Aligha emlékszik rá bárki is, de az 1960-as években gyakran előfordult az árak idegenszerű feltüntetése: Ft 68. Akkor egy nyelvész (az édesapám) megírta, hogy a magyar sorrend ez: 68 forint. És ma senkinek nem jut eszébe fordított sorrendben feltüntetni az árat. Érdemes lenne hallgatni Kazinczyra: „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s egységességben és ellenkezésben van önmagával.”
Borítókép: A Költőnek lenni vagy nem lenni című kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fotó: Havran Zoltán
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!