Állatkínzás sólymokkal harcolni a városi galambok ellen?

Egy solymásszal és vadászmadaraival harcol a terézvárosi önkormányzat a Nyugati téren túlszaporodott galambok ellen. A világ nagyvárosaiban több változat ismert a védekezésre, de a leghatékonyabb a megelőzés lenne, mert egyszerű, gyors és olcsó módszer nem létezik.

A tourist feeds pigeons at Plaza Catalunya, in Barcelona, ??on September 2, 2022. (Photo by Marc Asensio/NurPhoto) (Photo by Marc Asensio / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: NurPhoto via AFP

Az ügyes solymász hasonló szituációban olyan helyzetet teremt, amelyben, ha a galamb leszáll, a sólyomnak legyen kedve megtámadni, de elfogni ne tudja. Ez azért nehéz, mert egy ragadozó madár három dimenzióban, saját akarata szerint vadászik, a vele született mozgásmintázatok alapján repül. Így egyrészt lokalizálni kell, hogy ne menjen el akár száz kilométerre egy galambcsapat után, másrészt megtanítani, hogy üldözzön, de ne kapjon el egyet sem. A városi galambok ugyanis a hordozott betegségek miatt nagyobb veszélyt jelentenek a sólymokra, mint viszont. A vadászmadár akár pár napon belül elpusztulhat egy ilyen összecsapás után.

Nagyon fontos és nagyon kényes téma a galambkérdés. Sokan érzelmi alapon bagatellizálják a problémát, és ezért megpróbálják meggátolni a megoldását. Pedig nem lehet szemet hunyni az embereket is fenyegető fertőzési források felett

– teszi hozzá Lóki György.

Mezőgazdasági területeken, a gyümölcsök érése idején a seregélyek vagy a varjak okoznak kárt. Ezek a madarak védettek, így csak riasztani lehet őket. A solymászok ugyanakkor egy repülőtéren napkeltétől napnyugtáig szolgálatban vannak a balesetmentes légi forgalom érdekében. Ha a kifutópálya közelében például varjúfélék vagy kisebb vonuló madárcsapatok jelennek meg, az irányítótorony azonnal riasztást küld a solymásznak, aki a ragadozó madarával megszünteti a problémát.

Magyarország több nagyvárosában is jelentős kárt okoznak a galambok. 

Szegeden évek óta küzdenek ellenük. Tizenöt éve számos cikk született az esetről, hogy a Szegedi Nemzeti Színház homlokzatán guanóhegyek magasodtak, amelyek időnként leomlottak az épület bejáratánál. Hitchcocki látványt nyújtott, mikor több száz galamb szállta meg a Virág cukrászda tetejét. Pécsett is a forgalmasabb terek közelében fordulnak elő nagyobb számban a madarak, ahol vagy a lakosság eteti őket, vagy az elhullajtott szemétből lakmároznak.

A galambok igazi urbanizálódott túlélők, akik saját igényeik kielégítésére használják környezetüket. Velencében a Szent Márk tér nemcsak a turisták, hanem a galambok kedvenc gyülekezési helye is. Gyakori, hogy a madarak a teraszon étkező vendégek vagy a sétálók kezéből ragadják ki az ennivalót. Szakértők szerint a folyamatos etetés miatt fajult el a galambhelyzet. Éppen ezért ma már súlyos büntetést fizet az, aki eteti a galambokat. A városvezetés azzal indokolta döntését, hogy csak a városközpont közel negyvenezer galambja óriási kárt okoz a történelmi épületek márványhomlokzatain: kicsipkedik az illesztéseket, megrongálják a burkolatot és a szobrokat, évente tonnaszámra termelik a guanót. Bizonyos épületek nemcsak esztétikailag, de statikailag is komoly kárt szenvedtek a galambok miatt.

Londonban a Trafalgar tér környékén hatalmas csapatokba verődve repkednek a közelben. 

Hétvégente családi kikapcsolódás volt, hogy a londoniak élvezték a rájuk szálló madarak társaságát. Több film, köztük az ikonikus Mary Poppins is megörökítette e szokást. Már itt is tilos az etetés, ötvenfontos bírságot is kaphatnak a szabályszegők. A britek ráadásul egy időben héjával riasztották minden nap a galambokat. Német városokban vándorsólymokat vetettek be ellenük. Bécsben is tilos az etetés, illetve a városvezetés a fajnak megfelelő eledelt tartalmazó galambdúcot épített, amelyben négyszáz állat fér el. A madarak fészket is rakhatnak, de a szakértők műtojásra cserélik a galambtojásokat, így megakadályozzák a túlszaporulatot. Prágában az eleségbe fogamzásgátlót kevernek. Párizsban sterilizáló hatású eledellel próbálkoznak, amely ellehetetleníti a tojások kikelését. A legsúlyosabb szankciókat az USA egyes államai alkalmazzák, például Új-Mexikóban börtönbe zárhatják azt, aki közterületen galambokat etet.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint

a parlagi galambok jelentette probléma nem természetvédelmi, hanem humán- és állategészségügyi, köztisztasági, műemlékvédelmi és állatvédelmi kérdés, amit csakis a települési önkormányzatok irányításával lehet kezelni.

A parlagi galamb ugyanis évezredek óta városlakó élőlény, amely táplálékkeresés céljából képes megtanulni akár a metró használatát is. Részesei tehát kultúránknak, hiszen táplálékot jelentenek, hírt visznek, sőt házi kedvencként is előfordulnak. A II. világháborúban különösen nagy tiszteletnek örvendtek, mivel sokszor a rádiónál jobb hatásfokkal juttattak el nagy távolságra kémjelentéseket. A brit kormány mintegy 250 ezer postagalambot alkalmazott, a háborús hősöket később ki is tüntették.

Addig nincs baj a házi galambokkal, amíg ellenőrzött körülmények között, hozzáértő tenyésztőknél élnek. A gond akkor kezdődik, amikor az emberi gondoskodás megszűnése vagy a túlnépesedés miatt elszöknek, és részben visszavadulva parlagi galambbá válnak. Ha már elszaporodtak, települési szinten nehéz és költséges megszabadulni tőlük. Tehát tévedés azt gondolni, hogy létezik egyszerű, gyors és olcsó módszer. 

Először pontosan kell ismerni a probléma nagyságát, amihez fel kell mérni az állomány számát és az érintett területeket, majd komplex cselekvési tervet kell kidolgozni. Ennek alapja a lakosság bevonása a galambmentesítésbe, amikor tilos etetni a madarakat, és a kommunális hulladékkal is gondosabban kell bánni, a kukákat, konténereket mindig vissza kell zárni. Ez megoldást jelenthet a problémára.

Borítókép: A turisták szívesen etetik a galambokat a nagyvárosokban (Fotó: NurPhoto via AFP)