A többféle természetes és mesterséges szálat ugyanis rendkívül időigényes és hozzáértést feltételező munka szétválasztani. Ez ár-érték arányban kevéssé éri meg a cégeknek. Bár folynak kísérletek a művelet speciális kamerák alkalmazásával való automatizálására, egyelőre áttörést nem sikerült elérni. Az újrahasznosításra szánt ruhákból főleg a természetes alapanyagúak használhatók fel, így pamutpulóverekből szőnyeg, kasmírruhákból öltöny készülhet, azonban a XXI. század folyamán a szintetikus szálak átvették a hatalmat a textiliparban. A poliészter az elmúlt évek vegánlázának kedvenc terméke lett rendkívül sokrétű alkalmazhatósága miatt, mivel például műbőr és műszőrme is könnyen készíthető belőle. Probléma azonban, hogy mivel alapanyaga petróleum, előállítása igen környezetszennyező. A pamutot annak magas vízszükséglete miatt szorította ki, azonban a poliészter jóval nagyobb szén-dioxid-kibocsájtásért felelős, ráadásul amerikai felmérések szerint a vizekben található mikroműanyag-szennyezés 71 százaléka is poliésztereredetű. Mégis a Bloomberg számításai szerint a poliészteripar az idei 106 milliárdos bevételről közel 175 milliárd dollárra nő majd 2032-re. Az éves poliésztertermelés pedig a következő tíz évben 47 százalékkal emelkedik. Ma már alig találni olyan ruhát, amely ne tartalmazna legalább minimális szintetikus szálat.
Ez az arány nemcsak a ruházkodásban, de az ipari textíliák esetén is jellemző.
Fűrész Zoltán, a hazai textilfeldolgozó cég, a Tesa vezetője szerint a főleg Ausztriából, Olaszországból és Szlovéniából érkező fonodai, szövödei, szabászati hulladékok hetven százaléka poliészterszármazék. A textilhulladékot a cég vágó- és tépőgépen keresztül küldi a préselőgépbe, hogy végül ipari vattaként legyen felhasználható, például geotextíliák gyártásában, a kárpitosiparban kitöltő anyagként vagy az autóiparban hangrezgés-szigetelésre.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!