Az 1990-es években vált egyre gyakoribbá a mentén névutó használata, legtöbbször az alapján és a szerint jelentésében, de esetenként határozóragos névszót is helyettesít. A politikai, közéleti, sajtónyelvi használata igen jellemző. Például: „2003-ban is a tavaly elfogadott terv mentén dolgoztunk.” Érthető így is, de a terv alapján vagy a terv szerint még jobb. „A kölcsönt a megfelelő garanciák mentén lehet felvenni.” Itt raggal helyettesíthető: garanciákkal. Stilárisan jobban hangzik, gördülékenyebb, de nem hiba a mentén alkalmazása. Eredetileg ez is konkrét helyviszonyt fejezett ki, például az út mentén hófogó rácsok találhatók.
A ragcsapda Tótfalusi István másik sajátos nyelvhelyességi elnevezése: ebbe a hibába akkor esik a tollforgató, amikor egyetlen szerkezetbe gyömöszöl bele sok mindent. Egy konkrét példával élve és magyarázva: „Felragadott egy követ, és fejbe ütötte vele a feleségét teljes erejével a folyó felé vonszoló támadót.” Tehát a cselekvő személy, a férj nem a feleségét, hanem a támadót ütötte fejbe, azonban ez első olvasásra, hallásra nem derül ki világosan.
Helyesebb így, tagmondatokra bontva: „Felragadott egy követ, és fejbe ütötte vele a támadót, aki a feleségét teljes erejéből a folyó felé vonszolta.” Ebben az esetben a célszerűség elve érvényesül, bár nem érti félre az olvasó, azonban első olvasatra a rossz fogalmazás miatt bizonytalan lehet.
Borítókép: Magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi Vendéglátóipari Idegenforgalmi Szakgimnáziumban 2017. május 8-án (Fotó: MTI/Balázs Attila)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!