Nyílhegyek írják át az emberiség történelmét

Egy új tanulmány szerint a Homo sapiens, amely körülbelül 56,8 ezer évvel ezelőtt jutott el Európába, a kontinensre lépése után nem sokkal íjat és nyilat használt vadászata során. Az egyik franciaországi barlangból előkerült apró megmunkált kődarabok ugyanis csak íjból kilőtt nyílvesszők hegyeként okozhattak halálos sérülést a vadaknak.

This handout photo courtesy of EurekAlert obtained on February 22, 2023 shows Dr Ludovic Slimak holding a Neronian nanopoint found in Grotte Mandrin layer E. The studies of these light points show that these tiny points were used as arrowheads 54.000 years ago in Mediterranean France. - A cave in southern France has revealed evidence of the first use of bows and arrows in Europe by modern humans, some 54,000 years ago. (Photo by Philippe Psaila / EUREKALERT! / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / EUREKALERT " - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS / To go with AFP story by Lucie AUBOURG "Homo sapiens in Europe used bow-and-arrow 54,000 years ago: study" Fotó: Philippe Psaila / EUREKALERT / AFP

A csapat egy modern emberi gyermekfogat talált a körülbelül 54 ezer évvel ezelőtti rétegben, valamint néhány olyan kőszerszámot, amelyek nem a Neander-völgyiekhez köthető módon készültek. A bizonyítékok azt sugallják, hogy ez a korai embercsoport viszonylag rövid ideig élt ott, körülbelül kétezer évig, majd helyüket a Neander-völgyiek több ezer évre elfoglalták, mígnem a modern ember körülbelül 44 ezer évvel ezelőtt visszatért.

A kutatók másik csoportja most arról számolt be a Science Advances című folyóiratban, hogy apró, háromszög alakú kőhegyeket és más leleteket találtak a Grotte Mandrin nevű helyen. Laure Metz, a francia Aix-Marseille Egyetem régésze és munkatársai a helyszínen íjat nem fedeztek fel, nem is fedezhettek fel, hiszen a fából készült tárgyak, mint az íjak, rosszul őrződnek meg.

A legrégebbi ép íjak, amelyeket észak-európai lápokban találtak, körülbelül 11 ezer évvel ezelőtt készülhettek.

A korábbi kő- és csonthegyfelfedezések arra utalnak, hogy az íjjal-nyíllal vadászat Afrikából származik, körülbelül nyolcvanezer és hatvanezer évvel ezelőttről. Az előkerült fosszilis fogak pedig azt mutatják, hogy a Homo sapiens már 56 800 évvel ezelőtt meglátogatta a Grotte Mandrint, jóval a Neander-völgyiek körülbelül negyvenezer évvel ezelőtti kihalása előtt, és sokkal korábban, mint azt a kutatók gondolták, hogy a Homo sapiens először jutott el Európába.

A mostani bejelentés lényege, hogy Grotte Mandrinnál egy 54 ezer éves üledékrétegben feltárt 852 kőlelet között 196 darab háromszög alakú kőhegy egyértelműen emberi kéz által megmunkált eszköz volt. További 15 kőhegyen sérülések, vágások okozta változások jeleit találták. A leleteket a kutatók íjból kilőtt nyílhegyekkel és kézi dobóeszközökbe helyezett lándzsahegyekként használt tárgyakon lévő sérülésekkel hasonlították össze. További összehasonlító bizonyítékok származtak a közelmúltban és a mai vadászcsoportok által használt kőből és csontból készült nyílhegyekből. A francia telephelyről származó kőhegyek szélei mentén keletkezett sérülések arra utaltak, hogy ezeket az eszközöket valamihez hozzáerősítették.

A kutatók szerint a legkisebb hegyek, amelyek szélessége nem haladja meg a tíz millimétert, csak akkor tudták átszúrni az állatok bőrét, ha nyílvessző végére erősítve, íjból lőtték ki azokat. A nagyobb kőből készült hegyek – amelyek némelyike a kisebb hegyek mérete többszöröse – hegyes lándzsák végei lehettek, amelyeket kézzel dobtak, vagy amelyekkel szúrtak.

– Megmutattuk, hogy a legkorábbi ismert Homo sapiens, aki a Neander-völgyi területekre vándorolt, ismerte az íj használatát – mondta a sciencenews.org-nak Laure Metz. Arra ellenben nincs bizonyíték, hogy az akkoriban Európában már jelen lévő Neander-völgyiek nyilakkal vadásztak volna. Az sem világos, hogy az íjászat jelentett-e jelentős vadászati előnyt a Homo sapiens számára a Neander-völgyiek által használt szúró vagy hajított lándzsákkal szemben.

Munka a franciaországi barlangban, (Fotó: AFP/Ludovic Slimak)

Marlize Lombard, a Johannesburgi Egyetem régésze azt gyanítja, hogy az első Homo sapiens a francia sziklamenedékben íjakkal és nyilakkal, valamint lándzsákkal vadászott, attól függően, hogy hol mire volt szükség. A Marlize Lombard által közölt korábbi tanulmányok szerint a szubszaharai afrikaiak hasonlóan váltogatták ezt a két típusú vadászfegyvert körülbelül hetvenezer és 58 ezer évvel ezelőtt.

Az Európába újonnan érkező Homo sapiens a Neander-völgyiektől tanulhatta meg, hogy a nagy csoportokban végzett lándzsás vadászat elsőbbséget élvez a rideg tájakon, ahol az íjhúrok könnyen elpattanhatnak, és a zsákmány hosszú távú üldözése sem energiahatékony. De lehet, hogy a Neander-völgyiek ha akarták sem tudták volna elsajátítani a nyíllal való vadászatot. A fosszilis koponyák belső felületén végzett agyi lenyomatok elemzései alapján 

Marlize Lombard azt gyanítja, hogy a Neander-völgyiek agya híján volt annak a fejlett vizuális és térbeli képességnek, amelyet az ezen képességekkel rendelkező Homo sapiens kihasználva íjakkal és nyilakkal vadászott.

Ez egy lehetőség, bár más bizonyítékok arra utalnak, hogy a Neander-völgyiek nem viselkedtek másként, mint a kőkorszaki Homo sapiens. Ha a Grotte Mandrinnál élő Neander-völgyiek soha nem vadásztak íjakkal és nyilakkal, de a Homo sapiens íjászok mellett továbbra is megéltek nagyjából 14 ezer éven keresztül, a Neander-völgyiek végső halálának okai ugyanolyan titokzatosak, mint valaha. Az új felfedezés mindenesetre tovább erősíti azt a feltételezést, hogy Európa Homo sapiens általi meghódítása korábban kezdődött, mint azt pár éve hittük.

Borítókép: Megmunkált kőhegy a francia barlangból. (Fotó: EUREKALERT / AFPPhilippe Psaila)