Kihalásuk előtt a Neander-völgyiek több mint tízezer évig élhettek együtt a modern emberrel Európában

Egy dél-franciaországi barlangból előkerült leletek megkérdőjelezik azt az általánosan elfogadott nézetet, hogy a modern ember – nem sokkal azután, hogy megérkezett Afrikából Európába – kiirtotta a Neander-völgyieket. A barlangban talált gyermekfog és kőszerszám arra utal, hogy a Homo sapiens körülbelül 54 ezer évvel ezelőtt már Nyugat-Európában élt.

Manot, 2015. január 29. Egy õskori emberi koponyatetõ a modern ember (j) és egy neandervölgyi ember (b) koponyája között az õskori maradvány lelõhelyéül szolgáló barlangnál, az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án. A régészek szerint a barlangban talált koponya mintegy ötvenötezer éves, a modern ember Afrikán kívül fellelt legõsibb maradványa és azt a feltevést támasztja alá, hogy a Homo sapiens sapiens, a mai ember elõdje Afrikából rajzott ki, és a mai Izrael területén át vándorolt Európába. (MTI/EPA/Jim Hollander) Fotó: Jim Hollander

A Neander-völgyiek 400 ezer évvel ezelőtt jelentek meg Európában. A jelenlegi elmélet szerint körülbelül 40 ezelőtt évvel ezelőtt haltak ki, nem sokkal azután, hogy a Homo sapiens megérkezett Afrikából a kontinensre. Az új felfedezés azonban azt sugallja, hogy fajunk jóval korábban érkezett, és a két faj több mint tízezer évig élhetett együtt Európában, mielőtt a Neander-völgyiek kihaltak. Chris Stringer professzor, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa szerint ez megkérdőjelezi a jelenlegi nézetet, miszerint a modern ember gyorsan legyőzte a Neander-völgyieket. 

– A hatalomátvétel nem egyetlen éjszaka alatt történt

– mondta a BBC-nek a professzor. Néha a Neander-völgyiek voltak előnyben, néha a modern emberek.

A Rhone-völgyben, a Grotte Mandrin néven ismert barlangban fedezte fel a leleteket a Ludovic Slimak professzor (Toulouse-i Egyetem) vezette csapat. A Science Advances folyóiratban megjelent kutatási eredmény azt igazolja, hogy a modern ember több ezer évvel korábban érkezett Európába, mint korábban gondolták.

Bebizonyosodott, hogy a Homo sapiens 12 ezer évvel korábban érkezett, mint eddig hittük. Eltűnésük után helyüket Neander-völgyi csoportok foglalták el. Ez a felismerés pedig szó szerint átírja az összes történelemkönyvünket

 – idézte a professzor szavait a BBC.

A régészek több rétegben találtak fosszilis bizonyítékokat a helyszínen. Minél mélyebbre ástak, annál régebbi korokra láttak vissza. A legalsó rétegekben a területen körülbelül húszezer évig élő Neander-völgyiek maradványait találták. Ám legnagyobb meglepetésükre a csapat egy modern emberi gyermekfogat talált a körülbelül 54 ezer évvel ezelőtti rétegben, valamint néhány olyan kőszerszámot, amelyek nem a Neander-völgyiekhez köthető módon készültek. A bizonyítékok azt sugallják, hogy ez a korai embercsoport viszonylag rövid ideig élt ott, körülbelül kétezer évig, majd a területet ők már nem lakták. Helyüket a Neander-völgyiek több ezer évre elfoglalták, mígnem a modern ember körülbelül 44 ezer évvel ezelőtt visszatért.

A modern emberek tehát rövid időre feltűnnek, majd eltűnnek – talán kedvezőtlen volt számukra az akkori klíma – helyüket a Neander-völgyiek vették át. 

A modern ember jelenlétét a fog mellett az azonos rétegben talált kőeszközök erősítették. Hasonló módon készült eszközökre bukkantak a Rhone-völgyben és Libanonban is, de a tudósok mindeddig nem voltak biztosak abban, hogy melyik emberfaj készítette ezeket. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a kisebb szerszámok egy része nyílfej lehet. Ha ez a feltételezés igazolódik, ez hatalmas felfedezés: a modern emberek egy korai csoportja fejlett íjakat és nyilakat használt, ezeknek köszönhetően 54 ezer évvel ezelőtt legyőzték az ott élő Neander-völgyieket. Ám a fegyverek nyújtotta előny átmeneti előny volt, mert a Neander-völgyiek később visszatértek.

Tehát, ha nem arról volt szó, hogy fajunk azonnal kiirtotta őket, de mi volt az, ami végül győztes előnyhöz juttatta őseinket? Ötletként merült fel a fejlettebb agy, a nyelv megjelenése. Stringer professzor azonban úgy véli, azért győzhetett a modern ember, mert szervezettebb volt. Nagyobb csoportokban élt, az egyes emberek tudását hatékonyan építette be a közösség életébe. Azaz, hálózatépítésben jobb volt a Neander-völgyieknél. A professzor szerint a Neander-völgyiekkel való hosszas interakció ötlete beleillik abba a 2010-es felfedezésbe, miszerint a modern emberben a Neander-völgyi DNS-se is megtalálható. Nem tudjuk, hogy békés partnercsere volt-e a két csoport között. 

Lehet, hogy nőket ragadtak el, hogy elhagyott, vagy elveszett Neander-völgyi csecsemőket fogadtak örökbe. 

A professzor szerint ezek mind megtörténhettek. Tehát még nem ismerjük a teljes történetet. De több adattal, több DNS-sel, több felfedezéssel közelebb kerülünk az igazsághoz, hogy mi is történt valójában a Neander-völgyi korszak végén.

Borítókép: Illusztráció – egy őskori emberi koponyatető a modern ember és egy Neander-völgyi ember koponyája között az őskori maradvány lelőhelyéül szolgáló barlangnál, az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án. A régészek szerint a barlangban talált koponya mintegy ötvenötezer éves, a modern ember Afrikán kívül fellelt legősibb maradványa, és azt a feltevést támasztja alá, hogy a Homo sapiens sapiens, a mai ember elődje Afrikából rajzott ki, és a mai Izrael területén át vándorolt Európába.. (Fotó: MTI/EPA/Jim Hollander)