 

Az ilyen teóriák fontos alkotói a kóbor adatok, amelyek vagy ellentmondanak a hivatalos változatnak, vagy magyarázat nélküli információk. Ez utóbbi fajtából táplálkozik az a tézis, miszerint Bill Gates üzleti érdekből kíván oltóanyaggal csipet juttatni emberek milliárdjaiba. 

Mindez onnan ered, hogy a techmilliárdos néhány éve a nyilvánosság előtt valóban beszélt fenyegető világjárványról. Gates gyanús kijelentésétől már csak apró gondolati lépés eljutni a tömeges meddőséget okozó, a túlnépesedett emberi faj megtizedelése céljából biológiai fegyverként beadott vakcinákig, elkeveredve akár az új világrenden munkálkodó titkos szervezetek felkavaró témájáig.

A terjedő összeesküvés-elméletek valójában cáfolhatatlanok, mert aszimmetrikusan kezelik az érvelésük mellett, illetve ellen szóló információkat. Ráadásul hitelességük látszatához hozzájárul, hogy izolált állítások helyett komplex világnézeti rendszert kínálnak – olvasható Veszelszki Ágnes Fertőző összeesküvés-elméletek című szakmunkájában.

Szvetelszky Zsuzsa szerint a konteóhívők valóságos szertartásként élik meg, amikor felkeresik kedvenc internetes platformjukat, ahol megkapják a vágyott önigazoló tartalmat, mégpedig kellő hangerővel. Ezek az emberek órákat képesek a nézeteiket alátámasztó információk gyűjtésével tölteni, ami erős elkötelezettséget jelez. 

Mindeközben a beavatottság boldog érzése tölti el őket:

tudom, amit tudok, engem aztán nem lehet becsapni!

Kétségtelen, hogy sokkal egyszerűbb a lapos Földben vagy vírusirtó ecetes-sós vizes gargarizálásban hinni, mint megpróbálni megismerni bonyolult, csillagászati, természettudományos vagy molekuláris biológiai összefüggéseket – ismeri el a szociálpszichológus.

Csakhogy úgy léptünk a XXI. századba, hogy általánosan fellazult a tudományos világba vetett hit. Ennek hátterében az áll, hogy a tudomány önmagát folyton megkérdőjelezi, a tudósok folyamatosan revideálják addigi nézeteiket, amennyiben valamilyen tudományosan igazolt új tézis felülírja azokat. 

Mindez nem új, azonban mire hagyományos úton egy tudományos eredmény elérte a nagyközönséget, addigra kiforrott, tudományos módszerekkel igazolt vélemény volt, ám ma másképp van – véli Veszelszki Ágnes.

Celebek, tréfamesterek

– Az internetnek köszönhetően ma sok tudományos közlést azonnal elér bárki, köztük a laikusok is. Bár a vita a tudomány bevett működési módja, a laikusok mindebből csak azt szűrik le, hogy lám, még a tudósok között sincs egyetértés a témában. 

Ez a bizonytalanság újabb magyarázata annak, hogy miért tudnak oly könnyen elterjedni áltudományos állítások, amelyek leegyszerűsített válaszokat kínálnak bonyolult kérdésekre. A közösségi médiában pedig azonos felületen, összekeveredve botlunk a tudományos és áltudományos információkba, amelyeket szinte lehetetlen szétszálazni. 

Eközben a legkülönfélébb véleményvezérek, influenszerek, adathalász csalók, összeesküvéselmélet-hívők, „jól informált” bennfentesek, segítő szándékú rokonok, magukat humorosnak gondoló tréfamesterek, hátsó szándékkal rémhírt terjesztő politikusok és kattintásvadász celebek árasztanak el bennünket hihetőbbnél hihetőbb áltudományos tartalmakkal. Ezek társadalmi veszélyességét nem lehet eléggé hangsúlyozni – foglalja össze a kommunikációkutató.

*

Hogy „cáfolhatatlan” információik minél szélesebb körhöz eljussanak, Fórizs Eszter esténként levetít egy-egy videóanyagot a sátor falán függő vászonra, amelyet élő adásban közvetít a mintegy 8800 követővel rendelkező Facebook-oldalán. 

Az oldalt meg is mutatja. A profilképen a hölgy árpádsávos zászlót lenget éppen.

– Tegnap este, amikor arról beszéltem, hogy Kazahsztánban megemelkedett a földgáz ára, és polgárháború tört ki, a nézők jelezték, hogy elment a kép. Nem tudom, melyik titkosszolgálatnak nem állt érdekében, hogy az emberek megtudják, mi folyik ott! – taglalja Eszter, amihez Pálinkás József hozzáteszi, hogy

a Nemzetbiztonsági Hivatal jelenleg is figyeli a sátrat, ez biztos!

A demonstrálók rendőrségi engedéllyel január 23-ig, vasárnap estig maradhatnak várbéli sátraikban. Egyelőre nem tudják, hol, de folytatni tervezik a tiltakozást. Az új helyen már nem sátrat, hanem jurtát fognak állítani, másfél millió forint áll rendelkezésükre e célra. 

A költségek nagyját három támogató adta össze – mert másoknak is érdekük fűződik ahhoz, hogy napvilágra kerüljön az igazság…

Borítókép: Védőmaszkot viselő nő sétál New Yorkban. Sötét erők játékszerei? (Fotó: Europress/AFP)