Az Európai Unióban a Kárpát-medence a legfertőzöttebb parlagfűvel

Az idei súlyos aszálynak egyetlen pozitív következménye volt: a parlagfű sem fejlődött a korábbi évekhez hasonló mértékben. Ha lesz aszály, ha nem, a következő években várhatóan romlik a helyzet: Európa levegőjében az allergén pollenkoncentrációja a mostani négyszerese lehet 2050-re.

20220816 Budapest Parlagfű Fotó: Máté Krisztián (MK) Metropol Fotó: Máté Krisztián Forrás: Metropol

Az idei szárazság a parlagfű fejlődését is befolyásolta. Júliusban és augusztusban az ország keleti részén, illetve az aszály sújtotta más területeken a növény növekedése jelentősen elmaradt a korábbi években megszokottól. Az augusztus elejét általában már magas, nagy kiterjedésű, virágzó állományok jellemzik, ezzel szemben idén többnyire kis termetű, satnya, sokszor még a virágbimbók fejlődésének kezdetén tartó növényekkel találkozhattunk.

Ötezer méter magasan

– Annyira nagy volt az aszály, hogy a parlagfű elsősorban a létfenntartásra koncentrált, nem a virágzásra, szaporodásra. Emiatt gyéren virágzott ezen a nyáron. Budapesten az idei pollenszezonban a parlagfű pollenkoncentrációja szep­tember 9-én volt a legmagasabb: mindössze négyszáz parlagfűpollenszem volt egy köbméter levegőben. 

A parlagfű számára kedvezőbb, csapadékosabb nyarakon a maximális napi pollenkoncentráció bőven meghaladhatja az ezer parlagfűpollenszemet egy köbméter levegőben

 – tájékoztat Makra László, a Szegedi Tudományegyetem professzora. Az esőzések és a lehűlés hatására az allergén növény pollenkoncentrációja országos átlagban a közepes tartományba esett vissza szeptember közepére.

Az ürömlevelű parlagfű vagy egyszerűen parlagfű az egyik legagresszívabb gyomnövény.

A magvakkal szaporodó gyom március végén, április elején kezd csírázni, és egészen az első fagyokig ontja a polleneket. Egy áprilisban kicsírázó parlagfű – feltéve, ha nem kaszálják le, tépik ki a földből, vagy permetezik le, de erre a hazai állomány kisebb része számíthat – egy év alatt átlagosan három-négyezer magot termel.

Helikopteres parlagfű-felderítés a Heves megyei Gyöngyös körzetében. Fotó: MTI/Komka Péter

– A parlagfű folyamatosan terjed Európa három legjobban fertőzött térségéből: a Kárpát-medencéből, Franciaország délkeleti részéről és az olaszországi Pó-síkság területéről. Virágpora nem csak a növény közvetlen közelében érzékelhető: ötezer méter magasan, sőt a tenger felett, a parttól százhatvan kilométerre elhelyezett pollencsapdákból is kimutatták. És a helyzet egyre romlik. Matematikai modellek alapján francia, brit és osztrák kutatók ugyanis úgy vélik, hogy a most még nem érintett területeket – mint Észak-Európa, Franciaország északi és Nagy-Britannia déli része – is eláraszthatja a gyom – ad helyzetjelentést Makra László, akit a Nemzetközi Parlagfűtársaság 2022-es, szeptember közepén Budapesten tartott nemzetközi tanácskozásán – amelyre Európából, Amerikából és Afrikából érkeztek résztvevők – elnökké választottak.

Az Európai Unió régiói közül a Kárpát-medence a legfertőzöttebb parlagfűvel és annak pollenjével. Nálunk egy nagyságrenddel magasabb a pollenkoncentráció, mint a másik két leginkább fertőzött európai régió térségében. Ugyanakkor a Kárpát-medenceinél is jóval rosszabb a helyzet Ukrajnában, valamint Oroszország délnyugati, Fekete-tenger melléki vidékén.

