Magyarországon kilencszázezerrel kevesebb a katolikus, mint 2011-ben

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, ám még az egyházi iskolák tanárai is gyakran találkoznak gyerekekkel, akik szerint a karácsony az elsődleges. Tény, hogy míg a szeretet ünnepe csak pozitív üzenetet hordoz, a húsvét lényege a szenvedés, ami sokak számára kellemetlen. A katolikus egyházon gyakran kérik számon, hogy változásokra lenne szüksége, főként mivel világviszonylatban egyre több hívét veszíti el, a valláselhagyás meglepő méreteket ölt.

24 órás ima Rómában. Fotó: Mondadori Portfolio

A World Value Survey 44 országban készült felmérése szerint 2007 és 2019 között egyre kevésbé lett fontos az egyházakhoz kötött hit. Magyarországon a KSH jutott hasonló következtetésre, amikor a 2022-es népszámlálási adatokból kiderült, hogy kilencszázezerrel kevesebb katolikus van az országban, mint tizenegy évvel ezelőtt. Mivel csak a lakosság hatvan százaléka töltötte ki az erre vonatkozó rubrikát, elképzelhető, hogy a valláselhagyás még nagyobb mértékű. Ausztriában néhány évvel ezelőtt már figyelmeztetett a sajtó, hogy az osztrákok tendenciózusan vallják magukat vallástalannak, mivel a katolikusnak kötelező fizetniük az egyházadót, amit sokan szeretnének elkerülni.

Ferenc pápa döntéseit a progresszívek keveslik, a tradicionalisták sokallják. A valláselhagyás tendenciáját eddig nem tudta megállítani. Fotó: Gregorio Borgia

Nagy-Britanniában a felmérések azt mutatják, hogy a hívők főként a tudásbővülést, illetve a keresztény dogmák és a kritikus gondolkozás összeegyeztethetetlenségét hozzák fel az egyházelhagyás okaként. Megemlítik a túlzott statikusságot, hogy a XXI. század gondolkozása például a női jogok, így a női papok kérdésében más, mint a katolikus hagyomány. A közösségi média tanúsága szerint számosan kifogásolják a túlzott szabályozottságot, és felhívják a figyelmet, hogy nem véletlenül létezik már 1983 óta törvény arra, hogy mi történjen az elhagyott vallási épületekkel. Sokan ruháznak be bezárt templomokba, mivel áruk viszonylag kedvező, és hiába nem felelnek a modern energetikai elvárásoknak, kreativitással viszonylag könnyen alakíthatók családi házzá. A brit házvásárlók hatvan százaléka szívesebben venne templomot, mint klasszikus lakóházat. Számos építész is úgy véli, jobb lakássá alakítani az elhagyott templomokat, mint állagromlás miatt lebontani, így sokan nem is értik a keresztény közösségek ellenérzéseit.

 

Mennyire természetes a folyamat?

Amerikában szintén gyakori a templomok átalakítása, ott azonban az egyházközségek időről időre felszólalnak a gyakorlat ellen. Tisztában vannak a hívők számának jelentős csökkenésével, ami a fenntartási költségeket érinti hátrányosan. A parókiák összevonása azonban csak újabb hívőveszteséget okoz. A tiltakozók szerint a folyamat nem teljesen természetes, mivel az egyházi kerületek pénzzé szeretnék tenni a város közepén vagy a tengerparton remek kilátással rendelkező ingatlanokat. Nem tudni, mennyire van szó összeesküvés-elméletről, tekintve, hogy a Georgia Állami Egyetem kutatása is kimutatta a hívők számának csökkenését. A valláselhagyás négy fő oka a felmérés szerint az intellektuális elfordulás, a hit veszteség okozta megrendülése, a nem megfelelő hozzáállás a XXI. század kisebbségeihez és a szexuális visszaélésekről szóló hírek.

Tóth Damján ferences szerzetes szerint körülbelül ötszáz évente jelentkezik a katolikus egyházban valamilyen megújulási vágy. Az egyház Kr. u. 500 körül szembesült először kihívásokkal, 1054-ben történt a nagy egyházszakadás, a XVI. század a reformáció időszaka volt, most pedig ismét egyre többször kerül elő, mi mindent kellene átalakítani. Ferenc pápa több intézkedése is erre mutat, amelyeket a tradicionalisták bírálnak, a progresszívek azonban nem tartanak elég radikálisnak. Sokak szerint szükség lenne egy III. Vatikáni zsinatra, azonban erről jelenleg nincs szó.

 

A katolikusoknál valláselhagyás, a muszlimoknál hívőszámnövekedés tapasztalható

A valláselhagyást elemző cikkek alatt leginkább a katolikus egyházat bíráló megjegyzések sorjáznak. Van, aki például arra panaszkodik, mennyire megalázónak érezte kislányként egy vadidegen férfinek elmondani legbelsőbb érzéseit, ezért inkább hazudott, mint a vízfolyás. Más arról mesél, hogy kifejezetten megszégyenítette egy pap a gyónás során. Tóth Damján elismeri, hogy vannak olyan gyóntatók, akik nem tisztelik megfelelően a hívőket, és lelki segítség helyett inkább kikérdezést alkalmaznak, ami nem helyes. Ezek a negatív élmények valóban hozzájárulhatnak a vallási szokások elkopásához, pszichológusok ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a mély, előrevivő beszélgetések (amelyekre a gyónás szolgálna) minden formában hasznosak. A valláselhagyás ráadásul a szellemi egészségre is rossz hatással lehet számos pszichológiai tanulmány szerint. Valószínűleg az identitáskrízis eredményeként a hitüket elhagyók alacsonyabb érzelmi stabilitással is rendelkeznek.

Erre jelenthet megoldást, hogy sokan nem a katolicizmus, hanem a keleti vallások vagy például az iszlám felé fordulnak. Utóbbi jelentős növekedést tapasztalt a hívők számában például Francia- és Spanyolország területén, Afrikában pedig évtizedek óta a leggyorsabban terjedő vallás, szakértők szerint főként azért, mert nagyon könnyű követni. Ha valaki megtartja az iszlám öt alappillérét, máris jó hívőnek számít. Tóth Damján úgy véli, a katolicizmus ezzel szemben bonyolult vallás, amely számos szabályt tartalmaz, a korlátozások azonban a mai fiatal generációnak nehezen értelmezhetők, ezért egyszerűbb nem követni őket.