Februárban hatalmas szenzációt jelentett, hogy lovastusában Kaizinger Balázs indulhat a párizsi olimpián. A sportágban 28 év után lesz ismét magyar versenyző. A nyolc éve Németországban élő sportoló szerint a hazai szövetség már dolgozik azon, hogy négy év múlva Los Angelesben a magyar csapat is rajthoz állhasson. Mindehhez a lovas hagyományok magasabb szinten való ápolására és fejlettebb technológiákra van szükség.
A kérdés, hogy a világ lótenyésztése és -versenyeztetése meddig ússza meg az állatvédők kiemelt figyelmét, ugyanis februárban a PETA amerikai állatjogi szervezet levelet írt az egyik legnagyobb vidámparkijáték-gyártónak, hogy a jövőben szüntessék be a körhintalovak készítését, mivel azok „a kiszolgáltatott állatok tudatos kizsákmányolásának szimbólumai”. A PETA szerint a gyereket nem szabad ezeken játszani hagyni, mert az ilyen neveltetés az elefántok, a tevék és a delfinek jelenleg elfogadott, sokszor fájdalmas és állategészséget sértő tartásához vezethet. Kérik, hogy a jövőben a cég autókat, repülőket, traktorokat, esetleg szivárványt vagy üstököst szereljen a körhintákra.
Korral haladó cégek
A szervezet úgy véli, tudatosítani kell a vállalatokban a megfelelő fejlődés és a korral való haladás szükségességét. A Nabisco édességgyártó cég például a PETA 2018-as felhívása után cserélte le a snackjein szereplő, ketrecben tartott állatok képét szabadon barangoló, vadon élő állatokéra. A Trader Joe’s élelmiszerboltlánc egy évvel később a mogyoróvajas kekszeken, a biomogyoróvaj-csomagokon és a toalettpapírokon hagyta el a klasszikusnak számító trükköket végrehajtó elefántok képeit. Az orvosi eszközöket gyártó Dukal Corporation pedig tavaly állította le a cirkuszban élő állatokat ábrázoló kötszerek árusítását – szintén a PETA kérésére. Szakértők szerint jelenleg ha a szervezet egy amerikai céghez fordul, az gyakorlatilag kötelességének érzi helyt adni a kérelemnek. Ez pedig kérdéseket vet fel a körhinták jövőjével kapcsolatban is.
A lófigura nem véletlen tartozéka a vidámparkok legalapvetőbb látványosságának. Már a XVIII. század végétől működtek körhinták a vásárokban, egyfajta játékos utazást jelenítve meg. A lovak élethű másait alapvető közlekedési eszközként használták fel. Mivel az első körhinták felnőtteknek készültek, ezért a lófigurák kifejezetten a férfiassághoz kötődtek, mivel oldalnyereg híján a hölgyek nem tudták megülni őket, hanem padokon, hintókon foglaltak helyet a körhinta működése közben.
A körhintaló csak egy az állatok közül
Ilyen emlékeket őriz Magyarország leghíresebb játéka, a Schäftner-féle Régi körhinta is, amely igazi Monarchia kori történelmi emlék huszonkét festett falovacskával. Meglehetősen furcsa lenne a századelő hangulatát például a traktorokkal vagy az űrhajókkal megjeleníteni. A holland Efteling vidámpark ugyanakkor, amely az 1865-ből származó, 16 lóval, két szánnal, egy tyúkkal és egy oroszlánnal felszerelt körhintának ad otthont (Hollandia legrégebbi ilyen játéka), megfontolandónak tartja a PETA felhívását, és nem zárja ki az esetleges változtatások lehetőségét.
A közösségi média igen vitriolosan reagált hírre, legtöbben arra figyelmeztetnek, hogy ha a falovakon lovaglás kizsákmányolásra tanít, akkor az igazi lovakkal sem ártana foglalkozni, leginkább azokkal az országokkal, ahol az alacsony jövedelem és a gépesítés hiánya miatt csak a lóerő áll rendelkezésre. Ugyanezen az alapon a lovassportok is megkérdőjelezhetők. Itt már többen felszólaltak, hogy szó sincs kihasználásról, sokkal inkább az állatok természetes igényeinek kielégítéséről. Egyébként pedig ha a plüssállatok engedélyezettek, sőt kutatások szerint nyugtatólag hatnak a gyerekekre, pedig nyomogatják és húzogatják őket, akkor az erősebb anyagból készülő falovak ugyan miért közvetítenének rossz hatást. Bár ki tudja, ha ló nincs, jó a szamár is.
Borítókép: Londoni körhinta (Fotó: Getty Images)
