Tömeges kelés ősszel
A klíma melegedésével Makra László nem sok jót tud mondani a parlagfűpollen-allergiában szenvedőknek. A globális felmelegedéssel nő a pollenkoncentráció, hosszabbodik a szezon, az élőhelyek észak felé terjednek, egyre több ember válik érintetté, emiatt globálisan nő az allergiás megbetegedések száma. Egy klímamodell szerint a parlagfű pollenjével szembeni érzékenység több mint kétszeresére nő Európában: a jelenlegi 33 millióról a század közepére 77 millióra. Az érzékenység a parlagfűvel már most is erősen szennyezett országokban kevésbé nő – Magyarországon 27, Horvátországban 26, Szerbiában 21 százalékkal. A legnagyobb növekedés ott következik be, ahol parlagfűpollen-érzékenység ma még alig vagy egyáltalán nem tapasztalható – az emelkedés Németországban 235, Lengyelországban 292 százalék lehet.
– A parlagfű már 1996-tól a legelterjedtebb gyomnövényünk, bár a legutóbbi (2018–19-es) országos adatok azt mutatják, hogy kiterjedése kis mértékben csökkent a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest, de „vezető” pozícióját továbbra is megőrizte a gyomok fontossági sorrendjében
– tudjuk meg Kazinczi Gabriellától, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézetének professzorától.
A növény szaporaságának többféle oka van. Nagy mennyiségű életképes, akár több tízezer magot is képet hozni, hogyha nincs mellette más növény versenytársnak. Ezek a magok életképességüket akár negyven évig megőrzik a talaj mélyebb rétegeiben. Könnyen elnyomja a vele társulásban élő kultúrfajokat, ha nem védekezünk ellene. Emellett többféle olyan anyagot is termel, amely más növényfajok fejlődésére gátló hatású, ellenben a más növényfajból származó gátló hatású kémiai anyagok nem hatnak rá negatívan, csak más növényfajokra. A levelek képesek a víztartalom hetven százalékát is elveszíteni szárazságban, anélkül, hogy jelentősen károsodnának. A mechanikai behatásokra érzékeny, de ha a szára eltörik, a növény nem pusztul el, hanem a szárból járulékos gyökerek fejlődnek, és ezek segítségével veszi fel a vizet és a tápanyagokat a talajból. A világon már léteznek a gyomirtó szerrel szemben ellenálló típusai, hazánkban is vannak olyan gyomirtó szerek, amelyekkel szemben már kialakult az ellenállósága.
– Ha elég magas ősszel a hőmérséklet, és van elegendő mennyiségű csapadék, képes ősszel is tömegesen kelni a szabadföldön, de eddig az ősszel kelő egyedek a téli fagy következtében tavaszra kipusztultak. Kérdés, hogy milyen telek várhatók, mert ha nem lesz fagy, az ősszel kelő egyedek akár át is telelhetnek. Erre ugyan még nem volt példa, de ki tudja, mit hoz a jövő? – figyelmeztet Kazinczi Gabriella.
Védtelenek vagyunk? Nem egészen. A parlagfű-olajosbogár hatékony lehet a parlagfű ellen, ehhez az kell, hogy nagy egyedszámban elterjedjen. A burgonyabogárhoz és a parlagfűhöz hasonlóan szintén Észak-Amerikából került be véletlenül (2013-ban) Európába. Hazai első előfordulását 2020-ban Budapesten, illetve közvetlen környékén észlelték, és azt valószínűsítik, hogy hazánkba is véletlenül került. Korábbi külföldi kísérletek szerint – amennyiben tömegesen felszaporodik – képes teljesen tarra rágni a parlagfüvet még a virágzása előtt, de legalábbis jelentős mértékben csökkenteni a pollen és a biomassza tömegét. A bogár fő gazdanövénye a parlagfű, ugyanakkor a napraforgót is fogyasztja. Mivel nálunk a napraforgótáblák a legfertőzöttebbek a parlagfűvel, ez potenciális veszélyt jelenthet a napraforgó termesztésére.
Az 1980-as évek elején országos szinten felmérték (megbecsülték) szántóföldi talajaink parlagfűmag-fertőzöttségét, és arra jutottak, a talaj felső művelt rétegében egy négyzetméteren nulla és 425 között változott a parlagfű magszáma. Több mint harminc évvel később ugyanilyen vizsgálatok azt mutatták, hogy a szántóföldi talajok parlagfűmagkészlete nagyságrendekkel nőtt meg, legfertőzöttebbnek Zala, Veszprém és Somogy megyék talajait találták (kétezer fölötti magszám négyzetméterenként). A gyommagbank kiürülése nagyon lassú, hiszen egy éven belül csak tíz-húsz százalékuk kel ki a frissen beérett és talajba bekerült gyommagoknak. Ezért hosszú távon a leghatásosabb módszer az lehetne, ha évről évre megakadályoznák a talajok gyommagkészletének feltöltődését. Sajnos a gyakorlatban ritkán történik meg, hogy újonnan képződött gyommagok ne kerüljenek a talajba.
