Hatvan évvel ezelőtt, 1963. november 22-én John Fitzgerald Kennedyt, az Egyesült Államok első katolikus elnökét a texasi Dallasban fényes nappal, közel háromszáz ember jelenlétében orvlövészek két vagy három csoportja kereszttűzbe fogta és agyonlőtte. Röviden így foglalható össze az a dráma, amely nemcsak az USA társadalmát rázta meg, de mondhatjuk, hogy az egész világon megdöbbenést okozott. Másnap reggel Budapesten is kígyózó sorok álltak az újságosbódék előtt. Van, aki az akkor átélt traumát 9/11-hez hasonlítja. A korai felmérések kimutatták, hogy az amerikai társadalom 62 százaléka nem hitte el, hogy egyetlen merénylő végzett a jó megjelenésű, karizmatikus Kennedyvel, amit a később nyilvánossá tett Zapruder-film egyértelműen be is bizonyított.

Fittyet hányt a veszélyre
Texas alapvetően republikánus fészeknek számított – és erősen jobboldalinak. A demokrata Kennedy politikailag tartotta indokolnak az itteni megjelenést, pedig itt nagyon komoly ellenérzések éltek vele szemben. A texasi keménynyakúak úgy látták, hogy Kennedy egy jóképű férfi, aki elhatározta, hogy átadja az országot a liberálisoknak és a feketéknek. A helyi újságban és röplapokon olyan hirdetés jelent meg ,,ÁRULÁS” címszóval, amelyben Kennedyt a kommunizmussal kapcsolatban gyengeséggel, engedékenységgel, vagyis hazaárulással vádolták. Az utcákon őt ünneplő tömeg látszólag eloszlatta az előzetes negatív véleményeket, de amikor az elnöki limuzin motoros felvezetéssel befordult az Elm utcára, és elhaladtak a texasi iskolai könyvraktár előtt, akkor minden megváltozott.