A tyúktojás nagyjából ellipszoid alakú, egyik végén tompább, másik végén hegyesebb. A tojások világában azonban a tyúkok termékei nem tipikusak. Léteznek már-már tökéletesen gömb alakúak, illetve kúp formájúak.
A Princeton Egyetem evolúcióbiológusa, Mary Caswell Stoddard pár éve arra jutott, hogy a legtöbb tojás sokkal hegyesebb, mint a tyúkok tojása. A formát állítólag a madarak repülési képessége határozza meg: minél jobban repül a madár, annál valószínűbb, hogy erősen aszimmetrikus és elliptikus tojásokat tojik. (A kutatás arra nem tért ki, hogy a húsvéti nyúlnak milyen formájú a tojása…)
A tojás mint az élet hordozója, forrása kitüntetett kultúrtörténeti jelentőségű. A különböző teremtésmítoszok központi eleme a tojás, amelynek egyes népcsoportok varázserőt tulajdonítottak és tulajdonítanak ma is. Díszítése vélhetően e varázserő fokozását szolgálta.
Kultikus tárgyként sírokba is helyezték – a legrégebbi ilyen lelet egy hatvanezer éves dél-afrikai strucctojás. Avar kori tojástöredék került elő karcolt vonalakkal Móra Ferenc ásatása során. (Arra nincs adat, hogy milyen korú a legősibb, szimmetrikus jeleket hordozó tojás.)
Rendkívül elterjedt, ősrégi szokás – olvasható a tojásmúzeum.hu portálon –, hogy húsvétkor hímes tojással ajándékozzák meg egymást a jó barátok, ismerősök.
A pogány kor tavaszi ünnepélyeire vezethető vissza ez a gyakorlat, de létezett az ókori népek legtöbbjénél, Kínában például már több mint kétezer éve ismert. Jelképes kifejezője volt annak az örömnek, amelyet az ember tavasz kezdetén a természet feltámadása, újjászületése felett érzett. A tojások díszítését átvette a kereszténység is, szimbolikus jelentése annyiban változott, hogy attól fogva Krisztus feltámadásának lett a jelképe. A tojások festésekor gyakorta használt piros szín Krisztus vérére utal.
A tojás függőleges szimmetriatengelye körül megforgatható, aminek a ráfestett díszítéseknél van jelentősége. Ez azt jelenti, hogy például hatodrendűen forgásszimmetrikus egy minta, ha hatvan fokkal elfordítva a tojást ugyanazt a mintázatot látjuk. Érdekes módon bizonyos tájegységre általában jellemző volt a szimmetriák, illetve a színek használata. A matematika és a művészet kapcsolatára, pontosabban a matematika és a népművészet kapcsolatára a tojásmintákban rejlő szimmetria is rávilágít.