Amore infinito, azaz véget nem érő szerelem. Ez az olasz kerékpáros körverseny, a Giro d’Italia mottója. A résztvevők számára olykor úgy tűnhet, hogy a verseny sem ér véget sosem: a kerékpárosok a viadal során évről évre három héten és 21 szakaszon át nagyjából 3500 kilométert tesznek meg, nagyrészt – ahogy a 113 éves múltra visszatekintő verseny neve is mutatja – Olaszországban.
Rózsaszín szerelem
A kerékpárversenyzők a híres magyar vendégszeretetből kaptak ízelítőt, szinte kivétel nélkül áradoztak a magyarországi szakaszok hangulatáról.
Időről időre azonban a Giro szervezői külföldi szakaszokat is beiktatnak a programba. A korábbi rajthelyszínek közül San Marino és Vatikán adta magát földrajzi okokból, 2010-zel kezdve azonban az olasz kerékpáros körverseny Nagy Rajtját (Grande Partenza) minden második évben külföldre tervezték.
Így jutott el a viadal többek közt Dániába, az Ír-szigetre és Izraelbe is, majd 2020-ra Magyarország kapta meg a lehetőséget. Akkor a pandémia közbeszólt, idén azonban már nem volt akadály: május 6-án Budapestről indult el a Giro d’Italia, sőt az első három szakasz egyaránt hazánkban zajlott.
A nemzetközi közvetítésben ezúttal nem távoli vidékek természeti és építészeti csodáit láthattuk, hanem a fővárostól a Balatonig Magyarország kincseit nézhették világszerte. A francia körversenyre, a Tour de France-ra jellemző, aranysárga díszítésű mezőnyfotók hazánkban is születtek, csak a napraforgók szerepét a repceföldek vették át. Leleményes, a Giro színének számító rózsaszínt különféle módokon megjelenítő szurkolókban sem volt hiány az út szélén, az pedig egyenesen egyedülálló az olasz körverseny történetében, hogy a mezőnyt egy rövid szakaszon – Martonvásár határában – huszárok kísérték.
A főszereplők, azaz a kerékpárversenyzők pedig a híres magyar vendégszeretetből kaptak ízelítőt, szinte kivétel nélkül áradoztak a magyarországi szakaszok hangulatáról. A holland Mathieu van der Poel, aki az első, Budapest–Visegrád-etapot megnyerte, és összetett éllovasként, azaz rózsaszín trikósként hagyhatta el Magyarországot, így jellemezte a harmadik, Kaposvár és Balatonfüred közötti szakaszt: – Kétszáz kilométernyi szeretetet kaptunk.
A balatonfüredi befutó nyertese, a brit Mark Cavendish is hasonló tapasztalatról számolt be. – Zseniális volt a közönség. Látszik, hogy a magyar emberek szeretik a kerékpársportot, a Girót és a Nagy Rajtot. Megtiszteltetés volt itt lenni és itt nyerni – fogalmazott a sprinterlegenda, aki hazánkban szerezte 53. szakaszsikerét Grand Touron (a Giro és a Tour mellett a spanyolországi Vuelta sorolható még ebbe a kategóriába), a rangsorban csak a belga Eddy Merckx (64.) és az olasz Mario Cipollini (57.) előzi meg.
Magyarország nem csak az utakat adta az idei Girónak, három kerékpáros is képviseli hazánkat a versenyen.
Ebből a szempontból – bármilyen furcsa is ezt leírni – még jól is jött a magyarországi Nagy Rajt kétéves halasztása, ugyanis az egyaránt 23 éves Valter Attila és Peák Barnabás, valamint a 22 esztendős Fetter Erik is sokkal érettebb és ismertebb versenyzőként várhatta pályafutása nagy pillanatát.
A belga Intermarché–Wanty–Gobert Matériaux csapatban tekerő Peák egyenesen így fogalmazott:
Ha már soha semmit nem érek el pályafutásom során, ezért a három napért már akkor is megérte. Nem tudom szavakkal leírni azt, amit kaptam a szurkolóktól, talán nem is tudják, mennyit jelent nekünk a buzdításuk – hangsúlyozta a Grand Tour-újonc Peák.
Közvetlenebbül érte a lelkes szurkolás a versenyzőket a második szakaszon, a budapesti időfutamon, ekkor ugyanis a kerékpárosok nem mezőnyben, hanem egyedül tették meg a Hősök tere és a budai vár közötti 9,2 kilométeres távot. Az utolsó Grand Tourján tekerő ausztrál klasszist, Richie Porte-ot is lenyűgözte a nézők által teremtett hangulat, s ezt meg is osztotta Fetter Erikkel, hozzátéve, hogy az EOLO–Kometa magyar kerekesének még különlegesebb lehetett a versenynap.
