A legtöbb éhségkövet az Elba folyó mentén találni. Az egyik ilyen kőre először a XV. században faragtak figyelmeztető feliratot. A szikla 1616-ban került ismét a felszínre. Akkor a helyiek a „ha látsz, sírj” szavakat vésték bele. Augusztus közepén Budapestnél, a Szabadság híd lábánál a Dunából ismét előbukkant a mi kövünk, az Ínség-szikla, amely onnan kapta nevét, hogy csak aszályos időszakban látható, egészen pontosan akkor, amikor a vízállás Budapesten 93 centiméter alá csökken. A Petőfi híd budai hídfőjénél egészen másféle köveket látni: sírköveket az apadó folyó partján.
A százéves megmunkált mementók története jól ismert: az 1960-as években kerülhettek oda eróziót csökkentő, partvédő kőszórásként. Akkoriban számolták fel ugyanis a már évtizedek óta nem használt, 1912-ben bezárt Németvölgyi temetőt. A Duna-partra terített sírkövek egy részén jól láthatóak az elhunytak nevei, születési és halálozási dátumai. A temető helyét ma a MOM és a Budapest Kongresszusi Központ foglalja el.
Néró császár hídja
Ugyancsak a Duna rejtegette eddig azt a mozsárgolyót, amelyre tűzszerész búvárok bukkantak kiképzés közben a napokban a Duna belvárosi szakaszán, ahol feltételezhetően Buda 1686-os ostroma óta szunnyadt – közölte a Magyar Honvédség tűzszerészezrede a Facebook-oldalán.
A több mint háromszáz éves ágyúgolyó nem tartalmazott pirotechnikai anyagot. Jóval feljebb, Vámosszabadi közelében második világháborús hajóroncs került elő. A medvei hídtól egy kilométerre fekvő roncs története nem ismert, az azonban biztosnak tűnik, hogy 1945 márciusában süllyedt el. A pozsonyi Új Szó szerint a hajó orosz naszád lehet, a közlekedést pedig az elmúlt évtizedekben egy pillanatra sem zavarta, hiszen nem a hajózási útvonalon fekszik.
A második legnagyobb hazai folyó, a Tisza is rejt kincseket. Először 2003-ban látták meg Szolnok belvárosában a ma álló közúti Tisza-híd közelében a török kori cölöphíd maradványait. Idén júliusban ismét előbukkantak a facölöpök. A szakemberek szerint ez volt a Tisza első állandó hídja, amely egyben az első állandó folyami átkelő a mai Magyarország területén. Állítólag több híd is készülhetett a török korban: az első még 1562-ben. A város 1685-ös törököktől való visszafoglalásakor az átkelő megsérült, de szinte azonnal kijavíttatták. Később a közelben több cölöphidat is ácsoltak a XVIII–XIX. század során.
Az alacsony vízállás miatt a Duna szerbiai szakaszán második világháborús hajók elsüllyedt, robbanóanyaggal megrakott maradványait találták meg. A bolgár–román–szerb hármas határ közelében fekvő szerb Prahovo város közelében előkerült hajók az 1944-ben elsüllyesztett náci flotta részei voltak. Ha tovább apad a víz, további hajók szárazra kerülésével számolnak a helyiek.
A folyók és tavak kiszáradása másutt is feltár korábban elmerült tárgyakat – olyanokat is, amelyek jobb, ha mielőbb előkerülnek. Erre példa az a fel nem robbant második világháborús bomba, amelyet a délnyugati Alpokban eredő és az Adriai-tengerbe torkolló Pó folyó teljesen kiszáradt medrében találtak halászok az olaszországi Mantova közelében. Júliusban mintegy háromezer embert evakuáltak a környékről, míg a szakértők eltávolították és irányítottan felrobbantották a 450 kilogrammos robbanószerkezetet. – Először a lakosok egy része azt mondta, hogy nem mozdul el, de sikerült mindenkit meggyőznünk – vázolta a bombával kapcsolatos reakciókat Francesco Apori polgármester.
A 650 kilométeres Pó hosszú szakaszairól tűnt el a víz az elmúlt hetven év legsúlyosabb aszályában. A múlt hónapban rendkívüli állapotot hirdettek a folyó körüli területeken – mindezt azért, mert az országban művelt területek harmadát a Pó folyóból öntöznék, ha volna benne elegendő víz. A hőség és a csapadékhiány miatt a folyó vízhozama azonban annyira visszaesett, hogy a torkolat környékén élő gazdák szerint a tengervíz beszivárog a folyóba, ezért öntözni sem lehet, emiatt termés sem lesz.
A római Tevere (Tiberis) folyóból ősi híd romjai kerültek elő, amelyet Néró császár építhetett időszámításunk szerint ötven körül. Alacsony vízállásnál mindig lehetett látni a romok kis részét, de most a szokásosnál jóval több bukkant elő az építményből, amely az 1911-ben átadott II. Viktor Emánuel híd közvetlen közelében látható.
A spanyolországi Barcelona melletti kiszáradt gátnál egy kilencedik századi román stílusú templom tetszeleg meglehetős épségben. A Madridtól keletre fekvő Buendía víztározónál pedig egy falu romjai és fürdőházak tűntek fel újra – derült ki a Reuters drónfelvételeiből. A legmeglepőbb talán egy őskori kőkör megjelenése a Caceres tartományában található Valdecanas víztározóban.
