Elképzelések városa: Jakarta helyett Nusantara az új indonéz központ

Indonézia minden évben augusztus közepén ünnepli a függetlenségét. Most nemcsak a szokásos eseményekről szóltak a hírek, hanem az új fővárosról is, mivel a Jakarta után 2019-ben beharangozott Nusantara idén először adott otthont az ünnepségeknek.

Jakarta élhetetlenné vált az elmúlt évtizedekben Fotó: REUTERS

Nusantara ezzel szemben 2560 négyzetkilométeren épül. Widodo szerint az első fázis nyolcvan százaléka már kész van, de a végső dátum az öt szakaszra osztott projekt befejezésére csak 2045. Ekkorra 1,9 millió ember lakja majd az új fővárost, többen, mint a tartomány jelenlegi központját, Samarindát. A tervezett 20 ezer kormányzati dolgozóból első körben 12 ezer alkalmazottat telepítenek át 38 minisztériumból most decemberig. A lakások 47 felhőkarcolóban találhatók, azonban a nyár közepére ezekből csak 12 készült el.

Más problémák is vannak a tervekkel. Egyrészt kérdéses, hogy mennyire megvalósítható a valódi zöld környezet az esőerdei klímán, másrészt bár a tervek szerint bár a város a pusztuló borneói esőerdő (sőt bizonyos része egy nemzeti park) területén fekszik, Nusantara jó része valójában meghagyott és újratelepített erdők között épül, ezzel is hangsúlyozva tágasságát. Környezetvédelmi szervezetek már a 2019-es bejelentés kapcsán tiltakoztak az építkezés ellen, hogy a földhasználat károsíthatja a régió erdőit és vadvilágát, tekintve, hogy mind a szárazföldi, mind a tengerparti területek igazán különleges élőlényeknek adnak otthont. Számos mangroveerdő található a környéken, élnek itt orangutánok, ködfoltos párducok, borneói nagyorrú majmok, gibbonok, tobzoskák és az amúgy is veszélyeztetett mahakám folyami delfinek.

Nem Indonézia az első ország, amely áthelyezi környezetvédelmi vagy népesedési okok miatt a fővárosát.

Az elnök elsődleges példája Brazíliaváros, amelyet a helyi Lucio Costa és Oscar Niemeyer, illetve a svájci–francia Le Corbusier elvi alapján álmodott meg. A cél a térbeli egyenlőtlenségek, ezáltal a zsúfoltság és a városi szegénység csökkentése volt. Mindez a korabeli elgondolások miatt a gyarmati múltnak is betudható, Brazília pedig meg kívánt ettől szabadulni. Indonézia hasonló cipőben jár, ezért is választotta Nusantarát mint az ország viszonylagos közepét. (A szó a közös gondolkodásmódot hangsúlyozza, jelentése: szigetvilág.) Kérdés, mennyire sikerül elkerülni a Brazíliavárosban később megjelenő problémákat, például a szegénynegyedek városszéli megjelenését, illetve mennyire lehet valóban zölden tartani a környezetet, ami Brazíliában szintén kihívásokat jelent.

Borítókép: Jakarta élhetetlenné vált az elmúlt évtizedekben (Fotó: Reuters)