Özönnövény Arizonából

A parlagfű özönnövény, Magyarországon faj­idegen. Észak-Amerika déli, félsivatagos területeiről származik. Őshazája Arizona állam. Az első világháborút követően gabonaszállítmányokkal került át a magja Európába. A mai Magyarország területén 1920-tól megfigyelhető. Trieszt felől érkezett Délnyugat-Dunántúlra, ahonnan gyorsan terjedt tovább az egész országban. Csak egy példa erre: biztosan tudjuk, hogy Szegeden 1966-ban még egyáltalán nem volt parlagfűpollen a levegőben, tehát parlagfű sem volt. Alig ötven év elteltével mára a Szegeden mért pollenkoncentráció több mint hatvan százalékát a parlagfűpollen teszi ki. Szeged Magyarország egyik legfertőzöttebb területe.

A parlagfű pollenje a legagresszívebb az összes virágos növényfaj pollenje közül. Óriási anyagi kiadást jelent a pollenallergiában szenvedők rendelőintézeti, illetve kórházi kezelési költsége, valamint gyógyszerköltsége. Az összes okozott kár Magyarországon elérheti az évi ötszázmilliárd forintot, amely a hazai nemzeti össztermék egy százalékát teszi ki! És ez a kár évente ismétlődik. Mindezek jól mutatják, hogy a parlagfű és annak virágpora Magyarországon alapvető természeti, gazdasági, illetve humán- és környezet-egészségügyi probléma, az ellene való küzdelem nemzetgazdasági jelentőségű.

Tömeges kelés ősszel

A klíma melegedésével Makra László nem sok jót tud mondani a parlagfűpollen-allergiában szenvedőknek. A globális felmelegedéssel nő a pollenkoncentráció, hosszabbodik a szezon, az élőhelyek észak felé terjednek, egyre több ember válik érintetté, emiatt globálisan nő az allergiás megbetegedések száma. Egy klímamodell szerint a parlagfű pollenjével szembeni érzékenység több mint kétszeresére nő Európában: a jelenlegi 33 millióról a század közepére 77 millióra. Az érzékenység a parlagfűvel már most is erősen szennyezett országokban kevésbé nő – Magyarországon 27, Horvátországban 26, Szerbiában 21 százalékkal. A legnagyobb növekedés ott következik be, ahol parlagfűpollen-érzékenység ma még alig vagy egyáltalán nem tapasztalható – az emelkedés Németországban 235, Lengyelországban 292 százalék lehet.

– A parlagfű már 1996-tól a legelterjedtebb gyomnövényünk, bár a legutóbbi (2018–19-es) országos adatok azt mutatják, hogy kiterjedése kis mértékben csökkent a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest, de „vezető” pozícióját továbbra is megőrizte a gyomok fontossági sorrendjében

– tudjuk meg Kazinczi Gabriellától, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézetének professzorától.

A növény szaporaságának többféle oka van. Nagy mennyiségű életképes, akár több tízezer magot is képet hozni, hogyha nincs mellette más növény versenytársnak. Ezek a magok életképességüket akár negyven évig megőrzik a talaj mélyebb rétegeiben. Könnyen elnyomja a vele társulásban élő kultúrfajokat, ha nem védekezünk ellene. Emellett többféle olyan anyagot is termel, amely más növényfajok fejlődésére gátló hatású, ellenben a más növényfajból származó gátló hatású kémiai anyagok nem hatnak rá negatívan, csak más növényfajokra. A levelek képesek a víztartalom hetven százalékát is elveszíteni szárazságban, anélkül, hogy jelentősen károsodnának. A mechanikai behatásokra érzékeny, de ha a szára eltörik, a növény nem pusztul el, hanem a szárból járulékos gyökerek fejlődnek, és ezek segítségével veszi fel a vizet és a tápanyagokat a talajból. A világon már léteznek a gyomirtó szerrel szemben ellenálló típusai, hazánkban is vannak olyan gyomirtó szerek, amelyekkel szemben már kialakult az ellenállósága.

