2020 áprilisában az Első Magyar Karanténszínház és a Litera közös felhívást tett közzé, miszerint olyan egyfelvonásos drámai műveket várnak, amelyek a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett rendkívüli élethelyzetre reflektálnak. A felhívás egy részlete:
Bezártak a színházak, mozik, múzeumok, koncerttermek, munkahelyek, egyetemek, iskolák. Az emberek karanténba kényszerültek, az élet fenekestül felfordult. Soha nem tapasztalt helyzetbe kerültünk, amelynek művészi feldolgozása kivételesen érdekes és fontos.
A pályázat legfontosabb kikötései a következők voltak: a szereplők száma maximum három, a terjedelem negyven perc, a beérkező műnek újnak kell lennie. A felkért írók és a nyílt pályázaton részt vevő alkotók közel háromszáz beérkezett drámájából a zsűri huszonötöt választott ki, ezekből felolvasószínházi előadás készült.
Varsányi Péter Tobzoska és Piros meseműve nemcsak két mesének a kontaminációja, a Piroska és a farkasnak, valamint a Kisgömböcnek, hanem különböző nyelvváltozatoknak is. Erről már az írói előszó is árulkodik:
Kiss Piros, Meseország gyerökpolgára útra kél, azon céltul vezérölve, hogy karanténnapjait tengető nagymamájának eljuttassa életmentő kosarát. Ám az rút koronanyavalya Hencidától Boncidáig mindenütt erőst megveti a maga lábát, s ezzel egyúttal ollyan csúf próbák elé állítsa a gyermököt, mint a hátramenés. Biza, a koronadög nem ám csak kosarak és mesék tartalmát változtassa meg, hanem még a tisztösségös mesehősök természötét is színérül visszájára fordítsa, mint bolond a szájfödőjét. Aki nem hiszi, az annyit es ér!
A történet szerint nem Piroska jut el elsőként a Nagymamához az elemózsiával a kijárási tilalom idején, hanem Tobzoska. Azonban a Nagymama, nagyigömböc nagy éhségében nemcsak őt eszi meg, hanem mindenkit, aki az útjába kerül a diplomás színésztől kezdve az influenszeren át az offshore-lovagig. Természetesen a végén az operatív törzs átvágja a gordiuszi csomót, azaz a nagymama bendőjét, és így mindenki kimenekül.
A történetmesélés során sajátos nyelvi vegyülék a nyelvjárási beszédet fűszerező idegen szavak fonetikusan átírt alakja.
ANYA: Maradj úton, s célba visz, / addig én itt hómofisz…
KIRÁLY: Ki elhittö, annyit ér, / mert féjknyúzokból ítél!
TOBZOSKA: Akármerre is tekingetsz, / ahány csak van, ott sütkérez / már az összes dízniprincessz.
Azt tapasztalhatjuk, hogy bizonyos esetekben az idegen szavakat a magyar nyelvben először csak humoros szándékkal kezdik el kiejtés szerint átírni a nyelvhasználók. Vannak sajtótermékek, amelyek szinte minden idegen szót fonetikusan írnak, náluk ez a stílus. Ebben a mesében ez az eljárásmód modern, ironikus, könnyed hangvételt sugall.
