Ahogy haladunk vissza az időben, egyre több lesz a kérdés. Az emberré válás ugyanis nem egyenes vonalú fejlődés eredménye, hanem zsákutcákkal teli folyamat. Egymással párhuzamosan élő elődök között kell rendet tenni, kiválasztani, melyik volt valóban az ősünk, és melyik nem játszott szerepet a Homo sapiens létrejöttében. Elegendő számú és megfelelő állapotú lelet hiányában azonban több helye van a találgatásnak, a következtetésnek, mint a megkérdőjelezhetetlen tényeknek. A tisztánlátást segíti a paleoantropológusok szerint – erről a múlt héten jelent meg cikk – az újonnan definiált Homo bodoensis faj. (A kutatók közleménye az Evolutionary Anthropology című tudományos lapban jelent meg.)
Nevet kapott közvetlen elődünk
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember ötszázezer éve élt közvetlen elődje. A faj egyedei a középső pleisztocén időszakban éltek Afrikában – jelentették be a paleoantropológusok. A korszak azért jelentős, mert ekkor jelent meg a Homo sapiens őse Afrikában és a neandervölgyi emberé Európában.
Ez a lény Afrikában élt körülbelül ötszázezer évvel ezelőtt. A bodoensis név az etiópiai Bodo D’ar lelőhelyére utal, ahol a Bodo 1 fosszilis példányt felfedezték. A Bodo 1 egy felnőtt (feltehetően hím) egyed részleges koponyája, amelyet 1976 őszén talált meg az Alemayehu Asfaw, Paul Whitehead és a Jon Kalb által vezetett Rift Valley Kutatómisszió Etiópiában. A középső pleisztocén kor (774–129 ezer évvel ezelőtt) azért fontos, mert Afrikában a Homo sapiens, Európában pedig a neandervölgyiek ekkor emelkedtek ki. A Homo bodoensis bejelentése némi világosságot hozhat az emberré válás folyamatának eme rejtélyes, de fontos fejezetébe.
Az emberi evolúció tanulmányozása a középső és késő pleisztocénben az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül
– idézte Mirjana Roksandicot, a Winnipegi Egyetem (Kanada) és a Tübingeni Egyetem (Németország) –antropológiai tanszékének paleoantropológusát a Sci-news.com. Az új fajról szóló cikk vezető szerzője szerint a Homo sapiens afrikai eredete időben messzebbre nyúlik vissza, mint azt korábban a szakemberek gondolták. A középső pleisztocén már nem zavaros, hanem kulcsfontosságú időszak. Ebben az időszakban jelent meg a mai ember két meghatározó jellemzője: a nagyobb agytérfogat és a kisebb fogazat.
Az időszakból származó kövületeket hagyományosan a Homo heidelbergensis, illetve a Homo rhodesiensis fajhoz rendelték hozzá. (Ez utóbbi fajt sokak szerint rosszul határozták meg, ezért ezt a csoportot soha nem fogadták el széles körben.)
A Homo bodoensis név bevezetése lehetővé teszi számunkra, hogy egyértelműen tudjunk fogalmazni az emberi evolúció e fontos periódusáról
– nyilatkozta Christopher Bae, a Hawaii Egyetem antropológusa.
– Tény, hogy a Homo heidelbergensis egy szakmai szemeteskosár, ahová az összes középső pleisztocén leletet bedobták, ha nem lehetett vele mit kezdeni, és gyanították, hogy a neandervölgyi előfutára lehetett. Ezt tettem én is a vértesszőlősi Sámuellel, amit azóta gond nélkül elfogadtak. A Homo rhodesiensist korábban a Homo heidelbergensis afrikai megfelelőjének tekintették, valójában nem tudtak mit kezdeni vele. Valódi „gordiuszicsomó-vágás” volt a Homo bodoensis bedobása, mert így újra lehet gombolni a kabátot – értékelte a bejelentést Kordos László paleontológus.
Az új osztályozás szerint a Homo bodoensis fajba tartozik a középső pleisztocén időszakból, Afrikából származó emberi leletek nagy része és néhány lelet Délkelet-Európából, míg a vén kontinens többi részéről származó lelet a neandervölgyi emberé.
