Hogyan folytatódik az orosz űrprogram a Luna–25 után?

2023 sok tekintetben emlékezetes év lesz az űr felfedezése történetében, mivel számos ország érdeklődik a Hold, a Mars és a még távolabbi célpontok iránt. A Luna–25 holdfelszínnel való ütközése azonban feltette a kérdést, hogy mekkora presztízsveszteséget szenvedett az orosz űrprogram.

In this handout picture taken and released by the Russian Space Agency Roscosmos on August 11, 2023, a Soyuz 2.1b rocket with the Luna-25 lander blasts off from the launch pad at the Vostochny cosmodrome, some 180 km north of Blagoveschensk, in the Amur region. Russia launched its first probe to the Moon in almost 50 years on August 11, 2023, a mission designed to give fresh impetus to its space sector, which has been struggling for years and become isolated by the conflict in Ukraine. The launch of the Luna-25 probe is Moscow's first lunar mission since 1976, when the USSR was a pioneer in the conquest of space. The spacecraft is due to reach lunar orbit in five days. (Photo by Handout / Russian Space Agency Roscosmos / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / Russian Space Agency Roscosmos / handout" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS Fotó: AFP

Luna–25 és tovább

A siker 47. évfordulóját ünnepelhette volna stílusosan a Luna–25, ha augusztus 25-én leszáll, azonban augusztus 19-én előbb rendellenes helyzet alakult ki a robotrepülő fedélzetén, majd megszakadt vele a kapcsolat, és ütközött a Hold felszínével. A baleset pontos okait vizsgálják, a hírek szólnak emberi hanyagság vagy pénzhiány okozta műszaki hibáról, de meteorbecsapódásról is.

Tény, hogy az eset rosszul érinti az orosz űrprogramot, illetve Oroszország presztízsét. A 2020-as évek kezdete mérföldkövet jelentett az űrkutatás történetében, mivel amerikai, orosz, európai, kínai, indiai, dél-koreai és japán missziók készültek a Holdra, a Marsra és a Naprendszer távolabbi pontjaira. Megvalósulni látszott az a hatvanas évekbeli álom, hogy az emberiség együtt fedezi fel a világűrt. Az ukrajnai háború azonban nemcsak a földi geopolitikában rendezte át a térképet, hanem az atmoszférán túl is. Az Európai Űrügynökség beszüntette a Roszkoszmosszal való együttműködést: sem a Luna–25, Luna–26 és Luna–27 Hold-, sem az ExoMars űrszondás Mars-misszióban nem vesznek részt. A döntés nyomán Oroszország kénytelen volt Kína felé fordulni (a nyugati szankciók nyomán ez amúgy sem áll távol Moszkvától).

Oroszország kontra India

Az oroszok idén augusztusban leginkább Indiával versenyeztek, mivel a Chandrayaan–3 misszió néhány nappal a Luna–25 után célozta meg a Hold déli oldalát, ahol a további holdfelszíni kutatásokhoz elengedhetetlen fagyott vizet sejtenek a kutatók. A nyugati fejlesztésektől nem elzárt Chandrayaan–3 a hírek szerint jobb szoftverekkel rendelkezik, mint a Luna–25, amely a nyugati szakértők szerint nem viselte el hosszú távon a kozmikus sugárzást. Ráadásul az orosz robot kevesebb műszerrel rendelkezett a talaj tanulmányozására, illetve a felszíni vizek kimutatására, mint a Chandrayaan–3.

Pavel Luzin, az orosz űrprogram egyik szakértője szerint a Luna–25 szolgált volna arra, hogy Oroszország megmutassa, a Nyugat nélkül is boldogul. Ezért kérdőjelezheti meg a sikertelenség a további orosz űrmissziókat. Más vélemények szerint a kínaiak segítő kezet nyújthatnak, mivel a megtépázott hírnévvel rendelkező Roszkoszmosz most rosszabb körülmények között tárgyalhat Pekinggel.

Tény, hogy a kilövés mellett a leszállás a küldetések legrizikósabb pontja. Az indiai, izraeli és japán missziók is itt buktak el. Az ok sok esetben a silány minőségű gyártás és a nem megfelelő tesztelés, amely hibák Oroszország utolsó bolygóközi robotszondája, a Phobos-Grunt 2011-es kudarcát is okozták, ugyanakkor a nyugati űrprogramokban sem ismeretlenek. Ott ráadásul már a kínos emberi hiba is okozott problémát, például a NASA Mars Climate Orbiterje 1999-ben azért égett el a marsi légkörben, mert a metrikus és angolszász mértékegységek között rossz volt az átszámítás. A nyugati hibák ugyanakkor nem járnak együtt akkora presztízsveszteséggel, mint az oroszok, ezért kérdés, hogy a Roszkoszmosz ugyanúgy fel tud-e nőni a kihíváshoz, mint azt a hatvanas években a NASA tette.

Borítókép: A Luna–25-öt szállító Szojuz rakéta kilövése Oroszországban (Fotó: AFP/Roszkozmosz)