Nógrádi György: Sosem jön el a világbéke?

Az elmúlt hetekben mintegy harminc háború dúlt a világszerte. Ezekből kiemelkedett az orosz–ukrán és az Izrael–Hamász-konfliktus. A béke azonban mindkét aktuális háború esetben távol van.

2023. 10. 31. 5:50
Gaza Residents Clean Up As Ceasefire Holds
Lugas
BEIT HANOUN, GAZA - MAY 24: A Palestinian girl stands amid the rubble of her destroyed home on May 24, 2021 in Beit Hanoun, Gaza. Gaza residents continue clean up operations as they return to damaged and destroyed homes as the ceasefire between Israel and Hamas appeared to be holding into a fourth day. The ceasefire brings to an end 11 days of fighting which left dead more than 250 Palestinians - many of them women and children - and 13 Israelis. The conflict began on May 10 after rising tensions in East Jerusalem and clashes at the Al Aqsa Mosque compound. (Photo by Fatima Shbair/Getty Images) Fotó: Fatima Shbair
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Oroszország ellen Brüsszelben és Washingtonban is szankciókat hoztak, amelyek bár valamennyire érintették Moszkvát, de mivel megfelelő előkészítés nélkül vezették be őket, sokkal több problémát okoztak az Európai Unió államainak. Így Európa versenyképessége csökkent, főleg a szövetséges USA-val szemben. Kevesen tudják, hogy bár a háború 2022. február 24-én kezdődött el, az első szankciós csomagot egy nappal előtte hozták. Az oroszokkal szembeni gáz- és kőolaj-behozatali tilalom részeként a háború kitörése előtt egy hónappal rendelt az unió az USA-ból százhúsz hajónyi palagázt, sokkal drágábban az orosz földgáz akkori áránál.

Israel Declares War Following Large-Scale Hamas Attacks
Lugas
Az Izrael–Hamász-háború egyik jelenete Gázában 2023. október 11-én (Fotó: Alexi J. Rosenfeld)

Mostanra a konfliktus több mint húsz hónapja tart, a fronton állóháborúval. A veszteségek mindkét oldalon hatalmasak. Aki csak tud, próbál kibújni a katonai szolgálat alól. Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tanácsadója bejelentette, hogy kéri, toloncolják vissza az unióból a katonaköteles korú, menekült férfiakat. Megmosolyogták, egyetlen ország sem hajtotta végre a kérést. Kijev szerint nyolcezer fő bújt ki a kötelező katonai szolgálat alól. A valóság ennél jóval több, a városok tele vannak végtaghiányos nyomorékokkal. Először a háború történetében ukrán nők mentek ki nemrég az utcákra tüntetni, hogy kérik vissza a férjeiket, akik 18 hónapja, a háború kezdete óta, vannak a fronton.

Néhány nappal ezelőtt Zelenszkij szokásos napi monológjában bejelentette, hogy az ukrán csapatoknak előírja, mostantól naponta ötszáz méter és egy kilométer között kell előrenyomulniuk. Semmi sem történt, de a sorozás egyre brutálisabban zajlik. A tél is közeleg. Meglátjuk, ez hogyan fogja befolyásolni a jelenleg ötszázharminc kilométer hosszan folyó háború menetét.

 

Fogyó utánpótlás, hatalmas emberáldozat

A fronton a volt szovjet haditechnika döntően elfogyott. Ukrajnának a legtöbb támogatást az USA, a második legtöbbet Németország adja. A nyugati fegyverek sokkal drágábbak, és Ukrajna a legmodernebb eszközöket nem kapja meg. Hiány van például 155 mm-es lőszerekből, amelyekre az izraeli fronton is igény van. A gyártó – kihasználva a hiányt – csaknem száz százalékkal emelte az árat. Emellett a dróngyártás is soha nem látott méreteket öltött. Mindkét fél minden létező forrásból próbálja a hadianyag-veszteségeket pótolni. Nyugati adatok szerint csak Észak-Korea több tüzérségi lőszert szállított Oroszországnak (350 ezer darab), mint az unió összesen Ukrajnának (háromszázezer darab).

Dmitrij Anatoljevics Medvegyev volt orosz miniszterelnök és volt államfő közölte, hogy az orosz hadseregnek nincsenek utánpótlásgondjai, mivel átlagosan napi ezerhatszáz fő jelentkezik a hadseregbe. Sem ez az adat nem ellenőrizhető, sem az, hogy az orosz sebesültek kevesebb mint egy százaléka hal meg a kórházakban, és több mint kilencven százalékuk teljesen felgyógyul.

