Főtér

A 44 milliárd dolláros szerzemény kapcsán a legújabb értesülés, hogy Musk csak ideiglenesen fogja vezetni a céget.

Elon Musk &Twitter Fotó: CELAL GUNES Forrás: Europress/AFP

Elon Musk és a Twitter sagája hetek óta lázban tartja a tech- és az üzleti­ világot, illetve a szólásszabadság szakértőit.
A 44 milliárd dolláros szerzemény kapcsán a legújabb értesülés, hogy Musk csak ideiglenesen fogja vezetni a céget. 

Április közepén reppent fel a hír, hogy a ­SpaceX és a Tesla mögött álló Elon Musk a Twittert is beolvasztaná vállalatcsoportjába. A mikroblog április 25-én mondott igent az ajánlatra. A 44 milliárdos vételárhoz Musk 8,4 millió dollár értékű Tesla-részvényt adott el, ami miatt a Tesla értéke mindjárt 12 százalékkal esett (igaz, azóta 3,5 százalékot már visszakapaszkodott).

A jelentős vételárhoz a milliárdos támogatókat is talált, a hírek szerint az Oracle alapítója, ­Larry Ellison egymilliárd dollárral, a SpaceX-be is beruházó Honeycomb Asset Management ötmillióval áll az üzlet mögött. Egyes hírek szerint a Twitter társalapítója, Jack Dorsey is a segítők között lehet.

Az üzleti kérdéseknél még nagyobb hullámokat vet a közösségi médiumok szabályozási kérdése és a szólásszabadság. A Twitter Magyarországon kevésbé elterjedt, ám Amerikában rendszeres bejelentések helyszíne. Egy korábbi felmérés szerint a tengerentúlon a Facebookot a kevésbé iskolázott, esetleg tinédzserréteg használja, míg a Twitteren egyetemisták és az ország fehérgallérosai osztják meg információikat, véleményüket. 

A TikTok térnyerésével változott a helyzet, a tizenévesek egyre inkább a kínai videómegosztót részesítik előnyben, onnan tájékozódnak, de az idősebb Z generációsok, a millenniumiak és a későbbi korosztályok számára továbbra is a Twitter jelenti a fő információforrást.

A közösségi médiumok és a szólásszabadság kapcsán az elmúlt években egyre több vita éleződött ki, hiszen az internet új kapcsolatokon túl információterjesztésre is lehetőséget ad. Henry Jenkins amerikai médiatudós a „részvétel kultúrájának” nevezi a jelenséget, hogy a világ, amely egykor a médiából tájékozódott, mára tartalomgyártóvá lépett elő. 

Ebben az összefüggésben az egyén szerepe felértékelődik, hiszen nincs meg az a fajta ellenőrzési mechanizmus, amely a hivatalos médiumok esetén megszokott. Bárki megoszthatja gondolatait az egész világgal, és akkor válhat a társadalom releváns részévé – a fia­talok által sokszor vágyott influencerré –, ha minél több dolgot minél gyorsabban oszt meg.

Ez utóbbi az újfajta civilizációs betegséggel, a FOMO-val (Fear of Missing Out) függ össze. A közösségi médiában megosztott tartalmakra adott pozitív visszajelzések ugyanis az adrenalin- és a szerotoninszint növekedése miatt függőségi helyzetet teremtenek. A megemelkedett boldogságszintet csak az egyre nagyobb zajt csapó hírek, fényképek és videók tudják biztosítani. Ez pedig az álhírek terjedését segíti elő.

A kommunikációelmélet jól ismeri a kapuőr kifejezést, amely az újságírók felelősségét írja le. Sokszor értelmezik önkényes szűrésként, a koncepció azonban eredetileg arról szól, hogy a szakemberek csak a valóságot írják le, méghozzá úgy, hogy pontosan tudják, milyen hatást váltanak ki, és vállalják érte a felelősséget. Ez utóbbi elem teljesen hiányzik a közösségi médiumokban megosztott tartalmak esetén.

Elon Musk a Twittert szeretné „de facto főtérré” alakítani, ahol bárki bármit mondhat anélkül, hogy a Twitter a közösségi irányelvek miatt letiltaná. Az elmúlt években éppen a közösségi médiumok hírszolgáltatásra gyakorolt negatív hatásai miatt minden platform egyre több korlátozó intézkedést vezetett be. A szűrés azonban sok esetben valóban túlnőtt a például kínzást vagy gyermekpornográfiát népszerűsítő biztosan tiltandó tartalmakon. Valóban előfordult, hogy álhírek címén sokkal inkább véleményválogatásról volt szó, semmint biztonsági intézkedésekről.

Musk ezen szeretne változtatni. Úgy nyilatkozott, hogy a szólásszabadságon ő azt érti, amit a jog engedélyez, és minden cenzúra ellen tiltakozik, amely a jogon túlmutat. Tehát ha az emberek kevesebb szólásszabadságot szeretnének, akkor „kérjék meg a kormányt, hogy hozzon erről jogszabályt”-.

Amerikai média- és jogtudósok azonban tartanak Musk szólásszabadságot illető végletes véleményétől, és azt mondják, a milliárdos túlságosan leegyszerűsítően értelmez, mivel az egyén lehetőségei nem mindig egyeznek a közösség érdekeivel. Más szakértők szerint ez valóban igaz, ám ennél a pontnál jutunk vissza a Twitter eddigi problémájához, ami miatt sokan nem mondhatták el gondolataikat. Ki dönti el tehát, mi a közösség érdeke?

További kérdés, hogy Musk úgy tűnik, csak az Egyesült Államokra fókuszál. Európában ugyanis jóval szabályozottabb a szólásszabadság kérdése, mint Amerikában, és még az unión belül is vannak eltérések. 

Törökországban és Nigériában már előfordult, hogy blokkolták a Twittert, mert megosztási stratégiája nem felelt meg az állami szabályozásnak. Az indiai kormány bejelentette, hogy szívesen látják a vállalatot, de „a szólásszabadság nem abszolút, hanem ész­szerű korlátozások tárgya”. Szakértők szerint, ha Musk minden országban meg akar felelni a helyi szabályoknak, az olyan töredezettséget okozna, amelyet a Twitter nem biztos, hogy kezelni tud.

A kínai–amerikai kereskedelmi háború fényé­ben néhány szakértő arra is figyelmeztet, hogy mivel a Tesla alkatrészei nagyrészt Kínában készülnek, a Twitter hiába tiltott az országban, elképzelhető, hogy a kínai kormány nyomást szeretne majd gyakorolni a közösségi médium működésére. Mások ezt kevésbé tartják valós veszélynek, mivel Musk főtérelképzelésével a kínai nagy tűzfal teljesen ellentétes lenne.

A Twitter további útjáról a jelenlegi igazgató, Parag Agrawal sem nyilatkozott. Annyit jegyzett meg, hogy amint a vételi eljárás lezárul, „nem tudjuk, merre megy tovább a platform”. Musk hozzátette, hogy csak átmenetileg ül be az igazgatói székbe, és már keresi utódját. Tehát jelenleg nem tisztázott, hogy a tavaly óta, a capitoliumi események nyomán kitiltott Donald Trump például visszatérhet-e a Twitterre.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Fotó: Europress/AFP)