Nógrádi György: Sosem jön el a világbéke?

Az elmúlt hetekben mintegy harminc háború dúlt a világszerte. Ezekből kiemelkedett az orosz–ukrán és az Izrael–Hamász-konfliktus. A béke azonban mindkét aktuális háború esetben távol van.

BEIT HANOUN, GAZA - MAY 24: A Palestinian girl stands amid the rubble of her destroyed home on May 24, 2021 in Beit Hanoun, Gaza. Gaza residents continue clean up operations as they return to damaged and destroyed homes as the ceasefire between Israel and Hamas appeared to be holding into a fourth day. The ceasefire brings to an end 11 days of fighting which left dead more than 250 Palestinians - many of them women and children - and 13 Israelis. The conflict began on May 10 after rising tensions in East Jerusalem and clashes at the Al Aqsa Mosque compound. (Photo by Fatima Shbair/Getty Images) Fotó: Fatima Shbair

Dmitrij Anatoljevics Medvegyev volt orosz miniszterelnök és volt államfő közölte, hogy az orosz hadseregnek nincsenek utánpótlásgondjai, mivel átlagosan napi ezerhatszáz fő jelentkezik a hadseregbe. Sem ez az adat nem ellenőrizhető, sem az, hogy az orosz sebesültek kevesebb mint egy százaléka hal meg a kórházakban, és több mint kilencven százalékuk teljesen felgyógyul.

Ukrajna sorra hívja össze az eddig eredménytelen, békét előkészítő nemzetközi konferenciákat, ám a jövő évi választásokat pénzhiányra hivatkozva elnapolták. Az ukrán elképzelés szerint a béke csak Zelenszkij tízpontos terve alapján lehetséges. Követelik az összes volt ukrán terület, beleértve a Krím visszaadását, az orosz háborús bűnösök felelősségre vonását és óriási összegű, több mint ötszázmilliárd eurós jóvátételt Moszkvától. Ez még az Ukrajnát támogató országok számára is elfogadhatatlan. Oroszország atomhatalom, így tévesek azok a nyugati célok, hogy Ukrajna győzelme változást hozhat az orosz politikában.

Ukrajna eddig öt állammal (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán és Kanada) kötött biztonságpolitikai megállapodásokat. A jövő mutatja meg, ezek mire elegendők. Változást jelez az új szlovák vezetés bejelentése, hogy az ország nem szállít több ingyenfegyvert és lőszert Kijevnek, illetve a jövőben az újabb szankciós csomagokat csak akkor szavazza meg, ha abból Szlovákiának nem származik kára. A megoldás csak a fegyverszünet és a béke lehet. Ettől még távol állunk.

Régi háború, új hadszintér

Az elmúlt hetek fejleménye, hogy a geopolitika másik kulcsterületén, a Közel-Keleten ismét kiújultak a harcok Izrael és a Hamász között. A terrorszervezet meglepetésszerű támadása után Izraelt sokkhatás érte. Több mint kétszáz túszt vittek magukkal a palesztinok. A brutálisan megölt izraeli civilek száma meghaladta az ezernégyszázat, jelentős részük idősek, nők, gyerekek és csecsemők voltak. Arra nincs válasz vagy magyarázat, hogy ezt a meglepetésszerű, profi módon, hosszú időn keresztül előkészített támadást hogyhogy nem észlelte sem a nyugati, sem az izraeli hírszerzés. A Hamász nem használt rádiózást, és Izrael figyelme a vallási ünnepen lanyhult. Az esetleges csapást tévesen Ciszjordánia felől várták. A Vaskupola hiába a világ egyik legjobb rakétaelhárító rendszere, nem volt felkészülve ilyen fokú, több ezer rakéta gyakorlatilag egyidejű csapására.

Kérdés, lesz-e második és esetleg harmadik front a háborúban. A Libanonban működő Hezbollahnak több mint százezer rakétája és a Hamászhoz hasonlóan kiváló iráni kapcsolatai vannak. Ciszjordánia területén rendszeresek a tüntetések, de eddig komolyabb összecsapás az ott élő zsidók és palesztinok között nem volt. A palesztin szervezetek nem egységesek, Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét a palesztinok felszólították, hogy vegyen részt a háborúban vagy mondjon le. Ha egyikre sem hajlandó, meg kell ölni, mert legitim célpont.

A palesztin támadás után a világ újra megosztottá vált. A muzulmán országok döntő része Izrael ellen lépett fel, az a két ország pedig, amellyel Izrael békét kötött, rendkívül óvatos. Jordániában a menekülthullámok után a lakosság mintegy kétharmada palesztin. Egyiptom lezárta határait Gáza irányában. Egyik ország sem akar palesztin menekülteket befogadni. Irán, amely a palesztin mozgalmak egyik legfontosabb támogatója, szintén nem hajlandó a menekültek befogadására. Területén már eddig is hárommillió afgán menekült él. Szaúd-Arábia a háború után folytatni akarja a közeledést Izraelhez.

Az Európai Unió bejelentette, hogy a jövőben főszerepet kíván játszani a Közel-Keleten. Tény, hogy a válság hatására újabb menekülthullám várható, amire Európa nincs felkészülve. Jelenleg a térség meghatározó hatalma az USA (Amerika már két repülőgép-hordozót küldött kísérő hajókkal), az uniónak a szükséges katonai erő azonban nem áll rendelkezésére, így kérdéses, hogy a kijelentés mit takar.

A nyugati világ számos politikusa ellátogatott az elmúlt napokban a Közel-Keletre. A fő cél a háború továbbterjedésének megakadályozása. A dilemma óriási. Az izraeli válaszcsapást jóváhagyta Joe Biden amerikai elnök néhány órás izraeli látogatása során, ám mivel a Hamász a gázai övezet északi részére szorult lakosság egy részét nem engedi elmenekülni, az izraeli katonai csapásoknak számos civil áldozatuk lesz, ami tovább fogja korbácsolni a világban az Izrael-ellenes érzelmeket.

Jó megoldás nincsen. Az izraeli győzelem következménye a Hamász szétverése vagy stratégiai meggyengülése lesz. A fegyverszünet lehetséges, a béke sajnos távol van. A térségben a határok, Jeruzsálem, a menekültek és a víz kérdése a legfontosabb, ám ezekről még tárgyalás sincsen.

Borítókép: Palesztín lány romos gázai otthonában 2021-ben (Fotó: Getty Images/Fatima Shbair)