A holdra szállás századokig volt a sci-fi írók kizárólagos terepe volt. 1957-ben azonban a Szovjetunió fellőtte a Szputnyikot, és az űr hirtelen elérhető közelségbe került. A CIA ráadásul a vörös hold képével ijesztgette a Fehér Házat, így John F. Kennedy 1962-ben kijelentette: Amerika az évtized vége előtt holdra száll. A legenda szerint a beszéd után Chris Kraft repülési igazgató feltette a kérdést, mégis hogyan, amikor addig összesen 15 percet töltöttek a súlytalanság állapotában Alan Shepard Mercury repülésének köszönhetően, és a holdsétához szükséges technológiákat még fel sem találták. Mérnökei válasza úgy szólt, hogy meg kell csinálni, tehát meg fogják. És Neil Armstrong hét évvel később megtette azt a bizonyos kis lépést.

Már a hidegháború árnyékéban rendszeresen megkérdőjelezte az amerikai közvélemény, hogy az oroszok legyőzése után minek néhány havonta több mint 384 ezer kilométert utazni. Végül 1972-ben zárult az Apollo-program, ám a fejlesztések nem álltak meg, a Szovjetunió még négy évig küldött robotokat a Hold felszínére. A Luna–24 1976. augusztus 18-án landolt.