Kő Boldizsár szeretné, ha varázslatos mesevilága hungarikum lenne

Édesapja, Kő Pál szobrászművész fából faragott gyönyörű szobrokat, amelyeket édesanyja, Péterfy Gizella festőművésznő kifestett. Ezeken a szobrokon játszott, ezek között nőtt fel. Később ő lett a meseterek, mesekertek megálmodója. Az első – a Méhek élete – 1999-ben készült el. Azóta közel ötven népmesejátszóteret, játszóparkot és -házat tervezett.

Budapest, Kő Boldizsár és a lánya otthonukban. Fotó: Teknős Miklós

Budapesten járunk, de belépve a kapun egészen más világba érkezünk. Kő Boldizsár a béke és nyugalom szigetén vezet végig minket. A kertben mindenhol színes játékelemek, figurák hevernek. Balra található a műhely, ahol Boldizsár fúr, kalapál, csavaroz. 

Most éppen a gyerekkórház udvarára faragja a Bethesda Mesetér feliratot, valamint a Csodaszarvast a homokozóba. Az udvaron lévő rugós lovacskák a pici hintóval szintén oda készülnek. Ahogy a mérleghinta is, amely speciális darab, mert nemcsak a két végére, hanem középre, egy nyuszi ölébe is be lehet ülni, így hárman tudnak hintázni. A mozgássérült gyerekeknek készült körhintára kerekesszékkel is fel lehet gurulni, s a kicsik a kormányba kapaszkodva teljes biztonságban foroghatnak.
A kertben egy ukrán anyuka sétál a kisfiával.

– Azért fogadtuk be őket, mert tudom, hogy ez itt olyan hely, ahol egy kicsit megnyugodhatnak, elfelejthetik a szörnyűségeket. Nekünk csodálatos otthonunk van, amelyet ajándékba kaptunk a Jóistentől. A rokonságon keresztül pottyant az ölünkbe. A húgom, Virág és a férje is ide költöztek. Benépesült a ház, mert náluk öt, nálunk négy gyerek született.

Miközben virágok és egy kis tó mellett haladunk el, csatlakozik hozzánk Boldizsár tizenhat éves lánya, Rózsa, aki szerint jó érzés úgy felnőni, hogy rokonok és barátok veszik körbe. Családi ünnepeken százan gyűlnek össze.

– Szüleink 25. házassági évfordulójára kitaláltuk, hogy ajándékba írunk nekik egy számot a bátyámmal, Ábellel és a húgommal, Violával. Miután előadtuk Apa és anya című dalunkat, úgy döntöttünk, folytatjuk a közös zenélést – meséli Kő Rózsa.
Mezítláb nevű zenekarukkal most egy albumot szeretnének megjelentetni. Avar című számukhoz a videóklipet Boldizsár és mesemondó-énekes felesége, Gulyás Anna forgatták a közeli erdőben.

– A játszóterek egy része készül itt – mutat körbe Boldizsár, miközben a kinti konyha felé tartunk. – A többi Szentendrén, ahol 27 éves Csikó fiam él két gyermekével. Az ottani műhelyt ő vezeti. Képzőművészek, képzős diákok, zenészek, asztalosok járnak hozzánk dolgozni. Rózsa és Ábel is szokott velünk festeni.

Visszaemlékezve a gyerekkorunkra mi vas mérleghintán tartottuk a másikat jó sokáig a levegőben, a falécekkel burkolt mókuskereket használtuk futópadnak, beton pingpongasztal körül forgóztunk, a hintán pedig álltunk, és ha a leugrás nem sikerült tökéletesen, rázúdultunk a korlátra. Tele voltunk foltokkal, sebekkel. A Kő Boldizsár és csapata által tervezett és kivitelezett játszótereknek itthon nem volt hagyománya.

– Grafikusként azon gondolkoztam, hogy itt vannak ezek a gyönyörű kinti terek. Mi lenne, ha ezeket képző- és iparművészeti alkotásokkal töltenénk meg? Oda járnának a szülők és a gyerekek, mi pedig a művészetet oda helyeznénk a közelükbe. Szeretném, ha a világ abba az irányba változhatna, hogy a művészet ne legyen elitista, mindenki a magáénak érezhesse.

Egy nap Boldizsár szobrász barátjával, Balla Gáborral egy játszótéren üldögélve azon gondolkodott, hogy ők milyen teret és eszközöket terveznének. Egy éven keresztül néprajzi könyveket lapozgattak, régi faragásokat néztek, felelevenítették a népi játékokat. Elhatározták, hogy festői térben mozgó szobrokat, mozgó játékokat készítenek.

De milyen jó lenne, ha egy történet meg is elevenedne! Boldizsár kedvenc meséje a Zöld Péter volt, Balla Gáboré a Fehérlófia. Végül a Zöld Péter játszótér valósult meg. Berecz Andrást kérték meg, hogy a különböző játszóelemekhez írja meg a vonatkozó meserészleteket. Amikor a Millenniumi Országjáró irodalmi újságtól kértek egy mesét, az író a mese átdolgozását küldte el, és odatette mellé a Zöld Péter népmesejátszótér tervét.

– A Millenáris Parkba nem akartak játszóteret építeni, de a döntőbizottság egyik tagja meglátta az újságban a tervet, és felkértek, hogy négy hónap alatt készítsünk el egy akkora játszóteret, amekkora Magyarországon még nem volt. Ezen el kellett gondolkodnunk – emlékszik vissza.

