Ellentmondásos kísérlet során mesterséges intelligencia segítségével nyújtottak mentális egészségtámogatást mintegy négyezer embernek – ám csodák csodájára, miután kiderült, hogy az üzeneteket egy géptől kapták, a teszt nem működött. A „chatbotpszichológust” súlyos kritikák is érték az interneten a beleegyezés feletti aggodalmak miatt, miután Rob Morris, a Koko közösségimédia-alkalmazás társalapítója bejelentette a cége által a GPT–3 használatával végzett kísérlet eredményeit. A Koko lehetővé teszi az embereknek, hogy önként jelezzék problémáikat más felhasználóknak, akik aztán megpróbálnak segíteni nekik „újragondolni” a helyzetet, amit a kognitív viselkedésterápia egy formájához hasonlítanak. A felhasználók megválaszthatták, hogy egy MI-segéd írjon válaszokat az embereknek, amelyeket aztán felhasználhatnak, vagy szükség esetén módosíthatnak, de le is cserélhetnek.
A mesterséges intelligencia által írt és emberek által felügyelt üzeneteket szignifikánsan magasabbra értékelték, mint az önmagukban írottakat. A válaszidő 50%-kal, jóval kevesebb, mint egy percre csökkent
– írta Morris a Twitteren. „Mégis… elég gyorsan levettük a platformról. Miért?” – folytatta. „Miután az emberek megtudták, hogy az üzeneteket egy géppel közösen hozták létre, nem működött. A szimulált empátia fura, üres érzés.” Nahát, tényleg? Ezután felvetette, hogy ennek az az oka, hogy a nyelvi modellek nem rendelkeznek ember által megélt tapasztalattal, és így válaszaik nem hitelesek, sokan viszont az orra alá dörgölték, hogy a résztvevők nem biztos, hogy a beleegyezésüket adták ilyesmihez. Később Morris hangsúlyozta, hogy nem a tudtuk nélkül párosítottak embereket, hogy csevegjenek a GPT–3-mal, ám sokan rámutattak, hogy nem világos, hogy mindenki tudott a funkcióról, és ugyebár a „miután az emberek megtudták, hogy az üzeneteket egy gép írta, az nem működött” kijelentés sem éppen azt sugallja, hogy tiszta volt minden, hanem pont az ellenkezőjét. Az ötletgazda később azzal próbálta védeni magát, hogy a kísérlet nem jelentett további kockázatot a felhasználók számára, nem okozott megtévesztést, és nem gyűjtöttek semmilyen személyazonosításra alkalmas vagy személyes, egészségügyi információt, az azonban nem világos, hogy a mért adatokat közzéteszik-e.
A világ első „robotügyvédjének” nevezett bot a jövő hónapban esedékes meghallgatáson felvilágosítást ad a vádlottnak arról, hogyan érveljen a legjobban a gyorshajtás ellen, tavaly októberben pedig egy MI már történelmet írt azzal, hogy elsőként adott tanúbizonyságot a Lordok Házában. Mindeközben a Disney MI segítségével fiatalít meg arcokat, de már azt is kipróbálhatjuk, vajon hogy néztünk volna ki a múltban, a közösségi médiát pedig ellepték a különféle, MI-generálta avatarok, és Siri meg Alexa után talán az állatokkal is beszélhetünk majd mesterséges intelligencia segítségével.
Sok jó és még annál is több kéretlen tanácsot kapunk manapság mentális egészségünk megőrzéséről. A csapból is képzetlen emberek tippjei folynak, nézegethetünk random influencervideókat, esetleg olyan celebek könyvét is elolvashatjuk, akik lejáratták a témát: hamarosan a polcokon Harry herceg panaszáradata sanyarú sorsáról.
A legjobb tipp a mentális egészség védelmében persze pont az, hogy lefekvés előtt ne a telefonunkon lógjunk, hogy csökkentsük a napi képernyőidőnket, és úgy általában próbáljuk meg függetleníteni magunkat mások véleményétől, ne hasonlítgassuk életünket a közösségi médián látott hamis képekkel. Sétáljunk a természetben, töltsünk minőségi időt szeretteinkkel és saját magunkkal. Az viszont, hogy a szép új világban az emberi lélek dolgait is majd robotok oldják meg, egyre közelebbinek tűnő, disztópikus rémálom.
Borítókép: Illusztráció. Látogatók egy táncoló robotot néznek Európa legnagyobb digitalizációs és innovációs üzleti fesztiválján, a hannoveri CeBIT-en 2018. június 12-én (Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann)
