időjárás 1°C Elza 2022. december 1.
logo

Robbanóanyagok, szobrok, elárasztott falvak kerülnek elő az aszály miatt

Ötvös Zoltán
2022.09.11. 12:00
Robbanóanyagok, szobrok, elárasztott falvak kerülnek elő az aszály miatt

Az északi félteke jelentős részét hónapok óta aszály sújtja. A tartós hőhullámokkal társuló csapadékhiány miatt folyók és tavak száradtak ki, ami komoly problémát okoz a hajózásnak, az iparnak és a mezőgazdaságnak. Az apadó vízszintek ugyanakkor feltártak néhány különleges emléket­ is. Ilyenek az éhség- vagy ínségkövek, amelyekre figyelmeztetést véstek, hogy ha ezek előbukkannak, nehézségek várnak az emberekre. Megpróbáltatásaink sokasodnak.

A legtöbb éhségkövet az Elba folyó mentén találni. Az egyik ilyen kőre először a XV. században faragtak figyelmeztető feliratot. A szikla 1616-ban került ismét a felszínre. Akkor a helyiek a „ha látsz, sírj” szavakat vésték bele. Augusztus közepén Budapestnél, a Szabadság híd lábánál a Dunából ismét előbukkant a mi kövünk, az Ínség-szikla, amely onnan kapta nevét, hogy csak aszályos időszakban látható, egészen pontosan akkor, amikor a vízállás Budapesten 93 centiméter alá csökken. A Petőfi híd budai hídfőjénél egészen másféle köveket látni: sírköveket az apadó folyó partján.

A százéves megmunkált mementók története jól ismert: az 1960-as években kerülhettek oda eróziót csökkentő, partvédő kőszórásként. Akkoriban számolták fel ugyanis a már évtizedek óta nem használt, 1912-ben bezárt Németvölgyi temetőt. A Duna-partra terített sírkövek egy részén jól láthatóak az elhunytak nevei, születési és halálozási dátumai. A temető helyét ma a MOM és a Budapest Kongresszusi Központ foglalja el.

Néró császár hídja

Ugyancsak a Duna rejtegette eddig azt a mozsárgolyót, amelyre tűzszerész búvárok bukkantak kiképzés közben a napokban a Duna belvárosi szakaszán, ahol feltételezhetően Buda 1686-os ostroma óta szunnyadt – közölte a Magyar Honvédség tűzszerészezrede a Facebook-oldalán.

A több mint háromszáz éves ágyúgolyó nem tartalmazott pirotechnikai anyagot. Jóval feljebb, Vámosszabadi közelében második világháborús hajóroncs került elő. A medvei hídtól egy kilométerre fekvő roncs története nem ismert, az azonban biztosnak tűnik, hogy 1945 márciusában süllyedt el. A pozsonyi Új Szó szerint a hajó orosz naszád lehet, a közlekedést pedig az elmúlt évtizedekben egy pillanatra sem zavarta, hiszen nem a hajózási útvonalon fekszik. 

A második legnagyobb hazai folyó, a Tisza is rejt kincseket. Először 2003-ban látták meg Szolnok belvárosában a ma álló közúti Tisza-híd közelében a török kori cölöphíd maradványait. Idén júliusban ismét előbukkantak a facölöpök. A szakemberek szerint ez volt a Tisza első állandó hídja, amely egyben az első állandó folyami átkelő a mai Magyarország területén. Állítólag több híd is készülhetett a török korban: az első még 1562-ben. A város 1685-ös törököktől való visszafoglalásakor az átkelő megsérült, de szinte azonnal kijavíttatták. Később a közelben több cölöphidat is ácsoltak a XVIII–XIX. század során.

Az alacsony vízállás miatt a Duna szerbiai szakaszán második világháborús hajók elsüllyedt, robbanóanyaggal megrakott maradványait találták meg. A bolgár–román–szerb hármas határ közelében fekvő szerb Prahovo város közelében előkerült hajók az 1944-ben elsüllyesztett náci flotta részei voltak. Ha tovább apad a víz, további hajók szárazra kerülésével számolnak a helyiek.