Azonban a parlagfű nem kiirthatatlan csodanövény, ellene számos hatékony módszer létezik. Mint minden gyom ellen, esetében is a megelőzés a leghatásosabb. Hatékony megoldás a vetésforgó, a különböző talajművelő eszközök használata, valamint a kaszálás, gyomlálás, kapálás, talajtakarás, füvesítés – attól függően, hogy milyen élőhelyen található a parlagfű. A kézi gyomlálást lehetőleg kesztyűben kell végezni, mert a növény bőrrel érintkezése is okozhat allergiás bőrkiütést. Ha a talajbolygatás megszűnik, fokozatosan visszaszorul, és két-három év múlva más fajok – elsősorban évelő fűfélék – veszik át az uralkodó szerepet.
Arra viszont esély sincs, hogy megszűnjön a talajművelés, ezért egyéb megoldásokban bízhatunk.
„Ma én, holnap te!”
– Csökken, stagnál vagy nő az allergiások száma? Lehet-e tudni, hogy ezen belül hányan érzékenyek a parlagfűpollenre? – kérdezzük Magyar Donáttól, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusától.
– A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2021. évi reprezentatív kérdőíves felmérése alapján a lakosság 34,9 százaléka vallotta magát allergiásnak, közülük a parlagfű-pollenallergiások aránya 47,9 százalék, a teljes lakosságra vonatkoztatva 16,7 százalék. Az allergiások számának változását a gyermekek körében rendszeresen végzett nagyobb számú, reprezentatív vizsgálatokon lehet nyomon követni. A Nemzeti Népegészségügyi Központ jogelődje 2005-ben végzett először kérdőíves felmérést az ország közel összes általános iskolájában a harmadik és negyedik osztályos általános iskolás gyermekek részvételével, amelyet 2010-ben és 2017-ben megismételtek. 2005-ben a diagnosztizált allergia az ötezernél alacsonyabb lakosságszámú településeken közel 19 százalékban, az ötvenezer feletti városokban 22 százalékban, míg a fővárosban 24 százalékban fordult elő. 2010-re azonban a legnagyobb városokban ez az arány valamivel csökkent (a fővárosban 21 százalék alá esett). Az orvos által megállapított parlagfűallergia előfordulása országos szinten nem változott: 6, 9, illetve 7 százalékban fordult elő. Az utóbbi évek vizsgálati eredményei nem mutatnak lényeges változást.
– Akár egyetlen pollen is kiválthat allergiás reakciót?
– Igen, a nagyon érzékeny allergiásoknál akár egyetlen pollenszem is alkalmas az allergiás tünetek kiváltására.
– Megelőzhető-e az allergia kialakulása?
– A betegség megelőzhető az allergénnek való kitettség elkerülésével, illetve az allergénforrás megszüntetésével. Az allergiás betegség kialakulásának folyamata pontosan nem ismert. Néhány tényezőről azonban bizonyított, hogy szerepet játszhat: genetikai hajlam, rövid ideig történő anyatejes táplálás, az első két életévben elszenvedett súlyos alsó légúti fertőzések, a túlzott, indokolatlan antibiotikumszedés, a túlzott tisztaság („higiénés elmélet”), dohányzás a lakókörnyezetben, a lakókörnyezet és a munkahelyi környezet bizonyos jellemzői (kémiai és biológiai levegőszennyezettség, párás levegő, zárt helyiségek stb.). A betegeknek és kezelőorvosaiknak hasznos segítség a tüneti napló vezetése (ez pollennapló néven az interneten, online is elérhető). Az előrejelzett magas koncentráció idején, illetve jellemzően tünetes időszakban kerüljük a kültéri tevékenységeket. Gyakrabban mossunk hajat, mert az ott megtapadt pollenszemek éjjel is kiválthatnak tüneteket. A lakásokba bejutott pollenszemek lerakódnak a bútorokon, a padlón, és felkavarodva akár hetekig okozhatnak visszatérő tüneteket, ezért gyakrabban mossuk fel a padlót, és töröljük le a port a bútorokról nedves törlőkendővel. Seprés, porolás nem ajánlott. Az autóban legyünk tekintettel az allergiás útitársakra, ezért zárt ablakkal utazzunk, az allergiások pollen kiszűrésére is alkalmas levegőszűrővel közlekedjenek. A kimosott ruhát, ágyneműt augusztusban és szeptemberben inkább a belső térben teregessük ki, mert ezeken is nagy mennyiségű pollen tapad meg.
– Mi a magyarázata annak, hogy idősebb korban kevéssé alakul ki a túlzott immunreakcióként működő allergia?
– Az allergia és az asztma kialakulására jelentős hatással lehetnek az immunrendszer működésében bekövetkező, korral összefüggő változások.
– Tényleg senki sem lehet biztos abban, hogy nem lesz allergiás?
– Valóban, az allergia bármikor, bárkinél kialakulhat. Mára sajnos szállóige lett: „Ma én, holnap te is lehetsz allergiás!”
Borítókép: Amíg nem fagy, ontja a parlagfű a polleneket: egy szál évente három-négyezer magot termel (Fotó: Metropol/Máté Krisztián)
