Szőcs László: Trumpé a pálya

Eldőlt, ki lesz Joe Biden kihívója?

Former US President Donald Trump speaks during a caucus night watch party in Des Moines, Iowa, US, on Monday, Jan. 15, 2024. Trump cruised to victory in the Iowa caucus, warding off a late challenge from rivals Ron DeSantis and Nikki Haley and cementing his status as the clear Republican frontrunner in the race. Photographer: Al Drago/Bloomberg via Getty Images Fotó: Bloomberg

Amerikában az útiterv (roadmap) kifejezést átvitt értelemben is használják. A sofőrnek a fedélzeti navigátor megmutatja, mekkora távolságot kell még megtennie a célállomásig, és milyen tereptárgyak mellett halad addig el. De számolnia kell váratlan tényezőkkel: például útlezárásokkal vagy műszaki problémákkal. Trumpnak ugyan jó esélye van jelenleg a hatalomba való visszatérésre, de vörös szőnyeget azért nem terítettek elé a Fehér Házig, noha a Republikánus Pártnak is ez a színe. Két fő akadállyal számolnia kell. Az egyik a mindenkori bizonytalansági tényező, és nem kell feltétlenül a legrosszabbra, valamelyik elnökaspiráns váratlan halálára gondolni. 

De ahogy Amerikának soha nem volt még olyan idős elnöke, mint a most 81 éves Biden, úgy két ilyen idős elnökesélyese sem. 

A felmérések szerint az amerikaiak több mint kétharmadát – sőt a demokrata szavazótábor csaknem felét – aggasztja az elnök szellemi és fizikai állapota. Biden lebucskázik a repülőgép lépcsőjén, elesik a díszsorfal előtt, a zakóját nem tudja egyedül felvenni, rég halott embert szólongat a közönség soraiból, húsvéti nyúlnak beöltözött animátor igazítja útba, elszunyókál a konferencián és összekeveri a szezont a fazonnal – a közösségi média kíméletlen korában nap mint nap rengetegszer játsszák újra e felvételeket, aligha növelve Biden támogatottságát. És akkor az elnöki teljesítményéről még nem is beszéltünk…

Az idén 78 éves Trump sem fiatal éppen, ő is túllépte már az amerikai férfiak születéskor várható élettartamát, de ellenfelei sem az egészségi állapotával támadják. Persze mindkét elnökesélyes a legkiválóbb orvosi ellátásban részesül, és más életminőséget élvezhet, mint több mint száz évvel ezelőtt mondjuk Teddy Roosevelt, aki 42 esztendősen hiába lett a mindenkori legfiatalabb elnök, számos, ma már jobban gyógyítható kór és szövődmény, többek között dzsungelbetegség kínozta, és nem is érte meg az öregkort. Akárhogy is, ha Biden vagy Trump visszalépésre kényszerül, az a másikuk számára új ellenfelet is jelent, teljesen megváltoztatva az egész kampány dinamikáját.

Egyelőre azonban nem a koleszterinszintje Trump fő ellensége, hanem az ellene folyó bírósági eljárások. Több büntető-, illetve polgári pere mellett kiemelkedik a fellebbezése, amely jelenleg a washingtoni legfelsőbb bíróság asztalán fekszik. Az alkotmánybíróság szerepét betöltő talárosok februárban arról dönthetnek egy coloradói eset nyomán, hogy le lehet-e venni Trump nevét az egyes államokban a szavazólapról? Ezt Coloradóban, valamint Maine államban azért tették meg, mert szerintük Trump – még hivatalban lévő elnökként – zendülésre szított a washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostromakor. Márpedig ez – állítják – 

a 14. alkotmánykiegészítés alapján kizárja a választhatóságát.

Amerikában az államügyészek pártpolitikai színekben indulva, választáson nyerik el tisztségüket, a bírókat pedig demokrata vagy republikánus elnök nevezi ki. Igazságtartalmától függetlenül (valóban zendülésre szított-e Trump?) az is kérdés, nem olyan ügyről van-e szó, amelyet az átpolitizált amerikai igazságszolgáltatás helyett a polgároknak kellene eldönteniük? Ha valaki elítéli a jelöltet, az kiváló alkalom, hogy ne szavazzon rá. Trump esetleges bírói megfosztása az indulás jogától beláthatatlan következményekkel járhat az amerikai demokráciára és a végletekig polarizált társadalomra nézve. Mindenesetre a szövetségi legfelső bíróságon szinte otthon érezheti magát: a konzervatív és liberális főbírók aránya 6:3 az előbbiek javára, akik közül hármat saját maga jelölt és nevezett is ki.

Borítókép: Donald Trump (Fotó: Getty Images)