Ökológiai folyosó
Nem lennénk, ha Afrika, ahol az első emberszabású majmok kialakultak, tízmillió éveken át nem lett volna elszigetelt kontinens, és ha az elmúlt 15 millió évben több alkalommal Arábián keresztül nem kapcsolódott volna össze Eurázsiával. Nem lennénk, ha 10-15 millió évvel ezelőtt a trópusi-szubtrópusi környezet az Egyenlítőtől nem terjedt volna ki a Kárpát-medencéig, és nem biztosított volna az afrikai őserdő különböző élőhelyeihez alkalmazkodott emberszabású majmok számára olyan ökológiai folyosót, amelyeken át kiterjeszthették elterjedési területüket – olvasható Kordos László tanulmánya a Magyar Tudomány lapban. Az utolsó kétszázezer év a Homo sapiens időszaka. Amikor 7-8 millió évvel ezelőtt a trópusi őserdők felszakadoztak, az a fákon élő állatok számára alkalmazkodási kényszert jelentett. Ily módon a majmok több csoportja is kétlábú mozgásra kényszerült. Az őslénytani leletek között az emberhez vezető fejlődési vonalba tartozó Australopithecus anamensis mellett mások is éltek ezzel a lehetőséggel. A felegyenesedett két lábon járás ugyan az emberre is jellemző, de nem kizárólagos emberi tulajdonság.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Ettore Mazza/University of Winnipeg)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezMeglepő tény derült ki egy időszámítás előtti napkitörésről
A kutatók kimutatták, hogy az extrém naptevékenység egy erős napkitörés, amelyet korábban az időszámítás előtti 660-ra datáltak, valójában 664 nyarán történt.
Egyetlen kérdést tett fel a kommentelőknek Noszály Sándor ügyében a pszichológus, mire felrobbant a szekció
Velős volt.
Az aradi vértanúk fájdalmas emlékezete
Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján Kárpát-medence-szerte megemlékezünk az 1848–49-es polgári forradalmunk és szabadságharcunk leverése után kivégzett aradi tizenháromról.
Levideózták a rendőrök, ahogy megetetik a makacs macskákat, akik a Hajógyári-szigeten ragadtak
Az egyiknek szív alakú folt van az orrán. Cuki.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Fölényesen győzne a Fidesz, ha most lennének a választások
Távoznia kellett a Diósgyőr sportigazgatójának a Paks elleni győzelem után
Négy csillagjegy, akinek összetörik a szívét novemberben
A Puskás Arénában tartják majd az Európai Politikai Közösség találkozóját és az informális EU-csúcsot
Ezek a csillagjegyek élnek a legtovább: jó tulajdonságaiknak köszönhetik a hosszú életet
A magyar Bosch-vezér elárulta, miért nem veszik az elektromos autókat
Erdei kamera rögzítette a Bükkben kóborló medvét + videó
A magyar válogatott volt szövetségi kapitánya lehet Dzsudzsák Balázsék új edzője
A lángoló levéltár elhamvasztotta a magyarok reményeit is
Dombi Tibort a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya válthatja
Szalai Attila váratlan esélyt kaphat, Dárdai lehet előtte a példa
Már nem lehet kapni klasszikus Sport szeletet, de nem kell lemondani róla + videó
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezMeglepő tény derült ki egy időszámítás előtti napkitörésről
A kutatók kimutatták, hogy az extrém naptevékenység egy erős napkitörés, amelyet korábban az időszámítás előtti 660-ra datáltak, valójában 664 nyarán történt.
Egyetlen kérdést tett fel a kommentelőknek Noszály Sándor ügyében a pszichológus, mire felrobbant a szekció
Velős volt.
Az aradi vértanúk fájdalmas emlékezete
Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján Kárpát-medence-szerte megemlékezünk az 1848–49-es polgári forradalmunk és szabadságharcunk leverése után kivégzett aradi tizenháromról.
Levideózták a rendőrök, ahogy megetetik a makacs macskákat, akik a Hajógyári-szigeten ragadtak
Az egyiknek szív alakú folt van az orrán. Cuki.