A folyók és tavak kiszáradása másutt is feltár korábban elmerült tárgyakat – olyanokat is, amelyek jobb, ha mielőbb előkerülnek. Erre példa az a fel nem robbant második világháborús bomba, amelyet a délnyugati Alpokban eredő és az Adriai-tengerbe torkolló Pó folyó teljesen kiszáradt medrében találtak halászok az olaszországi Mantova közelében. Júliusban mintegy háromezer embert evakuáltak a környékről, míg a szakértők eltávolították és irányítottan felrobbantották a 450 kilogrammos robbanószerkezetet. – Először a lakosok egy része azt mondta, hogy nem mozdul el, de sikerült mindenkit meggyőznünk – vázolta a bombával kapcsolatos reakciókat Francesco Apori polgármester.

A 650 kilométeres Pó hosszú szakaszairól tűnt el a víz az elmúlt hetven év legsúlyosabb aszályában. A múlt hónapban rendkívüli állapotot hirdettek a folyó körüli területeken – mindezt azért, mert az országban művelt területek harmadát a Pó folyóból öntöznék, ha volna benne elegendő víz. A hőség és a csapadékhiány miatt a folyó vízhozama azonban annyira visszaesett, hogy a torkolat környékén élő gazdák szerint a tengervíz beszivárog a folyóba, ezért öntözni sem lehet, emiatt termés sem lesz.

A római Tevere (Tiberis) folyóból ősi híd romjai kerültek elő, amelyet Néró császár építhetett időszámításunk szerint ötven körül. Alacsony vízállásnál mindig lehetett látni a romok kis részét, de most a szokásosnál jóval több bukkant elő az építményből, amely az 1911-ben átadott II. Viktor Emánuel híd közvetlen közelében látható.

A spanyolországi Barcelona melletti kiszáradt gátnál egy kilencedik századi román stílusú templom tetszeleg meglehetős épségben. A Madridtól keletre fekvő Buendía víztározónál pedig egy falu romjai és fürdőházak tűntek fel újra – derült ki a Reuters drónfelvételeiből. A legmeglepőbb talán egy őskori kőkör megjelenése a Caceres tartományában található Valdecanas víztározóban.

A guadalperali dolmenként ismert kőkörre gyakran a spanyol Stonehenge-ként hivatkoznak. A kőgyűrűt időszámítás előtt ötezer körül emelhették 150 kőből. (A dolmenek függőlegesen elrendezett kövekből állnak. Nyugat-Európában több ilyen építmény is található, készítőikről viszont keveset tudni. Sok szakember úgy véli, hogy a műemlékek temetkezőhelyeknek épültek.) A spanyol megalitikus emlékműre Hugo Obermaier német régész bukkant 1926-ban. Francisco Franco diktatúrája idején, 1963-ban egy vidékfejlesztési projekt során a terület víz alá került, azóta a helyszín csupán négyszer vált teljesen láthatóvá. A helyi történelmi és turisztikai szövetségek úgy gondolják, át kell telepíteni a köveket.

Kert a gyep alatt

A spanyolországi Galiciában, a portugál határ közelében „szellemfalu” bukkant elő az év elején, amikor a szárazság drámai módon leapasztotta egy tározó vizét. Aceredo települést 1992-ben öntötte el szép lassan a víz. Ahogy töltötték a tározót, úgy tűntek el az épületek. Az elmúlt három évtized csapadékszegény időiben elő-előbukkantak a magasabb épületek, de a brutális vízhiány miatt most az egész falu szárazra került.

Néhány egykori lakó visszatért, hogy körülnézzen a megmaradt házakban. Azt láthatták, hogy a falak meglepően épek, az egyik ott felejtett autóroncsot sem ette meg a rozsda. Az AFP felvételein olyan közkút is látszik, amelyből ivóvíz csordogált.

Az Egyesült Királyságban is találtak szárazra került kincseket. Előkerültek például Derwent falu templomának romjai. Itt is ugyanaz történt, mint a spanyol falu esetében. Ezt a helyet az 1940-es években öntötte el a víz, hogy helyet adjon a Ladybower-tározónak. A cornwalli Colliford-víztározónál idős fák maradványait fedezték fel – ezt a területet az 1980-as években árasztották el. Néhány XVII. századi kert nyomai pedig a délnyugat-angliai swindoni Lydiard Parkban jelentek meg, miután a meleg időjárás elpusztította a rájuk nőtt gyepet.

