Vacsoraasztal hat főre

Kortárs üvegművészek látványos alkotásaival találkozhatunk Szentendrén.

20220421 Szentendre Ferenczy Múzeum Üveg hat főre kiállítás Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum udvarán a Zöld disznó fogadja a látogatókat. Épp egy fán gubbaszt. A figyelemfelkeltő elem Melcher Mihály üveg- és festőművész munkája, akinek jellegzetes motívuma a népmeséből vett és átalakított figura. Kisplasztikaként, üvegből is elkészítette, festményen is megörökítette.

A Csobánkán élő mester elhozta az egyik kiszáradt gyümölcsfáját, valamint kedvenc alakját, és a múzeum kertjében installációvá alakította át.A Nemzetközi Üvegszövetség kezdeményezésére az ENSZ az idei esztendőt az üveg nemzetközi évének nyilvánította – többek között azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az üveg sokszínűségére, környezetbarát tulajdonságaira és életünkben betöltött szerepére.

Tíz évvel a Textil hat főre című kiállítás után Bodonyi Emőke kurátor hat üvegművészt hívott el a múzeumba. A meghívottak az 1980-as, 1990-es években kezdték el pályájukat, s ma már az üvegművészek középgenerációjához tartoznak. A hatos szám vacsorameghívásra, az asztalnál folytatott közös eszmecserére utal, ahol a vendégek kötetlenül beszélgethetnek egymással. Közös nyelvük az üveg. A művészek számára nem volt se technikai, se tematikai kötöttség, mindegyikük azt az alkotását „hozta el a vacsorára”, amelyet ő választott erre az alkalomra.

A tárlat a legidősebb művésszel, Melcher Mihállyal kezdődik, akit jobban ismernek New Yorkban és Japánban, mint Szentendrén és Budapesten. A kiállítással a kurátor nemcsak a mester, hanem tehetséges pályatársai művészetére is szeretné felhívni a figyelmet. Melcher Mihály Hommage a Deim Pál című alkotását mutatja be.

Ő még azok közé a művészek közé tartozik, akik jártak a szentendrei festőművészhez, szakmai beszélgetéseket folytattak vele, meghallgatták a véleményét. Az alkotás kék figurája Deim Pál emblematikus motívumát, a bábut jeleníti meg, színe a transzcendenciára utal. Mellette a folyamatosan növekedő oszlop az ég felé törekvést jelképezi.

A Tojástörő című mű tele van humorral: az üvegből megalkotott szerkezet ugyanannyira törékeny, mint a tojás, amelynek a törésére készült. Minden üvegművész más technikával dolgozik. Melcher Összefonódás című műve formába olvasztással, ahogy ő fogalmaz, „zömítéssel” készült.
Smetana Ágnes igazi szentendrei művész.

A Bükkös-patak mentén született, itt nőtt fel, ide költözött vissza. Elsősorban a növényi formák, a változó vegetáció inspirálják. Hagyományos technikával, hutaüveggel dolgozik, amely során az 1300 fokon folyékonnyá váló üveget fúvással, kézi munkával, különféle eszközökkel alakítja megfelelő méretűvé. A Lájkolom című munkáját korábban már láthatta a közönség a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiállításán, de nem ebben a formában. 

A szentendrei tárlatra a művész átértelmezte az installációt: a felfelé szálló tulipánok a tetszést jelző lájkokra utalnak. Sipos Balázs formába öntött üveggel dolgozik. Munkáinak alapvető vonása az anyag belsejének feltárása, láttatása. A Forró fürdő II. című alkotása egy kádban ülő nőt ábrázol. A plasztika valójában egy doboz, edény, amelynek teteje levehető, akár apróbb tárgyak is tárolhatók benne. 

A művész díjplasztikával is foglalkozik, ő készítette a megújult Fonogram – Magyar Zenei Díjat, valamint az egykori Prima Primissima közönségdíjat.
László Kyra rogyasztással készíti alkotásait. 

A tavaly készült Csöndszoba című művéhez elkészítette a formát homokból – jelen esetben kialakította a képen az ablakokat, a széket és a többi tárgyat –, majd ráhelyezett egy sík üveglapot, amely a hő hatására összerogyott, és felvette a homokban kialakított forma alakját. Ez a technika különösen alkalmas a művész saját élményei, belső monológjai kifejezésére. Képeit akár ablakba, ajtóba is be lehetne építeni, de autonóm műtárgyként is értelmezhetők. 

A Képjel című mű is bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedekben változások történtek az üvegművészetben: nemcsak használati tárgyak készültek, hanem autonóm értékű alkotások is születtek. Hegyvári Bernadett fúvott és öntött üvegtárgyakból csendéleteket hozott a „vacsoraasztalra”. Mindegyik kompozíciója más nézetben áll: az almás csendéletet felülről látjuk, a polcot oldalról, a csillárt alulnézetből. 

A művész állítása szerint alkotásait úgy alakította ki, mintha az alkotó vagy a szemlélő lebegne a térben. A hatodik alkotó, Borkovics Péter többek között Olaszországban és Amerikában örvend nagy népszerűségnek. 

A tárlaton A rejtett háromszög című látványos művét mutatja be. Miután hasonló rendszert fedezett fel a folyékony üvegben zajló folyamatokban és a természeti jelenségekben, kitalált egy speciális eljárást. Kikísérletezte, hogy mikor nyithatja ki a kemence ajtaját, és nyúlhat bele a folyékony anyagba. Speciális eszközével belekavar, és „eltéríti” az üveg természetes olvadásának a menetét.

Aki komoly hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkező magyar üvegművészeket szeretne megismerni, látogasson el Szentendrére.
(Üveg hat főre – Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre, Fő tér 2–5. A kiállítás 2022. május 29-ig látogatható.)

Borítókép:  Smetana Ágnes Lájkolom című installációját ebben a formában most láthatják először a látogatók (Fotó: Mirkó István)