Papírvadászat

A világot olcsó könyvekkel ellátó Kína már a múlté. Miközben a gyárak sorra állítják át gépsoraikat csomagolópapír gyártására, a könyv egyre hosszabban és nyögvenyelősebben készül. Egy éven belül közel duplájára nőtt a papír ára, beindult a pánikfelvásárlás.

1385620116 Fotó: China News Service Forrás: Getty Images

Az áprilisi könyvünnep Magyarországon őszre tolódik: a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a dolgok jelenlegi állása szerint szep­tember 29. és október 2. között lesz a Millenáris Parkban. Az okok között a változékony körülményeket említi Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke és a nemzetközi könyvvásárok sorrendjét, amely folyamatosan alakul a járványhelyzet ismeretében.

Márciusban megtartották a Bolognai Gyermek- és Illusztrációs Könyvvásárt, április elején kollégáimmal a londoni könyvvásárra utaztunk, és nagyon vártuk a párizsi könyvszalont is, amellyel időben összecsúszott volna a budapesti könyvfesztivál. Ki akartunk lépni ebből a tumultusból­

– mondja az MKKE elnöke –, ezért őszre, a frankfurti könyvvásár elé időzítettük a budapesti könyvfesztivált. A jelenlegi papírhiány és a logisztikai fennakadások amúgy is kiszámíthatatlanná teszik a megjelenéseket. Két-három heteket késnek a nyomdák, így elég nagy feladat a következő hazai könyves eseményre koncentrálni a kiadóknak: a 93. Ünnepi Könyvhét június 9–12. között lesz a Vörösmarty téren és a Duna-korzó területén.

Arról volt szó, hogy kevesebb papírra lesz szükség. Ebben a szép új, jelszós-kódos világban nem kell majd annyit nyomtatni, iktatni. De ahelyett, hogy egyszerűsödne az elektronikus ügyintézés, várakozhatunk a belépésre, vagy át kell verekednünk magunkat néhány roboton, és a végén még­iscsak ott a kezünkben a papír. Amelyből ráadásul most épp hiány van: egész Európában akadozik a papírellátás, komoly gondot okozva a nyomdaiparnak.Az Intergraf, a nyomtatott és digitális kommunikáció európai szövetsége már az uniós döntéshozók figyelmét is felhívta a nehézségek gazdasági következményeire.A Nyomda- és Papíripari Szövetség a hazai kilátásokról úgy nyilatkozott, hogy a papírhiány nemcsak a hagyományos nyomdai, hanem a gyógyszer- és élelmiszeripari termékek gyártását is veszélyeztetheti. Mindazonáltal a legalapvetőbb papírtermékek hiányától nem kell tartani, mint Vajda­ ­Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: Magyarország éves szükséglete a higiéniai papírtermékekből – toalettpapír, papír zsebkendő, háztartási papírtörlő – 90 ezer tonna, a Vajda-Papír csoport éves kapacitása pedig 140 ezer tonna. Az alapanyagárak és az előállítási költségek drasztikus és tartós emelkedésének hatását azonban a papírgyártásban sem tudják a gyártók tompítani, így elkerülhetetlen legalább részleges áthárításuk a vásárlókra.
A jelenség hátterében elméletileg felelős és jövőre irányuló szándék: a klímavédelem áll.A környezetre káros csomagolóanyagok felcse­rélése természetes alapanyagokra. A műanyag háttérbe szorulásával megnőtt az igény a papírra, mire a gyártók egy része a nagyobb anyagi haszon reményében szűkítette a kínálatát, és átállt a csomagolóanyagok kizárólagos gyártására. A könyvkiadók azonnal megérezték a váltást. A hiány oka másfelől még mindig a koronavírus-járványban keresendő: az európai kiadók előszeretettel gyártatták könyveiket Ázsiá­ban, ahonnan a Covid–19 elindult. Kínában a tömeges megbetegedés idején leállítottak és ma is leállítanak gyárakat, vagy legalábbis csökkentették a kapacitásukat.A válság következtében az alapanyag- és energiaárak az egekbe szöktek, a tengeri szállítás költsége akár tízszeresére is emelkedett. A világot olcsó könyvekkel ellátó Kína már nem realitás.– Hullámkartont, egészségügyi papírt, bankjegyet gyártanak például Csepelen, Dunaújvárosban, Lábatlanon vagy Szentendrén, könyvpapírgyártás azonban nincs Magyarországon – a nagy múltú balatonfűzfői papírgyár ellen 2008-ban indult felszámolási eljárás –, marad az import. Az OOK-Press nyomda többségében puha táblás és kemény táblás könyveket készít, de 2021 őszén lehetetlenné vált az alapanyagok közül a kötészeti lemezt és a borítókartont beszerezni
– számol be tapasztalatairól Szűcs Judit, a veszprémi nyomda belföldi termékmenedzsere.
– Ezzel egyidejűleg a költségek is megugrottak. Korábban a papír ára maximum öt-tíz százalékkal drágult évente, tavaly nyár óta viszont a mázolt műnyomó papírok költsége nyolcvan százalékkal emelkedett, a mázolatlan – bevonat nélküli – ofszetpapíroké pedig esetenként több mint a duplájára nőtt. Már követni is nehéz a változást: csak ebben az évben január 6-án, február 1-jén és 14-én, március 1-jén és 11-én, majd április 1-jén volt papíráremelés, és az inflációval megjósolható a folytatás is. A családi vállalkozásként működő kis nyomdák most a túlélésért küzdenek.
A papírgyárak folyamatosan csökkentik a termelést, vagy állítják át gépsoraikat csomagolópapír gyártására, és megválogatják, melyik országnak adják el az árut: ahol többet fizetnek érte, vagy olcsóbb a szállítási költségük.Az európai kiadók ismét Európában akarnak nyomtatni Kína helyett, így megnőtt a kereslet a hazai gyártású nyomdatermékek iránt is. Az európai papírgyárak azonban nem tudják kielégíteni a papírszükségletet, sem a hazai papírkereskedők. A hiány az egész térségben megmutatkozik: Szűcs Judit elmondása szerint külföldi megrendelőjük Ausztriában megvásárolta, majd a nyomdájukba szállította a kemény táblához szükséges papírt, de már a bécsi papírkereskedőnél is alig volt választék.
A pánikfelvásárlás szintén nem tett jót az iparágnak.

