Így jutott el Európa a földműveléstől az első királyokig

A Magyar Nemzeti Múzeumból indulhat a nagyszabású Európa első királyai című kiállítás nemzetközi turnéja az öreg kontinensen. A jelenleg a chicagói Field Museumban látható, Délkelet-Európa kiemelkedő régészeti leleteit bemutató tárlat 2025 tavaszán költözhet Európába, ha sikeresek a szakmai tárgyalások.

Így jutott el Európa a földműveléstől az első királyokig.„Sarlós Isten” figura, újkőkori idol, Kr.e. 5000-4500. Koszta József Múzeum, Szentes Fotó: Vágó Ádám

William A. Parkinson, a chicagói Field Museum of Natural History természettudományi gyűjtemény régésze és kurátora, valamint a békéscsabai származású magyar kollégája, Gyucha Attila, a Georgiai Egyetem professzora kilenc évvel ezelőtt találta ki az Európa első királyai kiállítás alapkoncepcióját. Be akarták mutatni az észak-amerikai közönségnek, miképp jutott el Európa az egyenlőségen alapuló, első földművelő közösségektől a társadalmi különbségek és hierarchia ma ismert formáiig, az első királyokig és uralkodó dinasztiákig. A történet elmeséléséhez tizenegy balkáni és Kárpát-medencei ország újkőkor és vaskor közötti időszakából (i. e. 6000–300) származó leletét használták.

A szarvaszói bronzkori kincslelet, Kr. e. 1300–1200. Magyar Nemzeti Múzeum és Román Nemzeti Történeti Múzeum (Fotó: Vágó Ádám)

 

A kiállítás kincsei

– Rendkívüli feladat volt, képtelennek tűnő álom, nemcsak a projekt összetettsége miatt, hanem mert a régió egyes országai évszázadok óta terheltek etnikai és politikai konfliktusokkal. Mégis mindegyiket sikerült megnyernünk a kiállításhoz. A kezdetekkor sokan kételkedtek a sikerben, hiszen az országok közötti törésvonalakat úgy kellett áthidalnunk, hogy a szakmai célokból ne engedjünk – magyarázza Gyucha Attila.

A tárlaton mintegy hétszáz régészeti emlék, köztük sírleletek, ékszerek és fegyverek szerepelnek Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észak-Macedónia, Horvátország, Koszovó, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia és Szlovénia múzeumaiból, valamint a jelenleg elérhető legmodernebb szemléltető- és oktatóeszközök. A magyarországi tárgyakat a Magyar Nemzeti Múzeum mellett a debreceni Déri Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a szentesi Koszta József Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum biztosította. A kiállítás különlegessége az Erdélyben (Szarvaszó településen) 1847-ben előkerült bronzkori arany leletegyüttes, amelyről a magyar vezetés úgy döntött, hogy a tárgyak fele maradjon Erdélyben, a másik fele pedig Budapestre kerüljön, a Nemzeti Múzeumba. A leletek erdélyi fele Trianon után Kolozsvárról Bukarestbe került, és feltalálásuk (megtalálásuk) óta első alkalommal ezen a kiállításon váltak láthatóvá.
 

Különleges látnivalók

A magyarországi leletanyagban további különlegesség például egy Hajdúsámsonról előkerült, feltehetően áldozati céllal elásott 12 bronzkori harci csákány és egy vésetekkel gazdagon díszített kard. A kard szépségét és jelentőségét érzékelteti, hogy a kiállítást a Field Museum homlokzatán reklámozó molinónak is ez a fő motívuma. Európa egyik legszebb állapotban megmaradt, Pilismarótról származó bronzpáncélja is a megtekinthető. A Dunában találták meg 1982-ben, és egyike azon fegyvereknek, amelyeket több mint háromezer éve, a bronzkor folyamán szertartásos keretek között folyóvizekben helyeztek el a régióban. Az első fémkardok a kora bronzkor (i. e. 3500–2000) elején jelentek meg a mai Közép-Európa területén a hosszabb bronztőrök utódjaként. A rituális céllal vízbe rejtett darabok nem hadi eszközök voltak, ezért bonyolultabb díszítésük volt. További különlegességnek számítanak azok a Csongrád-Csanád vármegyei Szegváron előkerült hétezer éves agyagszobrok, amelyek „trónon” ülő ősöket vagy isteneket formáztak meg. Egyikük a kontinens ikonikus darabja, a szakmai berkekben Sarlós Istenként ismert lelet.

– Ennek a kivételes együttesnek a bemutatása szimbolizálja azt, amit Bill és én a legfontosabbnak tartunk – mondja Gyucha Attila. 

Értjük a konfliktusokat, ismerjük azok gyökereit és következményeit, de nincs más út, mint felülemelkedni ezeken és az együttműködésre törekedni. Ha tizenegy ország képes összefogni egy kulturális misszió érdekében, akkor más területeken is lehetséges az együttműködés. Ennek bemutatása a legkomolyabb hozadéka a közös munkának.

A kiállítás tavaly New Yorkban járt. Chicagóban 225 ezer látogatót vártak, ám a március 31-i megnyitó óta eltelt időszak adatai arra utalnak, hogy jóval többen voltak kíváncsiak a tárlatra, amely 2024 tavaszától a Kanadai Történeti Múzeumba,  Gatineau-ba költözik. A magyarországi tárgykölcsönzések ügyintézésében is jelentős szerepet vállaló Fábián Szilvia, a múzeum újkőkorral és rézkorral foglalkozó régész-muzeológusa szerint a tárgyak kölcsönzésének időtartama kapcsán lehetnek nehézségek, és – bár komoly költségei vannak a megrendezésnek – keresik a lehetőséget a magyarországi bemutatásra. 

Ha sikeresek a szakmai tárgyalások, a Magyar Nemzeti Múzeumból indulhat a kiállítás európai turnéja 2025 tavaszán.

Borítókép: Sarlós Isten figura, újkőkori idol, Kr. e. 5000-4500. Koszta József Múzeum, Szentes (Fotó: Vágó Ádám)