Az elmúlt évtizedekben számos ország döntött úgy politikai, gazdasági vagy környezeti okok miatt, hogy fővárost vált. Jakartát már az 50-es években le akarták cserélni egy borneói falura, hogy ott hozzák létre Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek soha meg nem valósult szövetségi államának központját.
Az indonéz főváros végül további hetven évre Jakarta maradt, amely azonban a klímaváltozás és túlvárosiasodás miatt egyre kevésbé lakható.
A problémák megoldásaként jelentette be 2019-ben Joko Widodo elnök a Borneón épülő új fővárost, ám a munkálatokat a Covid-járvány miatt két évre felfüggesztették. Mivel Widodo megbízatása most lejár, ezért az elnöknek kulcsfontosságú, hogy Nusantara ne csak papíron létezzen, hanem valóban lehetségessé váljék a kormányzati negyed átköltöztetése. Az elképzelések szerint az új főváros az ország új gondolkodásmódját is megtestesíti majd: egyrészt kevésbé lesz Jáva-centrikus, másrészt ügyel a fenntarthatóságra és él az okostechnológiák adta előnyökkel. Ennek megfelelően a projekt első szakaszában már látható, hogy számos utat vájtak a korábbi esőerdőbe, illetve folyamatban van a kormányzati létesítmények és a félmillió főre tervezett lakosságot kiszolgáló egyéb épületek létesítése. A metropolisz a tervek szerint minden zöldelőírásnak megfelel, megújuló energiával fog működni és 75 százaléka erdős marad. Widodo szerint ezek a fejlesztések jelzik az ország új munkaetikáját és új zöld gazdaságpolitikáját.
Utóbbira valóban szükség lenne, mivel a költözés egyik fő indoka, hogy Jakarta élhetetlenné vált az elmúlt évtizedekben. A városban harmincmillió ember él, és folyamatosan növekszik a számuk. Gyakoriak az árvizek, a forgalom nagy, a dugók hírhedtté váltak , akár három-négy órába is kerülhet a város egyik pontjáról átjutni a másikba. Ezáltal rendkívül magas a légszennyezettség (az egyik legrosszabb a világon) és az ivóvízhiány is problémát jelent. A szennyvíz 97 százaléka tisztítatlanul ömlik a folyókba és a tengerbe, sokan a föld alól szabályozatlanul vagy illegálisan szivattyúzzák a vizet. Ennek is köszönhetően Jakarta a világon leggyorsabban süllyedő város. Területének negyven százaléka már tengerszint alatt van, évente átlagosan 15 centimétert esik a talajszint, előrejelzések szerint kétmillió ember lakhelye tűnhet el néhány éven belül. A hivatalos indonéz számítások azt mutatják, hogy 2050-re a város 25 százaléka teljesen eltűnik.
Nusantara ezzel szemben 2560 négyzetkilométeren épül. Widodo szerint az első fázis nyolcvan százaléka már kész van, de a végső dátum az öt szakaszra osztott projekt befejezésére csak 2045. Ekkorra 1,9 millió ember lakja majd az új fővárost, többen, mint a tartomány jelenlegi központját, Samarindát. A tervezett 20 ezer kormányzati dolgozóból első körben 12 ezer alkalmazottat telepítenek át 38 minisztériumból most decemberig. A lakások 47 felhőkarcolóban találhatók, azonban a nyár közepére ezekből csak 12 készült el.