Halott a hordóban

A kínai Jangce folyóban buddhista szobrokra leltek. A több mint hetven napja tomboló hőhullám – és a csapadékhiány – hatására a folyó vízszintje drasztikusan csökkent. A víz alól kerültek elő a nagyjából hatszáz éves kő Buddha-szobrok, melyek feltételezhetően a Ming-dinasztia idejéből származnak. Ennek a dinasztiának az uralkodása alatt virágzott a buddhizmus Kínában. Az eddig kiváló állapotban megőrződött alkotások egy zátony legmagasabb pontján, hosszúkás kőképződmény tetején találhatók. Hogy mi lesz a sorsuk, azt egyelőre nem lehet tudni.

Az amerikai kontinens sem úszta meg az aszályt. A Nevadában található Mead-tó területén azonban nem ősi ereklyék kerültek elő, hanem – lévén szó az Egyesült Államokról – halottak.

A hatóságok legalább három alkalommal számoltak be olyan esetről, amikor emberi maradványokra bukkantak a Colorado folyón épült Hoover-gát mögött létrejött víztározóban.

Az egyik holttest egy hordóból került elő, az illető több mint negyven évvel ezelőtt halhatott meg. A harmincas években létrehozott óriási víztározóban jelenleg a szokásos vízmennyiség harminc százaléka van: az 1983-ban megtelt medence vízszintje több mint ötven méterrel csökkent.

Maradva a kontinensen, mintegy 113 millió évvel ezelőtti dinoszaurusznyomokat tártak fel Texasban a súlyos szárazság miatt kiszáradt egyik folyó medrében. – A legtöbb nyom, amelyet a közelmúltban tártak fel és fedeztek fel a parkban lévő folyó különböző részein, az acrocanthosaurushoz tartozik. Ez olyan dinoszaurusz volt, amely felnőttként körülbelül 4,5 méter magas lehetett, és hét tonnát nyomott – idézte az Index.hu a park szóvivőjét, Stephanie Salinas Garciát. A másik nyomokat hátrahagyó faj a szauroposzeidon, amely felnőttként körülbelül 18 méter magas és 44 tonna tömegű lehetett.

A szárazság másféle váratlan következményekkel is járt Európa egyes részein. Franciaországban a példátlan aszály miatt a kukoricának csak a felét minősítették jó vagy kiváló állapotúnak. Ugyanakkor a kánikula és aszály kimondottan jól jön a sólepárlók működtetőinek. A magas hőmérséklet felgyorsította a sós víz elpárolgását, ami azt jelenti, hogy Guérande régió sótermesztői rekordterméssel számolhattak a Fleur de Selből, azaz a Só Virága néven ismert különleges tengeri sóból. Ennek az ételízesítőnek az íze egyedülálló, ásványi anyagokban nagyon gazdag, főleg magnézium-, kalcium-, vas- és jódtartalmát kell kiemelni. Francois Durand a Reutersnek arról beszélt, hogy az idei sótermés a szokásos évi 1,3 tonnás átlag közel kétszerese lehet.

A csapadékhiány miatt a Németország fő hajózási útjának számító Rajna vízállása olyan alacsony, hogy az uszályokban kevesebb árut lehet szállítani, ami késésekhez és magasabb költségekhez vezet. A svájci Alpokban eredő és az Északi-tengerbe torkolló folyón gabonától kezdve a vegyszereken át a szénig mindent szállítanak. A teherhajókat azonban csak harminc-negyven százalékig töltik meg, hogy elkerüljék a zátonyra futást. Közgazdászok szerint ez a helyzet akár fél százalékkal csökkentheti az ország gazdasági teljesítményét.

A szárazság az áramellátásra is hatással van.

A vízerőművekkel termelt elektromos áram mennyisége – víz hiányában – a BBC szerint Spanyolországban 44 százalékkal, a kontinensen összességében húsz százalékkal esett. Vízre van szükség az atomerőművek hűtéséhez is – néhány francia atomerőműnek csökkentenie kellett a teljesítményét, mivel a folyók túl sekélyek és túl melegek az erőművek hűtéséhez – írta a The Guardian.

Azaz nemcsak a mezőgazdaság, hanem a kereskedelem, az ipar és megannyi ágazat megszenvedi a jelenlegi rendkívüli helyzetet.

Borítókép: A spanyol Aceredo romjai 2022 augusztusában. A falak meglepően épen maradtak (Fotó: Europress/AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.