Dávid Katalin élete nagyobbik része a világtörténelem „leghosszabb századához” kötődik. Édesapja, Dávid Lajos professzor az elcsatolt Erdélyből repatriált kolozsvári egyetemmel települt át Szegedre. Tíz gyerekéből harmadikként már itt született 1923-ban Katalin (ismerősei Katának szólítják). Esztétikából, művészettörténetből és középkori régészetből doktorált és a katolikus teológiát is elvégezte. Mesterének vallotta Sík Sándort, Kerényi Károlyt és Bálint Sándort, lelki nevelői a jezsuiták voltak. Szakterülete az ikonográfia és a szimbolika. A vészkorszak idején szervezte az üldözöttek mentését, bújtatását és ellátását. Férje, a néhai Hidvégi György igazi humanista volt. Fia, Máté biokémikus és tudománytörténész. Kicsoda Dávid Kata? Egyszerre szervezőzseni, elmélyült tudós és integráló „mágnes-ember”.

Embermágnes. Kölcsönveszem ezt a szót Németh Lászlótól, aki hajdan Karácsony Sándort, a XX. század legnagyobb magyar pedagógus-tudósát jellemezte így. Katánál ugyanilyen erőt érezhetünk. Harminc éve, a hetvenedik születésnapjára készült könyvben hetven író, tudós, művész köszöntötte. Különbözhetettek egymástól szemléletmódban, világnézetben, egyvalami mégis összekapcsolta őket: a Dávid Kata iránti szeretet.
Hazai Jeanne d’Arc
Dávid Kata száz évének értékei egyetemesek. Korábban csibész módon Jeanne d’Arc hazai rokonának neveztem. Kata is felszabadító jelenség, mint az orléans-i bátor nő, akinek kisugárzását úgy tudta elviselni hazája és egyháza, hogy szentté avatta. (Csak előtte még megégette.)
Amiben hasonló Jeanne és Kata: mindketten az igazság tanúi. Dávid Kata korunk tanúságtevője. Bátor, szókimondó, kockázatot vállaló, azt megszenvedő, egységteremtő, szent.
Ne botránkozzunk ez utóbbi szón. A szent jelentése: aki, ami az Istené. S hálát is adhatunk, hogy küzdelmei után nem égették meg. Pedig a népnyelv szerint – „égetnivalóan” eleven és vagány.
Dávid Katával a 80-as évek elején találkoztam. Fekete Györggyel közös művészetpedagógiai, tehetséggondozó munkánk során Fekete sokszor idézte Katát, a hite és magatartása miatt példaértékű „mintát”. Kötelezővé tette megismerkedésünket. Amit továbbadtam. A hazai értékelvű értelmiségiek egyik rendezvényén összeismertettem Dávid Katát a néprajzos Erdélyi Zsuzsával, s mindkettőt a festő-szövő Csókos Varga Györgyivel. A három „nagyasszony” szinte azonos korosztály. (Kata 1923-ban, Erdélyi Zsuzsa 1921-ben, Csókos Varga Györgyi 1926-ban született). Vonzó erők voltak Kata közelében. Ilyen volt Levendel László is, a csodálatos tüdőgyógyász és társadalomszervező. Lakásán szervezett házibeszélgetésein a 80-as évek végén különleges találkozások adódtak. Körében néha élesen különböző egyéniségek ültek. Dávid Kata mellett Nyíri Tamás, Csoóri Sándor és Konrád György, Pozsgay Imre és Eörsi István, Vekerdi László és Buda Béla kiselőadásai szikráztak. Nemzetiek és urbánusok, reformátusok, katolikusok, zsidók, ateisták, vidékiek és pestiek képesek voltak együtt elmélkedni a jövőről. Reménnyel teli kegyelmi időszak volt ez.