A Covid számos ambivalens jelenségre hívta fel a figyelmet, tudatosította például, hogy az emberek érdekes, izgalmas, jó történeteket hajlandók olvasni. Számos hazai szépirodalmi kiadó közölte a pandémia éveiben, hogy nehézségekkel küzd, mivel a közönsége még inkább megcsappant, ellenben a szórakoztató irodalommal foglalkozó kiadók olvasottsága kilőtt, hiszen az emberek szerettek volna elmenekülni a járvány mindennapi borzalmai elől. A Global English Editing kutatása szerint világszinten harmincöt százalékkal nőtt az olvasók aránya a lezárások alatt, és a legjobb tíz ország között szerepelt Magyarország is.
Olvasáskutatók szerint olvasóvá a szórakoztató irodalom nevel, ezért is a fantasy, a romantika, a thriller és a krimi a legkeresettebb zsánerek. Számos szakértő ért egyet, hogy fontos modern szövegeket is a gyerekek kezébe adni, ugyanakkor a klasszikus irodalomról sem szabad elfelejtkezni. Alexa Donne amerikai ifjúsági írónő úgy véli, nincs probléma a Harry Potter iskolai oktatásával, ha mellette Dickenst is megismerik a gyerekek, és tisztában lesznek a két mű összefüggéseivel. A gond azonban az a tengerentúlon és itthon is, hogy az iskolai oktatásban a vagy-vagy merül fel lehetőségként, nem pedig a holisztikus szemlélet.
Magyarországon ráadásul nagyon hangsúlyos a szórakoztató és szépirodalmat elválasztó határvonal, egyfajta előítélet, sőt egyesek szerint sznobizmus is érzékelhető.
Bárány Tibor filozófus, irodalomkritikus már több mint tíz évvel ezelőtt elhibázottnak nevezte a szórakoztató irodalom lebecsülését, mondván, a két irodalmi szférát összehasonlító elvek valójában régi, akár hibás beidegződéseken alapulnak.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!