– Ha elég magas ősszel a hőmérséklet, és van elegendő mennyiségű csapadék, képes ősszel is tömegesen kelni a szabadföldön, de eddig az ősszel kelő egyedek a téli fagy következtében tavaszra kipusztultak. Kérdés, hogy milyen telek várhatók, mert ha nem lesz fagy, az ősszel kelő egyedek akár át is telelhetnek. Erre ugyan még nem volt példa, de ki tudja, mit hoz a jövő? – figyelmeztet Kazinczi Gabriella.

Védtelenek vagyunk? Nem egészen. A parlagfű-olajosbogár hatékony lehet a parlagfű ellen, ehhez az kell, hogy nagy egyedszámban elterjedjen. A burgonyabogárhoz és a parlagfűhöz hasonlóan szintén Észak-Amerikából került be véletlenül (2013-ban) Európába. Hazai első előfordulását 2020-ban Budapesten, illetve közvetlen környékén észlelték, és azt valószínűsítik, hogy hazánkba is véletlenül került. Korábbi külföldi kísérletek szerint – amennyiben tömegesen felszaporodik – képes teljesen tarra rágni a parlagfüvet még a virágzása előtt, de legalábbis jelentős mértékben csökkenteni a pollen és a biomassza tömegét. A bogár fő gazdanövénye a parlagfű, ugyanakkor a napraforgót is fogyasztja. Mivel nálunk a napraforgótáblák a legfertőzöttebbek a parlagfűvel, ez potenciális veszélyt jelenthet a napraforgó termesztésére.

Az 1980-as évek elején országos szinten felmérték (megbecsülték) szántóföldi talajaink parlagfűmag-fertőzöttségét, és arra jutottak, a talaj felső művelt rétegében egy négyzetméteren nulla és 425 között változott a parlagfű magszáma. Több mint harminc évvel később ugyanilyen vizsgálatok azt mutatták, hogy a szántóföldi talajok parlagfűmagkészlete nagyságrendekkel nőtt meg, legfertőzöttebbnek Zala, Veszprém és Somogy megyék talajait találták (kétezer fölötti magszám négyzetméterenként). A gyommagbank kiürülése nagyon lassú, hiszen egy éven belül csak tíz-húsz százalékuk kel ki a frissen beérett és talajba bekerült gyommagoknak. Ezért hosszú távon a leghatásosabb módszer az lehetne, ha évről évre megakadályoznák a talajok gyommagkészletének feltöltődését. Sajnos a gyakorlatban ritkán történik meg, hogy újonnan képződött gyommagok ne kerüljenek a talajba.

Azonban a parlagfű nem kiirthatatlan csodanövény, ellene számos hatékony módszer létezik. Mint minden gyom ellen, esetében is a megelőzés a leghatásosabb. Hatékony megoldás a vetésforgó, a különböző talajművelő eszközök használata, valamint a kaszálás, gyomlálás, kapálás, talajtakarás, füvesítés – attól függően, hogy milyen élőhelyen található a parlagfű. A kézi gyomlálást lehetőleg kesztyűben kell végezni, mert a növény bőrrel érintkezése is okozhat allergiás bőrkiütést. Ha a talajbolygatás megszűnik, fokozatosan visszaszorul, és két-három év múlva más fajok – elsősorban évelő fűfélék – veszik át az uralkodó szerepet.

Arra viszont esély sincs, hogy megszűnjön a talajművelés, ezért egyéb megoldásokban bízhatunk.

„Ma én, holnap te!”