–  Harmincöt emberrel dolgoztunk együtt, szobrászokkal, festőművészekkel. Hiába volt nagyon sikeres, a játszóteret egy évtizeddel később lebontották. De a harcias anyukákkal nem lehet viccelni! Így újra felépíthettük. Nyugat-Európában magas szintre fejlődött a játszótéripar, kiváló eszközeik vannak. Ők figyelmen kívül hagyják az esztétikai nevelést. 

A szobrászattal, képzőművészettel foglalkozó terek kuriózumnak számítanak. Magyarországon magas fokú a művészeti képzés, viszont alacsony az átlagbér, ezért egy szobrászművész eljön nekem játszóteret faragni. Szeretném, ha a mesejátszótér műfaj hungarikum lenne. De ne csak az én nevemhez kötődjön, ugyanis több csapat létezik, akik színvonalas munkákat készítenek.

Minden játszóterüknek megvan a maga története. A legközelebbi, amelyet Boldizsár készített, a házuktól néhány száz méterre található. Azt a nép nevezte el Tulipán Vitéz játszótérnek. Épített játszóteret Barcelonába, Varsóba és a katalán Montblancba is. Mindig figyelembe veszi a hely néprajzi és történelmi hagyományait, legendáit. A visegrádi palota előtt 1500 négyzetméteren alakították ki a Mátyás király reneszánsz játszóteret. 

Kaposváron nemrég épült a Hajnalcsillag mesetér több mint negyven meseelemmel. Jelenleg a Bethesda Gyermekkórház udvarára készítenek fűthető faházat, amelyet rügykunyhónak hívnak. Mellé ügyességi ösvényeket, zeneházat építenek. A mesehősök más dimenzióba emelik a kicsiket. Ha a mozgássérült gyerek el tudja képzelni, hogy ő is lehet cica vagy mókus, akkor sok minden megváltozik a lelkében. 

A Magyar Tenger mesekert óriás társasjátéknak indult. Egy földgömböt kellett pörgetni, és a gyerekek a Balaton körül mászkáltak a kiírt városok között. A ráckeresztúri drogrehabilitációs intézetbe a Tékozló fiú gyógyító játszótér került. A Széher úti szívkórházban az igazgató, Toldy Emil felkérésére épült fel a Szent Ferenc – szintén gyógyító – játszótér.

Létezik egy vastag szabálykönyv az unió által előírt szabályokkal, amelyben pontosan meghatároznak mindent: milyen legyen egy lépcső vagy milyen széles lehet egy rés. A legfontosabb, hogy életveszélyes balesetek ne történhessenek. A játékok legnagyobb része fából készül. Boldizsár feladata a tervezés, az anyagok rendelése, az anyagmozgatás szervezése, a kisebb szoborelemek készítése, illetve a festés egy része. A mozgássérülteknek épülő játékokhoz az elemeket készen veszik, és beépítik mesés környezetükbe.
– Aminek nagyon örülök, hogy az utóbbi játszótereinket már karbantarthatjuk, szépíthetjük – fogalmaz Kő Boldizsár. 

– Merjük a művészetünket odatenni a gyerekek keze ügyébe! Nyugodtan rúgják le a térdükkel a szobraimat, hiszen azért raktam oda, hogy használják. Ha szükséges, megjavítom őket, és újra felülhetnek rájuk.

Kő Boldizsár kezdetben biológus akart lenni. Kaposváron a mezőgazdasági főiskolán egy évet levelezőn, egyet nappalin járt, aztán megbukott.

– Tíz évvel később véletlenül találkoztam azzal a kémiatanárral, aki kirúgott. Megköszöntem neki, hogy megbuktatott, mert helyre tette az életemet – meséli a képzőművész. 

– A főiskola után cölöpverőnek álltam, utána az állatkertben, a majomházban dolgoztam. Egyszer véletlenül kiengedtem az orángutánt, de szerencsére Lajos csak a karanténszobáig jutott el. Később édesapám ­javaslatára elmentem egy kőfaragó-iskolába. Fáskerti Istvánnál egy évig tanonckodtam, és mellette rajzszakkörbe jártam.

Végül a Képzőművészeti Főiskola képgrafika szakán diplomáztam, és a tanár szakot is elvégeztem. Két évig tanítottam, nagyon szerettem, a mai napig hiányzik.
Az asztalon félbemaradt rajz fekszik. Vázlatot készít, ugyanis a Petőfi-centenárium kapcsán az MMA-nál nyertek egy pályázaton, és Indiába készíthetnek körhintát négy szoborral. 

A témakör: János Vitéz Indiában. A hintát októberben a Nehru Parkban állítják fel. A játszószoborra egyszerre négyen tudnak majd felülni, s ők lengetik be magukat.

Kő Boldizsár, aki a játszóterek mellett bábszínházaknak is tervez díszleteket, 2020-ban Magyar Művészetért Díjban részesült.

– Játszótereket építeni csodálatos szakma – árulja el a kapu felé ballagva. 

– Fontos, hogy fejlesszék a gyerekek mozgását, képzelőerejét,­ ­ismereteit, szépérzékét, és ha szükséges, gyógyítsák a lelküket. Szeretnénk nekik megtanítani, hogy ne egyedül játsszanak a sarokban, hanem másokkal együtt.

Borítókép: Játékai, egyedi szobrászati munkái mesés hangulatot árasztanak (Fotó: Teknős Miklós)