Tavaly ősszel érzékeltük, hogy nem lesz elég papír

– mondja a termékmenedzser –, amikor a nyomdák épp a karácsony előtti nagy hajrára készültek. Korábban Ázsiából érkeztek kartonok, de ezek a csatornák akkorra megszűntek, év végén pedig bizonytalan időre leállt a Vipap nevű gyár a szlovéniai Krskóban: ott gyártották a használati utasításokhoz való szürkés, vékony, fatartalmú papírokat. Onnantól kezdve a használati utasításoknál áttértünk a könyvnyomó papírra – sok más nyomdához hasonlóan –, ami tovább növelte a hiányt a könyvkiadásban.
A közelmúltban aggasztó hírek érkeztek Svájcból is, ahol informatikai támadás következtében egész januárban leállt a gyártás a Perlen Papier­fabrik üzemcsarnokában, a UPM finnországi gyárának februári sztrájkja tovább súlyosbította a helyzetet.A veszprémi nyomda papírkereskedő partnerei márciusban jelezték, hogy az orosz–ukrán háború hatására az energiaárak megnövekedtek, csúsznak a szállítások. A tranzitutak melletti kutaknál ráadásul a külföldi kamionosok tankolási korlátozásokra számíthatnak, ezért a szállítmányozók jelentős része nem akar vagy nem hajlandó magyarországi címekre szállítani.
Mára az alapanyag ára is a többszörösére növekedett, mert a keletről érkező olcsó fa és cellulóz szintén hiánycikk. A papír receptúrájában többféle cellulóz szerepel, és itt csapódik le, hogy például Oroszországból most nem jön fa: a dél-amerikai – bambuszból vagy eukaliptuszból kinyert – cellulóz a szállítási költség miatt is drágább. Valójában a gazdasági erőterek átszerveződésének lehetünk épp a tanúi, bár a vásárló lehet, hogy csak az árakat nézi: négyezer forintért még megvenné, hatezer viszont már sok egy könyvért. És még nem látni a végét, nem tudni, hol áll meg, megáll-e egyáltalán az áremelkedés.
Korábban harmincnapos árajánlatban gondolkodhattak a kiadók, de most hiába kérnek fix kalkulációt a nyomdától: amíg havonta kétszer emelkedik a papír ára, addig a nyomdai költség újra meg újra módosulni fog.

Mit lehet tenni ilyen helyzetben?

