Mangóterápia

Ötven fok feletti hőmérséklet, tönkrement termés, bezárt iskolák és égből potyogó kiszáradt madarak: április óta nem szűnik a szubkontinensen is ritka extrém hőség Indiában és Pakisztánban. A forróság milliók életét teszi kockára, ám a klímaváltozás hatásai messzebbre is hatnak.

INDIA-WEATHER-HEAT Fotó: SAJJAD HUSSAIN Forrás: Europress/AFP

Naponta tucatjával esnek alá az égből a madarak a nyugat-indiai Gudzsarát államban. A térség legnagyobb városa, Ahmanábád állatorvosai és -mentői szerint az állatokkal mindez azért történik meg, mert nem jutnak ivóvízhez, ugyanis a hőség kiapasztotta a vízforrásokat. Az elmúlt években a nyarat megelőző forró hónapokban Dél-Ázsia nagy része kiszáradt. Narendra Modi indiai miniszterelnök április óta többször figyelmeztette a lakosságot a megnövekedett tűzveszélyre, a klímaszakértők szerint persze manapság minden hőhullám – ahogy a szélsőséges éghajlati események zöme – a globális felmelegedéssel hozható összefüggésbe.

Jégárus várja vásárlóit Újdelhi régi negyedében
Fotó: Europress/AFP/Sajjad Hussain

Az Indiai Meteorológiai Szolgálat adatai szerint idén áprilisban Északnyugat- és Közép-Indiában a százhuszonkét évvel ezelőtt kezdett feljegyzések történetében most volt a legmagasabb az átlaghőmérséklet, amely 35,9, illetve 37,78 Celsius-fokot ért el. A fővárosban, Újdelhiben hét egymást követő napon kúszott negyven Celsius-fok fölé a hőmérő higanyszála, ám májusban már elérte a 49,2 fokos abszolút rekordot is, és a szomszédos Pakisztánban is mértek 47 fokokat. A klímahelyzetért felelős pakisztáni miniszter szerint évtizedek óta ez az első alkalom, hogy az országban gyakorlatilag nem volt tavasz.

Férfi légkondicionálók kültéri egységei között
Fotó: Reuters/Adnan Abidi

Sok gyermek küzd orrvérzéssel a meleg miatt, számos indiai államban iskolákat kellett bezárni. A mezőgazdaság szempontjából kritikus tavaszi időszakban jócskán károsodott a termés, és az energiaellátáson is egyre nagyobb a nyomás. Az India éléskamrájának számító Pandzsáb államban a földeken pokol lesz dolgozni a munkásoknak, a termés jóval gyengébb lesz a vízhiány miatt, sőt teljesen ki is száradhatnak a növények. A gazdák szerint a búzatermés megcsappanása már globális következményekkel járhat, ráadásul az ukrajnai háború miatt már így is ellátási zavarok okoznak problémát.

Hűsítő fürdő utcai csőből május 11-én
Fotó: Reuters/Anushree Fadnavis

A közel 1,4 milliárd lélekszámú ország hatóságai arra figyelmeztették a lakosokat, hogy maradjanak otthonukban, és igyanak sok folyadékot, ám mindeközben India egyes területein az energiaigény szénhiányhoz vezetett, ezáltal milliók maradtak áram nélkül akár napi kilenc órán keresztül. A május elején megjósolt enyhülés nem jött be: India hagyományosan májusban és júniusban szenvedi el a legnagyobb hőhullámokat, de ebben az évben már márciusban és áprilisban is rekordokat döntött a hőmérséklet.

A nyár persze mindig is fárasztó időszak volt Indiában. Még azelőtt, hogy a klímaberendezéseket és a vízhűtőket milliós forgalommal kezdték volna eladni, az emberek házilagos módszereikkel próbálták elkerülni a hőgutát a víz hidegen tartó cserépkancsókban tárolásától egészen a nyers mangó testükhöz dörzsöléséig. A szakértők szerint ma már sokkal intenzívebb, gyakoribb hőhullámokra kell számítani, amelyek hosszabb ideig tartanak. Roxy Mathew Koll, az Indiai Trópusi Meteorológiai Intézet klímatudósa egyetért azzal, hogy számos légköri tényező vezetett a jelenlegi hőséghullámhoz, de mindennek az eredője a globális felmelegedés. D Sivananda Pai, a Climate Change Studies intézet igazgatója az éghajlatváltozáson kívül más kihívásokra is rámutat, mint például a népesség növekedésére és az ebből eredő erőforrás-terhelésre, hiszen ezek tovább rontják a helyzetet többek között az erdőirtással és a közlekedés növekvő igénybevételével. Ha több betonút vagy épület van, ezek tovább melegítik a levegőt.

Hindu hívők imádkoznak a Jamuna folyó szennyezett vizében
Fotó: Europress/AFP/Sajjad Hussain

A hőhullámoknak igen súlyos egészségügyi következményei lehetnek, hiszen amikor még éjszaka is magas a hőmérséklet, a szervezetnek nincs esélye a regenerálódásra. A szubkontinensen ráadásul a magas páratartalom nehezíti a helyzetet: vidéken sok gyerek bádogtetős „viskókba” jár iskolába, ami elképzelhetetlen kínokat okoz ebben a hőségben, az épületek jelentős része úgy készült ráadásul, hogy szellőzés helyett felfogja a hőt. 2015 óta mind a szövetségi, mind a tartományi kormány számos intézkedést hozott a hőhullámok hatásainak mérséklésére, például megtiltotta a szabadban történő munkavégzést a legmelegebb órákban, ám az előírások csak akkor lehetnek teljesen hatékonyak, ha olyan átfogó változások kísérik őket, mint például a városok zöldítése. A Dél-Ázsiát sújtó hőhullámok már most is a leghalálosabb éghajlati események közé tartoznak Friederike Otto, a londoni Imperial College Grantham Intézetének tudósa szerint. Már ma több mint egymilliárd ember életét érinti a jelenség, ám a folyamat nem fog leállni, csak felgyorsulni és terjedni. Nagyon úgy tűnik, hogy hosszú távon meg kell tanulnunk együtt élni a meleggel, amely az emberi túlélőképesség határait teszteli.

Törzsi gazdák rituáléja az esőért, a jólétért és az egészségért Ráncsi külvárosában
Fotó: Europress/AFP

Borítókép: Hajléktalanok húzódnak be a hőség elől Újdelhi egyik hídja alá (Fotó: Europress/AFP)