Valójában nem Mickey egér, hanem első megjelenése, az 1928-as Willie gőzhajó című rövidfilm védettsége járt le, és az is főként az Egyesült Államokban. A figurának tehát csak az 1928-as külleme közkincs: az orra hegyesebb, mint a későbbi verziókban, hosszabb farka van, nincsenek se pupillái, sem hangja. A híresebb, nagy szemű és piros rövidnadrágos modern Mickey továbbra is védett.

Mickey egeret a szerzői jogok arcának sem túlzás nevezni: tréfásan „Mickey egér védelmi törvénynek” is szokták nevezni azt az 1998-as döntést, amivel az Egyesült Államokban meghosszabbították a szerzői jogi védettség időtartamát. Egy 1976-os törvény értelmében egy mű az alkotó halála után még ötven vagy a megjelenéstől számított hetvenöt, esetleg a készítés kezdetétől számított száz évig volt védett (ezek közül amelyik hamarabb lejár), ezeket hosszabbították meg részben a Disney rámenős lobbijának hatására hetvenöt, kilencvenöt és százhúsz évre.
Január 1-jén aztán elszabadult a pokol: az internetes népművészek dubstep műfajban remixelték Mickey egér fütyörészését, káromkodásokat adtak a szájába, gépfegyvert a kezébe, és – a Willie gőzhajó tengeri tematikájánál maradva – jéghegynek kormányozták vele a Titanicot.
Viszont voltak, akik ennél jóval komolyabban készültek a közkinccsé válás időpontjára: rögtön előzetest is bemutattak a Mickey’s Mouse Trap című horrorhoz, azaz a filmet már le is forgatták, márciusra már a premiert tervezik. Ez egy úgynevezett darabolós (slasher) horror lesz a Halloween, A texasi láncfűrészes mészárlás és a Sikoly után szabadon, egy Mickey-maszkot viselő gyilkossal a főszerepben. Előzetese és címe még nincs, de készül egy horror-vígjáték is, aminek alkotója, Steven LaMorte inkább szörnyfilmben (amilyen a King Kong volt például) gondolkodik, humort is ígérve. Két számítógépes videójáték is várható, az Infestation 88 horror műfajú, a Mouse című pedig gengszteres bűnügyi történet.
Nem Mickey az első mesefigura, aki ilyen sorsra jut: tavaly még a magyar mozikba is eljutott a Micimackó: Vér és méz című horror, ami A. A. Milne hősének közkinccsé válásával készülhetett el. Ebben a filmben Róbert Gida az egyetemi tanulmányai miatt elhanyagolja a Százholdas Pagony állatait, akik élelem híján a turistákra kezdenek vadászni. Még ez a film sem volt első fecske abból a szempontból, hogy készült már, sőt magyarul is megjelent (regényként és filmként is) a Büszkeség és balítélet meg a zombik, amely Jane Austen világát dúsítja fel George A. Romero emberhúsra éhes élőhalottjaival. Utóbbi a magyarokat is megihlette, így készült el a Nyugat + zombik című képregény.