Ha »lenyeljük« a gyártás során keletkező árkülönbséget, emelnünk kell a könyv árán. Ennek komoly korlátai vannak, mert ha magas az ár, akkor visszaesik a kereslet

– magyarázza Kovács Atti­la Zoltán, az Erdélyi Szalon Könyvkiadó vezetője. – Mégsem változtatok az eredeti formán a kemény táblás sorozatoknál. Hogy nézne ki, ha a 45 részesre tervezett, díszkötéses Wass Albert-sorozat a 18. kötettől puha fedeles kartonborítással jelenne meg!? Más esetben persze lehetőség van a műszaki paraméterek megváltoztatására: a kemény tábla-védőborító kombót át lehet tenni kartonált fülesre. Ebben az esetben sincs szó minőségi romlásról, mert beszereztünk egy speciális svéd papírt, amely keménytábla-hatású, az olvasónak tehát nem lesz hiányérzete. De ezt csak egyedi köteteknél alkalmazzuk, illetve az induló Almásy-sorozatot eleve így terveztük.
A Kortárs Kiadó cellulózalapú ofszetpapírt használ, amelyből szintén hiány mutatkozik, de ami igazán fejtörést okozott Horváth Bence kiadóvezetőnek, az a Kortárs-sorozat köteteinek borítója, a kreatív papír, amelyet lehetetlen beszerezni mostanában.– Osztrák papírkereskedőtől szereztük be azt a szép, bordázott kartonlapot, amely a próza-, esszé- vagy versesköteteinket egységesen borítja, de az utóbbi hónapokban már nem jött, és csak hosszú utánjárással sikerült kiváltani hasonló kreatív papírral. Ekkor jeleztem a nyomdának, hogy ebben a fél évben lesz még vagy háromezer ilyen könyvünk, úgyhogy legyen szíves azonnal megrendelni ezt a papírmennyiséget. Korábban lehetett egyik napról a másikra is rendelni – világítja meg a különbséget Horváth Bence –, de most az a biztos, ha leszállítják a nyomdába a teljes, több raklapnyi borítópapírt.Ahogy érkezik majd tőlünk a megrendelés, mindig levesznek belőle annyit, amennyi éppen ahhoz a könyvhöz szükséges.Kovács Attila Zoltán megerősíti: amelyik kiadó most nincs résen, az a következő hónapokban sokkal drágábban és nehezebben fog majd hozzájutni a papírhoz:
– A nyomda a szállítási költséget is beépíti az árba, az orosz–ukrán konfliktus hatására pedig igencsak elszálltak az üzemanyagárak, a háború miatt a tengeri szállítások is bizonytalanná váltak. Jóslatokba nem mernék bocsátkozni, de mindig a piaci helyzethez kell igazodni, megtalálni azt a megoldást, amelyik a kiadónak megéri. Eddig a klasszikus kiadói munka véget ért a nyomdai fájl elkészítésekor, onnan már csak azzal kellett foglalkoznunk, hogy melyik kereskedőhöz vagy raktárba megy a kész termék. Most módosult a helyzet: ha kész a nyomdai fájl, elindul a nyomdavadászat, a papírvadászat, az árajánlatkérések hada, és még így is előfordul, hogy számos módosítással gyártatjuk le a könyveket. De az új helyzet a kiadói terveken nem, csupán a megjelenési időpontokon változtat, mivel a gyártási időszak kissé hosszabb és nyögvenyelősebb lett.

