Szerbiai iskolai tömeggyilkosság: a videójátékosok ölni vagy tanulni akarnak?

A szerbiai iskolai lövöldözés ráirányította a figyelmet a videójátékok korbesorolására és a virtuális tér esetleges erőszakosságára. A Vöröskereszt nemzetközi felhívást tett közzé, hogy a videójátékosok ne kövessenek el tömeggyilkosságot akkor sem, ha erre a játék lehetőséget ad. Szabad-e videójátékot adni a gyerek kezébe, hol van a szülői felelősség határa?

A young gamer wearing virtual reality (VR) goggles plays in a mock city set-up at a newly-opened VR park at The Dubai Mall on March 6, 2018. (Photo by GIUSEPPE CACACE / AFP) Fotó: GIUSEPPE CACACE Forrás: Europress/AFP

A fejlesztő által készített egyik horrorjátékot például Európában 16 éves kortól engedélyezték, Japánban viszont ki kellett törölni számos véres összetevőt, még ahhoz is, hogy a 18-as karikát megkaphassa. Ausztrália szintén érzékeny piac, korábban a német is az volt, de ma az európai szabályozás többé-kevésbé egységes. Ezek az engedélyezési procedúrák igen költségesek, Németországban például előfordul, hogy az utcán megszólított anyukák is véleményt mondanak egy-egy játékról. A mobil- és a streamingjátékok esetében létezik nemzetközi korhatár-besorolási szabályzat, ám az többnyire önbevallásos alapon működik.

A hasonló játékok elterjedése miatt volt kénytelen a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága nemrég felhívást közzétenni, hogy szeretné elérni, ha a játékosok nem követnének el tömeggyilkosságot akkor sem, ha arra a játék lehetőséget nyújt.

Számos, a Twitch streamingplatformon játszó gamerrel együttműködésben alakította ki a bizottság a Játssz a szabályok szerint kezdeményezést, amely a háború borzalmaira kívánja felhívni a figyelmet. Ehhez minden játékosnak egészségügyi táskát is biztosít, hogy segíthessen a sérülteken. Nem ez az első hasonló vöröskeresztes kezdeményezés, 2017-ben a taktikai mesterlövész szereplőket buzdította orvosi segítség adására.

Lengyel Anna játékfejlesztő szerint számos játékban úgy próbálják felhívni a gamerek figyelmét a valóságtól eltérő közegre, hogy nem realisztikus grafikát vagy szereplőket alkalmaznak, tehát a zombiölés nem okozhat agresszív reakciót, mivel a játékosok tudják, az nem valóság. Ráadásul a gamerek jó részét nem is kifejezetten az öldöklési szándék vezeti, hanem speciális készségeik fejlesztése, illetve az online szerzett baráti közeg. A videójáték ugyanis nem magányos tevékenység, hanem a hasonló érdeklődésűek világot behálózó társasága.

Játékipari konferencia Los Angelesben. Fotó: Europress/AFP/Christian Petersen

Számos kutatás bizonyította, hogy a jól megválasztott, kornak megfelelő játékok pozitív hatásai közé tartozik, hogy nő a koncentrálókészség, javul a memória, gyorsul a megalapozott döntéshozatal. A játékok segíthetnek a diszlexia, diszkalkulia és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar kezelésében is. Mivel az utóbbi betegségek az elmúlt két évtizedben jelentősen elszaporodtak, nem csoda, hogy az Entertainment Software Association adatai szerint az amerikai családok hetven százalékában legalább az egyik gyerek játszik konzolon vagy számítógépen, a mobilpiac pedig dinamikusan növekszik. Az NPD Group úgy találta, hogy az amerikai játékosok 59 százaléka használ kettőnél több eszközt, amelyből legalább egy mobil, 34 százalék pedig csak mobilon játszik.

A játékfejlesztők, a videójátékos-közeg és a társadalom felelőssége

A multimilliárd dolláros piac sok esetben a fejlesztők szerint nem az oktatást, hanem inkább az igények kiszolgálását tűzi ki célul. Az erőszakosságnak van közönsége, méghozzá akkora, hogy az már a gamerközösség egy részét is zavarja, mivel a túlságosan erőszakos játékosok gyakran egymás ellen kelnek ki az online térben. Ezért nyújtotta be az Amazon új szabványkérelmét, hogy a mesterséges intelligencia a troll játékosokat egy szobába zárhassa, megakadályozva így a hétköznapi játékosok sérüléseit. A terv azonban személyiségi jogi aggályok miatt egyáltalán nem biztos, hogy megvalósulhat.

Rachel Kowert kommunikációs kutató a Minecraft és a Call of Duty című játékok tanulmányozása nyomán arra jutott, hogy akkor alakul ki személyiségtorzulás, ha az ember saját személyisége és társadalmi személyisége rosszul keveredik, majd elválaszthatatlanná válik. 

Ilyenkor az online közeg elvárása válik elsődlegessé, és csoportkommunikációs alaptétel, hogy megfelelő kontroll nélkül az elvárások nagyon negatívvá válhatnak. Ahhoz, hogy valaki dicséretet kapjon a többi résztvevőtől, extrém módon kell megfelelnie az elvárásoknak, túl kell teljesítenie azokat. Legrosszabb esetben, aki a mérgezővé váló gamerközegben sok gyűlöletbeszédnek, rasszizmusnak van kitéve, az személyiségtorzulás miatt a való életben is radikalizálódhat.

Ezért elsődleges a szülői felelősség, oda kell figyelni, a gyerekek mivel játszanak, és nem csak annak örülni, ha csendben vannak. Pszichológusok szerint, ha a gyerek értő figyelemmel találkozik, nem zárkózik be, sokkal kisebb az esélye, hogy az esetleges negatív gamerközösség rossz irányba terelje a személyiségfejlődését. Ugyanakkor játékfejlesztők kiemelik, hogy nem szabad csak a szülői vagy a társak felelősségét hangsúlyozni, hanem a játékgyártó cégek szabályozására is jobban kellene figyelni.

Borítókép: Fiatal játékos virtuális szemüvegben játszik Dubajban (Fotó: AFP/Giuseppe Cacace)