Jókai Mór, az alkotó

Életműve iránti elismeréssel, a legnagyobb tisztelettel emlékezünk Jókai Mórra születésének kétszázadik évében. A regényíró, a magyar próza megteremtője, a magyar történelem meghatározó alakja számtalan érdeme miatt lehet követendő példa népes olvasótábora hetedik generációja számára is.

Forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

Jókai több helyen is említi, hogy felesége szoktatta rá a rendszeres munkára. Ezzel szemben önéletírásaiban az is olvasható, hogy ötéves korától hajnalban kelt, és öt órakor már az iskola padjában ült. Váli Ferenc, természetrajz és vegytan szakos tanár, a későbbi pápai tanítóképző alapító igazgatója, az iskolai tanórák kezdete előtt foglalkozott a tehetséges kisdiákkal. A rendszeres tanulás és munka élete végéig elkísérték, napjai pontos rendben teltek. Hajnalban Laborfalvi Róza megfőzte kávéját, az író reggel öt órakor kelt és tíz óráig tizenöt, tizenhat oldalnyi szöveget írt, kiadója szerint gyönyörű, olvasható betűkkel, javítások nélkül. Délben ebédeltek. Jókai az étkezést is komolyan vette. Lassan, mértékkel, de jó étvággyal fogyasztott. Fogadott lánya szerint az írónál szebben, választékosabban étkező ember aligha volt.

Az országgyűlési munka széttöredezte a napját, de a felszólalások, parlamenti viták alatt többnyire megírta az országgyűlés aznapi eseményeiről szóló tudósítást. Országgyűlési felszólalásai emlékezetesek voltak. Retorikai műveltsége, szókincse a közbeszéd és a társalgási stílus kialakulására kedvezően hatottak. Ennek jelentősége akkor érzékelhető, ha figyelembe vesszük, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia idején a magyar mint hivatali nyelv újjászületőben volt, a köznapi beszéd és az irodalmi nyelv nagyon különbözött, és a régies vidéki nyelvjárás teljesen eltért a szalonok modoros beszédstílusától. Arany, Jókai, Petőfi, Tompa művei egy friss, a köznapi beszédhez közelítő, bőséges szókinccsel gazdálkodó nyelvhasználat kialakulását segítették elő.

Az író délutánonként Tisza Kálmán miniszterelnök, Nedeczky István és Sváb Károly társaságában a Lloyd klubban tarokkozott vagy kertészkedett. Esti meghívásoknak csak ritkán tett eleget, mert tíz órakor általában lefekvéshez készülődött, ilyenkor a náluk vendégeskedő társaságot is elhagyta korai kelésre hivatkozva. A Jókai-házban olyan híres művészek is megfordultak, mint Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály, Henrik Ibsen vagy Isadora Duncan.

Az igazi tehetség sokoldalú.

Az irodalom szinte minden műfajában (epika, líra, dráma, történetírás) alkotott. Könyvei többezres példányszámban keltek el itthon és külföldön. Számos színpadi művét, melyeknek ihletője, és gyakran főszereplője is Laborfalvi Róza volt, sikerrel játszották a fővárosi és vidéki kőszínházak.

Jókai sikeres képzőművészeti pályát is befuthatott volna, ha az irodalom nem veszi át az irányítást sorsa felett. Hagyatékának egy kisebb szegmensét képzőművészeti munkák alkotják. Festeni nem tanult, de gyerekkorától rajzolt. 

Amit írtam, ahhoz rajzoltam is, s amit rajzoltam, ahhoz valami történetet is írtam.

(Jókai Mór, Életemből)

A festészet több technikájában jártas volt. Jó kézügyességgel rendelkezett. Orlai Petrics Soma avatta be az olajfestés rejtelmeibe Pápán. Még jogi tanulmányai idején is festőnek készült. Kecskeméten sokat festett, Petőfi-portréja is itt készült. A kép keletkezésének történetét évek múltával is emlegette az író. „A festők néha panaszkodnak modelljeikre, hogy nem ülnek nyugodtan és mindig újra kell őket beállítani. Ezeknek a türelmetlenkedő és ideges festőknek csak azt mondhatom, hogy ne panaszkodjanak, mert nem próbálták lefesteni Petőfit.”

A faragáshoz tardonai bujdosása idején kapott kedvet. Attól kezdve íróasztalán állandó készenlétben hevertek a parányi vésők. Több akvarellje és a feleségét ábrázoló, hársfából faragott mellszobor Zichy Nándorral közös fogsága idején születtek. Grafikái korabeli újságokban is megjelentek.

Az ábrázolás vágya, a festői látásmód és a megjelenítési képesség írói stílusára is hatottak. Jókai a szemléltetés, a hangulatteremtés, az érzelmek felkeltésének mestere. Tájleírásai elvezetnek a történelmi Magyarország regényes vidékeire Torockótól a Tátráig, a Duna mentén, a Csallóköztől a Vaskapuig. Utazási élményeit nem csak regényei, rajzai is őrzik. „A romantikus tájfestő-modor terén senki sem fogható nálunk Jókaihoz, a világirodalomban is csak a legnagyobbak.” (Zsigmond Ferenc, Jókai című monográfia)

Az élet minden területén következetes volt. Támogatta a XIX. század második felére tehető törekvést, amely a magyar népi motívumokat egységbe foglalva kívánta beemelni a képző- és iparművészet formakincsei közé. Tisztelt és kedvelt íróként jótékonyan hatott a reformkori kultúra fejlődésére, a polgáriasodó társadalom értékrendjének alakulására. Életmódjával, szokásaival divatot teremtett.

Midőn egy napon karneolgombos atillát s panyókára vetett, egyszerű zsinóros posztómentét öltve, sétálni vezette ezüstcsatos pruszlikot, kicsi bársonymentét s aranycsipkés magyar főkötőt viselő délceg, szép feleségét, pár nap múlva mintegy varázsütésre hemzsegtek a pesti utcák festői magyar öltözeteket viselő alakoktól. […] Milyen isteni látvány volt ez az átváltozás! Az új életre ébredő magyar nemzet első megmozdulása!

 (Váli Mari, Emlékeim Jókai Mórról)

Korabeli fotók bizonyítják, hogy a magyar viselet jól illett Jókaihoz. Egyenes tartásán az idő nem fogott. Szabályos arca, apai ágon, felmenőitől örökölt kék szeme, szelíd tekintete, kedves modora kedveltté tették mindenki előtt. Nyugalmat, szeretetet árasztott, távol állt tőle a vitatkozó hajlam.

Regényes történeteihez hasonlóan kertjének építésével is a teremtett világ rendjét tükrözni kívánó, alkotó ember vágyával foglalkozott. Szeretettel és sok munkával gondozott fái, virágai, mind ennek a szándéknak a tanúságtevői. „Minden fa a saját ültetésem, minden gyümölcsfa a saját ójtásom, maga a termőföld: Isten segélyével az én saját alkotásom.” Az író kedves fái közül több is megcsodálható Balatonfüreden, a Jókai Mór-emlékház kertjében és a Svábhegyen, a Jókai-emlékszoba közelében.

Borítókép: Jókai Mór szülőháza Komáromban. (Fotó: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)