Ötven fok feletti hőmérséklet, tönkrement termés, bezárt iskolák és égből potyogó kiszáradt madarak: április óta nem szűnik a szubkontinensen is ritka extrém hőség Indiában és Pakisztánban. A forróság milliók életét teszi kockára, ám a klímaváltozás hatásai messzebbre is hatnak.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Naponta tucatjával esnek alá az égből a madarak a nyugat-indiai Gudzsarát államban. A térség legnagyobb városa, Ahmanábád állatorvosai és -mentői szerint az állatokkal mindez azért történik meg, mert nem jutnak ivóvízhez, ugyanis a hőség kiapasztotta a vízforrásokat. Az elmúlt években a nyarat megelőző forró hónapokban Dél-Ázsia nagy része kiszáradt. Narendra Modi indiai miniszterelnök április óta többször figyelmeztette a lakosságot a megnövekedett tűzveszélyre, a klímaszakértők szerint persze manapság minden hőhullám – ahogy a szélsőséges éghajlati események zöme – a globális felmelegedéssel hozható összefüggésbe.
Jégárus várja vásárlóit Újdelhi régi negyedében Fotó: Europress/AFP/Sajjad Hussain
Az Indiai Meteorológiai Szolgálat adatai szerint idén áprilisban Északnyugat- és Közép-Indiában a százhuszonkét évvel ezelőtt kezdett feljegyzések történetében most volt a legmagasabb az átlaghőmérséklet, amely 35,9, illetve 37,78 Celsius-fokot ért el. A fővárosban, Újdelhiben hét egymást követő napon kúszott negyven Celsius-fok fölé a hőmérő higanyszála, ám májusban már elérte a 49,2 fokos abszolút rekordot is, és a szomszédos Pakisztánban is mértek 47 fokokat. A klímahelyzetért felelős pakisztáni miniszter szerint évtizedek óta ez az első alkalom, hogy az országban gyakorlatilag nem volt tavasz.
Férfi légkondicionálók kültéri egységei között Fotó: Reuters/Adnan Abidi
Sok gyermek küzd orrvérzéssel a meleg miatt, számos indiai államban iskolákat kellett bezárni. A mezőgazdaság szempontjából kritikus tavaszi időszakban jócskán károsodott a termés, és az energiaellátáson is egyre nagyobb a nyomás. Az India éléskamrájának számító Pandzsáb államban a földeken pokol lesz dolgozni a munkásoknak, a termés jóval gyengébb lesz a vízhiány miatt, sőt teljesen ki is száradhatnak a növények. A gazdák szerint a búzatermés megcsappanása már globális következményekkel járhat, ráadásul az ukrajnai háború miatt már így is ellátási zavarok okoznak problémát.
Hűsítő fürdő utcai csőből május 11-én Fotó: Reuters/Anushree Fadnavis
A közel 1,4 milliárd lélekszámú ország hatóságai arra figyelmeztették a lakosokat, hogy maradjanak otthonukban, és igyanak sok folyadékot, ám mindeközben India egyes területein az energiaigény szénhiányhoz vezetett, ezáltal milliók maradtak áram nélkül akár napi kilenc órán keresztül. A május elején megjósolt enyhülés nem jött be: India hagyományosan májusban és júniusban szenvedi el a legnagyobb hőhullámokat, de ebben az évben már márciusban és áprilisban is rekordokat döntött a hőmérséklet.
A nyár persze mindig is fárasztó időszak volt Indiában. Még azelőtt, hogy a klímaberendezéseket és a vízhűtőket milliós forgalommal kezdték volna eladni, az emberek házilagos módszereikkel próbálták elkerülni a hőgutát a víz hidegen tartó cserépkancsókban tárolásától egészen a nyers mangó testükhöz dörzsöléséig. A szakértők szerint ma már sokkal intenzívebb, gyakoribb hőhullámokra kell számítani, amelyek hosszabb ideig tartanak. Roxy Mathew Koll, az Indiai Trópusi Meteorológiai Intézet klímatudósa egyetért azzal, hogy számos légköri tényező vezetett a jelenlegi hőséghullámhoz, de mindennek az eredője a globális felmelegedés. D Sivananda Pai, a Climate Change Studies intézet igazgatója az éghajlatváltozáson kívül más kihívásokra is rámutat, mint például a népesség növekedésére és az ebből eredő erőforrás-terhelésre, hiszen ezek tovább rontják a helyzetet többek között az erdőirtással és a közlekedés növekvő igénybevételével. Ha több betonút vagy épület van, ezek tovább melegítik a levegőt.
Hindu hívők imádkoznak a Jamuna folyó szennyezett vizében Fotó: Europress/AFP/Sajjad Hussain
A hőhullámoknak igen súlyos egészségügyi következményei lehetnek, hiszen amikor még éjszaka is magas a hőmérséklet, a szervezetnek nincs esélye a regenerálódásra. A szubkontinensen ráadásul a magas páratartalom nehezíti a helyzetet: vidéken sok gyerek bádogtetős „viskókba” jár iskolába, ami elképzelhetetlen kínokat okoz ebben a hőségben, az épületek jelentős része úgy készült ráadásul, hogy szellőzés helyett felfogja a hőt. 2015 óta mind a szövetségi, mind a tartományi kormány számos intézkedést hozott a hőhullámok hatásainak mérséklésére, például megtiltotta a szabadban történő munkavégzést a legmelegebb órákban, ám az előírások csak akkor lehetnek teljesen hatékonyak, ha olyan átfogó változások kísérik őket, mint például a városok zöldítése. A Dél-Ázsiát sújtó hőhullámok már most is a leghalálosabb éghajlati események közé tartoznak Friederike Otto, a londoni Imperial College Grantham Intézetének tudósa szerint. Már ma több mint egymilliárd ember életét érinti a jelenség, ám a folyamat nem fog leállni, csak felgyorsulni és terjedni. Nagyon úgy tűnik, hogy hosszú távon meg kell tanulnunk együtt élni a meleggel, amely az emberi túlélőképesség határait teszteli.
Törzsi gazdák rituáléja az esőért, a jólétért és az egészségért Ráncsi külvárosában Fotó: Europress/AFP
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
