Magyarországon kilencszázezerrel kevesebb a katolikus, mint 2011-ben

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, ám még az egyházi iskolák tanárai is gyakran találkoznak gyerekekkel, akik szerint a karácsony az elsődleges. Tény, hogy míg a szeretet ünnepe csak pozitív üzenetet hordoz, a húsvét lényege a szenvedés, ami sokak számára kellemetlen. A katolikus egyházon gyakran kérik számon, hogy változásokra lenne szüksége, főként mivel világviszonylatban egyre több hívét veszíti el, a valláselhagyás meglepő méreteket ölt.

24 órás ima Rómában. Fotó: Mondadori Portfolio

Tóth Damján ferences szerzetes szerint körülbelül ötszáz évente jelentkezik a katolikus egyházban valamilyen megújulási vágy. Az egyház Kr. u. 500 körül szembesült először kihívásokkal, 1054-ben történt a nagy egyházszakadás, a XVI. század a reformáció időszaka volt, most pedig ismét egyre többször kerül elő, mi mindent kellene átalakítani. Ferenc pápa több intézkedése is erre mutat, amelyeket a tradicionalisták bírálnak, a progresszívek azonban nem tartanak elég radikálisnak. Sokak szerint szükség lenne egy III. Vatikáni zsinatra, azonban erről jelenleg nincs szó.

 

A katolikusoknál valláselhagyás, a muszlimoknál hívőszámnövekedés tapasztalható

A valláselhagyást elemző cikkek alatt leginkább a katolikus egyházat bíráló megjegyzések sorjáznak. Van, aki például arra panaszkodik, mennyire megalázónak érezte kislányként egy vadidegen férfinek elmondani legbelsőbb érzéseit, ezért inkább hazudott, mint a vízfolyás. Más arról mesél, hogy kifejezetten megszégyenítette egy pap a gyónás során. Tóth Damján elismeri, hogy vannak olyan gyóntatók, akik nem tisztelik megfelelően a hívőket, és lelki segítség helyett inkább kikérdezést alkalmaznak, ami nem helyes. Ezek a negatív élmények valóban hozzájárulhatnak a vallási szokások elkopásához, pszichológusok ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a mély, előrevivő beszélgetések (amelyekre a gyónás szolgálna) minden formában hasznosak. A valláselhagyás ráadásul a szellemi egészségre is rossz hatással lehet számos pszichológiai tanulmány szerint. Valószínűleg az identitáskrízis eredményeként a hitüket elhagyók alacsonyabb érzelmi stabilitással is rendelkeznek.

Erre jelenthet megoldást, hogy sokan nem a katolicizmus, hanem a keleti vallások vagy például az iszlám felé fordulnak. Utóbbi jelentős növekedést tapasztalt a hívők számában például Francia- és Spanyolország területén, Afrikában pedig évtizedek óta a leggyorsabban terjedő vallás, szakértők szerint főként azért, mert nagyon könnyű követni. Ha valaki megtartja az iszlám öt alappillérét, máris jó hívőnek számít. Tóth Damján úgy véli, a katolicizmus ezzel szemben bonyolult vallás, amely számos szabályt tartalmaz, a korlátozások azonban a mai fiatal generációnak nehezen értelmezhetők, ezért egyszerűbb nem követni őket.