A papírhiány minden könyvpiaci szereplőt érint: nyomdát, kiadót, kereskedőt, még a vásárlót is. Bár nem egyforma mértékben. Gál Katalin szerint ebben a helyzetben a könyvipar nem működhet színtisztán piaci alapon.– A nagykereskedők országonként beállítják a kontingenseket, azt az arányt, hogy mennyi papírt adnak el egy-egy nyelvterületen. A magyar kis nyelv, itt a piacvesztés kockázata nem olyan jelentős – ebben tehát nem állunk jól. Az akadozó szállítások miatt jelenleg a nyomás pillanatában lévő papírárral lehet csak számolni, ezért a könyvek költségterve egyre nehezebben kalkulálható. Tovább nyílik az olló: a nagy kiadókat nem fogja megingatni ez az instabil helyzet, de a sok kis kiadó költségérzékenyebb. A néhány nagy lefedi a hazai könyvkereskedelem közel felét, de mi lesz a másik ötven százalékkal? A különböző társadalmi rétegeket megszólító, nagy múltú műhelyek egyre inkább fogynak, vagy látványosan csökken a kiadási kapacitá­suk: ha öt-hat cím helyett idén már csak hármat tudnak kiadni, az végzetes lehet számukra.Magyarországon ráadásul alaphelyzet, hogy a nagy kiadók a nagy terjesztőkhöz kapcsolódnak, így a terjesztésből és a kiadásból egyaránt részesülnek.Ezek után mire számíthatunk a következő években? A kis kiadók még kisebbek lesznek, a nagyok tovább erősödnek, és nagy eséllyel magukhoz csábítják azt a kiemelkedő szakembergárdát, amely a kicsiknél szerezte meg a tudását. Ezen segíthetne a piacvédelem, például a kötött árról szóló törvényjavaslatunk újragondolása. Mert a mai gyakorlat szerint szinte még meg sem jelenik az újdonság, máris akció áldozata lesz. Ahogy a gazda­ság egyéb ágaiban láthatunk jó példát erre, úgy a sokszorosan bizonyított, patinás könyvkiadók védelmét is biztosíthatná az állam. Ebben az átmeneti helyzetben minden szereplő inkább pesszi­mista, miközben tele vagyunk várakozással is.

Készülnek a tankönyvek a debreceni Alföldi Nyomdában. Minden szereplőt érint a nyersanyaghiány. Fotó: MTI–MTVA/Oláh Tibor

Templom és iskola

A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) tájékoztatása szerint a 2022/2023-as tanévben is alanyi jogon térítésmentes tankönyvellátásban részesül minden tanuló a nappali rendszerű alap- és középfokú iskolai oktatásban. A tankönyvrendeléseket április 29-én lezárták, de az alaprendelések május 15. és június 30. között még módosíthatók.A Kello augusztus 1–31. között fogja kiszállítani a tankönyveket az iskolákba.Mivel a tankönyvrendelés minden évben előre kalkulálható, ezért fennakadástól, késedelemtől nem kell tartani. Az Alföldi Nyomda azonban, hogy elkerülje a torlódást, a szokásosnál korábban – már februárban – rögzítette a rendeléseket többek között a katolikus tankönyvek kiadójától, a Szent István Társulattól is. Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója az árrobbanást elsősorban az ofszetpapírokhoz köti: elmondása szerint sokáig „kenyérpapírnak” hívták az ofszetpapírt, mert olyan olcsó volt, hogy a kezelési utasításoktól a katalógusokon át a tankönyvekig, de még a reklámújságot is arra nyomtatták. Mára megfordult a helyzet, a tankönyvek gyártási költsége az előző évihez viszonyítva negyven százalékkal emelkedett.
A Szent István Társulat igazgatója egy speciális helyzetet is említ: római katolikus misekönyvet harminc-negyven évenként adnak ki a vatikáni kiadáshoz igazodva.Legutóbb 1991-ben jelent meg, és most épp ebben a papírhiányos időszakban nyomtatják az újabbat a Szekszárdi Nyomdában. A misekönyv ráadásul felerészben kézi munka, amely nagy gonddal – kézzel beragasztott fülekkel, hat jelzőszalaggal – közel kilencezer példányban készül. Ezt használják majd egységesen az egész országban minden templomban, kápolnában a római katolikus papok.
– Még tavaly lekötöttük a papírt – mondja Farkas Olivér. – Olasz gyártótól szereztük be, menet közben aztán kiderült, hogy túl vastag, így feleslegesen megnövelné a misekönyv terjedelmét, a cég azonban vékonyabb papírt nem tudott garantálni. A hiány nemcsak az árakban, de a választék csökkenésében is megmutatkozik.Végül másik kereskedőtől, Finnországból rendeltünk papírt – az eredeti kalkulációhoz mérve lényegesen drágábban. Tíz százalékkal, kötetenként 2500 forinttal emelkedett az ár.Bibliát az év második fél évében tervez nyomtatni a Szent István Társulat, de az még kérdés, hogy milyen feltételekkel. Kérdés továbbá, hogy a kiadók milyen arányban terhelhetik az olvasóra az áremelkedést: meddig mehetnek el? Amikor ezt mérlegelik, az internet konkurenciájával is számolniuk kell.

Borítókép: Könyvesbolt a kínai Szecsuán tartománybeli Dujiangyanban. Egekbe szökő gyártási költségek (Fotó: Getty Images)