– Csökken, stagnál vagy nő az allergiások száma? Lehet-e tudni, hogy ezen belül hányan érzékenyek a parlagfűpollenre? – kérdezzük Magyar Donáttól, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusától.
– A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2021. évi reprezentatív kérdőíves felmérése alapján a lakosság 34,9 százaléka vallotta magát allergiásnak, közülük a parlagfű-pollenallergiások aránya 47,9 százalék, a teljes lakosságra vonatkoztatva 16,7 százalék. Az allergiások számának változását a gyermekek körében rendszeresen végzett nagyobb számú, reprezentatív vizsgálatokon lehet nyomon követni. A Nemzeti Népegészségügyi Központ jogelődje 2005-ben végzett először kérdőíves felmérést az ország közel összes általános iskolájában a harmadik és negyedik osztályos általános iskolás gyermekek részvételével, amelyet 2010-ben és 2017-ben megismételtek. 2005-ben a diagnosztizált allergia az ötezernél alacsonyabb lakosságszámú településeken közel 19 százalékban, az ötvenezer feletti városokban 22 százalékban, míg a fővárosban 24 százalékban fordult elő. 2010-re azonban a legnagyobb városokban ez az arány valamivel csökkent (a fővárosban 21 százalék alá esett). Az orvos által megállapított parlagfűallergia előfordulása országos szinten nem változott: 6, 9, illetve 7 százalékban fordult elő. Az utóbbi évek vizsgálati eredményei nem mutatnak lényeges változást.

– Akár egyetlen pollen is kiválthat allergiás reakciót?
– Igen, a nagyon érzékeny allergiásoknál akár egyetlen pollenszem is alkalmas az allergiás tünetek kiváltására.

– Megelőzhető-e az allergia kialakulása?
– A betegség megelőzhető az allergénnek való kitettség elkerülésével, illetve az allergénforrás megszüntetésével. Az allergiás betegség kialakulásának folyamata pontosan nem ismert. Néhány tényezőről azonban bizonyított, hogy szerepet játszhat: genetikai hajlam, rövid ideig történő anyatejes táplálás, az első két életévben elszenvedett súlyos alsó légúti fertőzések, a túlzott, indokolatlan antibiotikumszedés, a túlzott tisztaság („higiénés elmélet”), dohányzás a lakókörnyezetben, a lakókörnyezet és a munkahelyi környezet bizonyos jellemzői (kémiai és biológiai levegőszennyezettség, párás levegő, zárt helyiségek stb.). A betegeknek és kezelőorvosaiknak hasznos segítség a tüneti napló vezetése (ez pollennapló néven az interneten, online is elérhető). Az előrejelzett magas koncentráció idején, illetve jellemzően tünetes időszakban kerüljük a kültéri tevékenységeket. Gyakrabban mossunk hajat, mert az ott megtapadt pollenszemek éjjel is kiválthatnak tüneteket. A lakásokba bejutott pollenszemek lerakódnak a bútorokon, a padlón, és felkavarodva akár hetekig okozhatnak visszatérő tüneteket, ezért gyakrabban mossuk fel a padlót, és töröljük le a port a bútorokról nedves törlőkendővel. Seprés, porolás nem ajánlott. Az autóban legyünk tekintettel az allergiás útitársakra, ezért zárt ablakkal utazzunk, az allergiások pollen kiszűrésére is alkalmas levegőszűrővel közlekedjenek. A kimosott ruhát, ágyneműt augusztusban és szeptemberben inkább a belső térben teregessük ki, mert ezeken is nagy mennyiségű pollen tapad meg.

– Mi a magyarázata annak, hogy idősebb korban kevéssé alakul ki a túlzott immunreakcióként működő allergia?
– Az allergia és az asztma kialakulására jelentős hatással lehetnek az immunrendszer működésében bekövetkező, korral összefüggő változások.

– Tényleg senki sem lehet biztos abban, hogy nem lesz allergiás?
– Valóban, az allergia bármikor, bárkinél kialakulhat. Mára sajnos szállóige lett: „Ma én, holnap te is lehetsz allergiás!”

Borítókép: Amíg nem fagy, ontja a parlagfű a polleneket: egy szál évente három-négyezer magot termel (Fotó: Metropol/Máté Krisztián)