Ukrajna sorra hívja össze az eddig eredménytelen, békét előkészítő nemzetközi konferenciákat, ám a jövő évi választásokat pénzhiányra hivatkozva elnapolták. Az ukrán elképzelés szerint a béke csak Zelenszkij tízpontos terve alapján lehetséges. Követelik az összes volt ukrán terület, beleértve a Krím visszaadását, az orosz háborús bűnösök felelősségre vonását és óriási összegű, több mint ötszázmilliárd eurós jóvátételt Moszkvától. Ez még az Ukrajnát támogató országok számára is elfogadhatatlan. Oroszország atomhatalom, így tévesek azok a nyugati célok, hogy Ukrajna győzelme változást hozhat az orosz politikában.

Ukrajna eddig öt állammal (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán és Kanada) kötött biztonságpolitikai megállapodásokat. A jövő mutatja meg, ezek mire elegendők. Változást jelez az új szlovák vezetés bejelentése, hogy az ország nem szállít több ingyenfegyvert és lőszert Kijevnek, illetve a jövőben az újabb szankciós csomagokat csak akkor szavazza meg, ha abból Szlovákiának nem származik kára. A megoldás csak a fegyverszünet és a béke lehet. Ettől még távol állunk.

 

Régi háború, új hadszintér

Az elmúlt hetek fejleménye, hogy a geopolitika másik kulcsterületén, a Közel-Keleten ismét kiújultak a harcok Izrael és a Hamász között. A terrorszervezet meglepetésszerű támadása után Izraelt sokkhatás érte. Több mint kétszáz túszt vittek magukkal a palesztinok. A brutálisan megölt izraeli civilek száma meghaladta az ezernégyszázat, jelentős részük idősek, nők, gyerekek és csecsemők voltak. Arra nincs válasz vagy magyarázat, hogy ezt a meglepetésszerű, profi módon, hosszú időn keresztül előkészített támadást hogyhogy nem észlelte sem a nyugati, sem az izraeli hírszerzés. A Hamász nem használt rádiózást, és Izrael figyelme a vallási ünnepen lanyhult. Az esetleges csapást tévesen Ciszjordánia felől várták. A Vaskupola hiába a világ egyik legjobb rakétaelhárító rendszere, nem volt felkészülve ilyen fokú, több ezer rakéta gyakorlatilag egyidejű csapására.

Kérdés, lesz-e második és esetleg harmadik front a háborúban. A Libanonban működő Hezbollahnak több mint százezer rakétája és a Hamászhoz hasonlóan kiváló iráni kapcsolatai vannak. Ciszjordánia területén rendszeresek a tüntetések, de eddig komolyabb összecsapás az ott élő zsidók és palesztinok között nem volt. A palesztin szervezetek nem egységesek, Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét a palesztinok felszólították, hogy vegyen részt a háborúban vagy mondjon le. Ha egyikre sem hajlandó, meg kell ölni, mert legitim célpont.

A palesztin támadás után a világ újra megosztottá vált. A muzulmán országok döntő része Izrael ellen lépett fel, az a két ország pedig, amellyel Izrael békét kötött, rendkívül óvatos. Jordániában a menekülthullámok után a lakosság mintegy kétharmada palesztin. Egyiptom lezárta határait Gáza irányában. Egyik ország sem akar palesztin menekülteket befogadni. Irán, amely a palesztin mozgalmak egyik legfontosabb támogatója, szintén nem hajlandó a menekültek befogadására. Területén már eddig is hárommillió afgán menekült él. Szaúd-Arábia a háború után folytatni akarja a közeledést Izraelhez.

Az Európai Unió bejelentette, hogy a jövőben főszerepet kíván játszani a Közel-Keleten. Tény, hogy a válság hatására újabb menekülthullám várható, amire Európa nincs felkészülve. Jelenleg a térség meghatározó hatalma az USA (Amerika már két repülőgép-hordozót küldött kísérő hajókkal), az uniónak a szükséges katonai erő azonban nem áll rendelkezésére, így kérdéses, hogy a kijelentés mit takar.

A nyugati világ számos politikusa ellátogatott az elmúlt napokban a Közel-Keletre. A fő cél a háború továbbterjedésének megakadályozása. A dilemma óriási. Az izraeli válaszcsapást jóváhagyta Joe Biden amerikai elnök néhány órás izraeli látogatása során, ám mivel a Hamász a gázai övezet északi részére szorult lakosság egy részét nem engedi elmenekülni, az izraeli katonai csapásoknak számos civil áldozatuk lesz, ami tovább fogja korbácsolni a világban az Izrael-ellenes érzelmeket.

Jó megoldás nincsen. Az izraeli győzelem következménye a Hamász szétverése vagy stratégiai meggyengülése lesz. A fegyverszünet lehetséges, a béke sajnos távol van. A térségben a határok, Jeruzsálem, a menekültek és a víz kérdése a legfontosabb, ám ezekről még tárgyalás sincsen.

Borítókép: Palesztín lány romos gázai otthonában 2021-ben (Fotó: Getty Images/Fatima Shbair)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.