Fetter ugyanis uralkodó magyar időfutambajnokként csapata kék felsője helyett nemzeti színű, piros-fehér-zöld trikóban teljesíthette a távot, ezzel igazi ikonjává vált ennek a szakasznak. A Peákhoz hasonlóan első háromhetesén tekerő Fettert egyedül az bosszantotta, hogy az első szakaszon bukott, így nem használhatta ki a helyismeretét a visegrádi emelkedőn.
Az életben egyszer van ilyen lehetőségem, hogy a Girón Visegrádon versenyezzek, ezért volt bennem egy kis méreg, de ezt az időfutamon sikerült kiadnom magamból és motivációként használni a folytatásra. Budapest pedig semmihez sem fogható, elindultunk a Hősök teréről, elhaladtunk a Parlament mellett, és megérkezünk ide, a budai Várba… – mondta Fetter, aki érezhetően nem tudott betelni azzal, hogy hazai pályán versenyezhetett.
A Giro mezőnyével több korábbi győztes is Magyarországon tekert. Itt volt az idei viadal előtt is a legnagyobb esélyesnek tartott Richard Carapaz, a 2017-es bajnok Tom Dumoulin és az olaszok legendája, Vincenzo Nibali is, aki mind a három Grand Tourt megnyerte pályafutása során.
Mégsem lehetett kérdéses, hogy az első három versenynapon Valter Attila volt a legnagyobb sztár. A csömöri kerekes már tavaly is jó értelemben vett kerékpárőrületet idézett elő hazánkban, amikor a Girót vezetve három napon át viselhette a legendás rózsaszín trikót, idén pedig abszolút megérdemelten arathatta le a babérokat.
– Sosem nevettem még ennyit verseny közben, és ez teljes egészében a magyar szurkolóknak volt köszönhető. Olyan jelmezeket láttunk az utak mentén, hogy nem is akartunk hinni a szemünknek, hihetetlen volt a hangulat és a lelkesedés megint. Én a városneveket is jólesően megmosolyogtam, szürreális például, hogy Nagybajomon megy keresztül a Giro d’Italia mezőnye. Mindenkitől azt hallgattam a három nap alatt, hogy az utóbbi évek legjobb Nagy Rajtját rendeztük meg, ez egyértelműen a magyar embereknek köszönhető.
A reakciókból ítélve tagadhatatlan: Magyarország és a Giro d’Italia egymásra talált. A mezőny ugyan néhány nap után továbbállt, de ahogy a mottó is tartja: a rózsaszín szerelem örök.
Borítókép: Nagy siker volt a Giro d’Italia magyarországi rajtja (Fotó: Kurucz Árpád)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezMarokkó: több mint egy egyszerű konyha
Az arab ország páratlanul érdekes gasztronómiája olyan élményt nyújt az oda ellátogatóknak, amit soha nem felejtenek el
Minden csepp egy új történet
A belga sörök nem csupán italok, hanem a nemzeti identitás és büszkeség fontos részei
Beszédes életrajzi töredék
Pósa történetei nem öncélúak, hanem közösségi okulásra készültek, mindezt hitelesen, remek stílusban közli velünk, az olvasókkal.
A prófétaság kényszere
Albert Gábor gazdag életművének sokszínű műfajú, tartalmú és üzenetű írásai bizonyítják, hogy életét a magyar nemzet kulturális örökségének megőrzésére és népünk szellemi értékeink továbbadására tette föl.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Itt vannak Orbán VIktor legújabb bejelentései - élőben a kormányfői rádióinterjú
Nagy Bandó Andrásnak elgurult a gyógyszere, elvakította az Orbán-gyűlölet
Megsúgta az univerzum, 3 csillagjegy élete ma örökre megváltozik, nincs visszaút
Újabb megdöbbentő lépés Bidenéktől: nemcsak a világháborút robbanthatják ki, milliárdokat is kaszálhatnak
Így teljesített idén a magyar válogatott
Két országban is rettegnek: Magyarország területeket vesz el tőlük a háború után
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Robert Lewandowski megegyezett a Manchester Uniteddal
Curtis hatalmas pofont kevert le Magyar Péternek
Pánikhangulat Kijevben az orosz megtorló csapások árnyékában
Oroszország megváltoztathatja a háború menetét
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezMarokkó: több mint egy egyszerű konyha
Az arab ország páratlanul érdekes gasztronómiája olyan élményt nyújt az oda ellátogatóknak, amit soha nem felejtenek el
Minden csepp egy új történet
A belga sörök nem csupán italok, hanem a nemzeti identitás és büszkeség fontos részei
Beszédes életrajzi töredék
Pósa történetei nem öncélúak, hanem közösségi okulásra készültek, mindezt hitelesen, remek stílusban közli velünk, az olvasókkal.
A prófétaság kényszere
Albert Gábor gazdag életművének sokszínű műfajú, tartalmú és üzenetű írásai bizonyítják, hogy életét a magyar nemzet kulturális örökségének megőrzésére és népünk szellemi értékeink továbbadására tette föl.