Valójában nem Mickey egér, hanem első megjelenése, az 1928-as Willie gőzhajó című rövidfilm védettsége járt le, és az is főként az Egyesült Államokban. A figurának tehát csak az 1928-as külleme közkincs: az orra hegyesebb, mint a későbbi verziókban, hosszabb farka van, nincsenek se pupillái, sem hangja. A híresebb, nagy szemű és piros rövidnadrágos modern Mickey továbbra is védett.
Mickey egeret a szerzői jogok arcának sem túlzás nevezni: tréfásan „Mickey egér védelmi törvénynek” is szokták nevezni azt az 1998-as döntést, amivel az Egyesült Államokban meghosszabbították a szerzői jogi védettség időtartamát. Egy 1976-os törvény értelmében egy mű az alkotó halála után még ötven vagy a megjelenéstől számított hetvenöt, esetleg a készítés kezdetétől számított száz évig volt védett (ezek közül amelyik hamarabb lejár), ezeket hosszabbították meg részben a Disney rámenős lobbijának hatására hetvenöt, kilencvenöt és százhúsz évre.
Január 1-jén aztán elszabadult a pokol: az internetes népművészek dubstep műfajban remixelték Mickey egér fütyörészését, káromkodásokat adtak a szájába, gépfegyvert a kezébe, és – a Willie gőzhajó tengeri tematikájánál maradva – jéghegynek kormányozták vele a Titanicot.
Viszont voltak, akik ennél jóval komolyabban készültek a közkinccsé válás időpontjára: rögtön előzetest is bemutattak a Mickey’s Mouse Trap című horrorhoz, azaz a filmet már le is forgatták, márciusra már a premiert tervezik. Ez egy úgynevezett darabolós (slasher) horror lesz a Halloween, A texasi láncfűrészes mészárlás és a Sikoly után szabadon, egy Mickey-maszkot viselő gyilkossal a főszerepben. Előzetese és címe még nincs, de készül egy horror-vígjáték is, aminek alkotója, Steven LaMorte inkább szörnyfilmben (amilyen a King Kong volt például) gondolkodik, humort is ígérve. Két számítógépes videójáték is várható, az Infestation 88 horror műfajú, a Mouse című pedig gengszteres bűnügyi történet.
Nem Mickey az első mesefigura, aki ilyen sorsra jut: tavaly még a magyar mozikba is eljutott a Micimackó: Vér és méz című horror, ami A. A. Milne hősének közkinccsé válásával készülhetett el. Ebben a filmben Róbert Gida az egyetemi tanulmányai miatt elhanyagolja a Százholdas Pagony állatait, akik élelem híján a turistákra kezdenek vadászni. Még ez a film sem volt első fecske abból a szempontból, hogy készült már, sőt magyarul is megjelent (regényként és filmként is) a Büszkeség és balítélet meg a zombik, amely Jane Austen világát dúsítja fel George A. Romero emberhúsra éhes élőhalottjaival. Utóbbi a magyarokat is megihlette, így készült el a Nyugat + zombik című képregény.
A Micimackó: Vér és méz és minden valószínűség szerint a készülő Mickey egeres horrorfilmek is kimerítik a szennyfilm (trash) fogalmát, ami egyébként nem feltétlenül ördögtől való műfaj. Annyira rossz, hogy már jó filmekről beszélünk, amiknek alkotói – gyakran elégséges költségvetés, gyártási és forgalmazási lehetőségek vagy egyéb ambíciók híján – szándékosan készítenek kontármunkát. Egy meggyőző új tanulmány szerint a szennyfilmek szerelmesei egyébként magas iskolázottságú és intelligenciájú filmrajongók, akik mesterei az iróniának. Sajnos Micimackó és valószínűsíthetően Mickey egér horrorfilmes kalandjai sem lesznek annyira rosszak, hogy már jók, gyors elkészítésüket az motiválta, hogy készítőik így tudtak elegendő hírverést csapni a remélt profit érdekében. A Micimackó: Vér és méz nyilvánvalóan minden esztétikai érdem nélkül jutott el a magyar moziforgalmazásig, ezzel is elvéve a lehetőséget egy értékes film elől.
A Disney persze azért megérdemli, hogy borsot törjenek az orruk alá: a 21st Century Fox és a Marvel felvásárlásával szinte trösztté vált ez a mamutcég, melyet vádoltak már azzal is, hogy harmadik világbeli gyermekmunkásokkal készíttetik márkás pizsamáikat. Plágium is szerepel a Disney bűnlajstromán, elég Az oroszlánkirály és a japán Kimba című sorozat esetére gondolni. A Disney különösen könyörtelen, ha a szerzői jogokról van szó: mint a The Guardian cikke felidézi, egyszer köteleztek egy floridai gyermekotthont arra, hogy eltávolítsanak egy Minnie egeret ábrázoló falfestményt, egy kőfaragónak pedig megtiltották, hogy Micimackót gravírozza egy gyerek sírkövébe.
Egerünk számára sem újdonság a mérsékelten hízelgő ábrázolásmód: a South Park című felnőtt rajzfilmsorozat A gyűrű című epizódjában a Disneyt egy pénzéhes, erőszakos és mocskos szájú Mickey képviseli. A kultikus sorozat alkotói azért kritizálták a multit ebben a műsorban, mert szerintük a Jonas Brothers nevű fiúegyüttes „tisztasági gyűrűivel” (amelyek a szüzességüket és a házasság előtti szextől való tartózkodásukat szimbolizálták) a Disney valójában szexet árult a keresztény és konzervatív közönségüknek a profitért cserébe (érvelésük szerint ezzel juttatták eszébe a szexet a popbanda tinilányokból álló rajongótáborának). Felmerül a kérdés, hogy a South Park alkotói jogilag miért ábrázolhatták ilyen előnytelenül Mickey egeret: a szerzői jogi védelem alól kivétel a parodisztikus és szatirikus ábrázolásmód, a kommentár, a készítők más közönséget szólítottak meg, és nyilvánvalóan nem a márka attribútumainak másolásával akartak bevételhez jutni. A South Park a tizenharmadik évadának idejére már régen világsikert ért el, nem úgy, mint a fentebb említett szennyfilmek alkotói.
Borítókép: Willie gőzhajó (Fotó: AFP)
