Elátkozott sziget

A még 1492-ben, Kolumbusz Kristóf első expedíciója során felfedezett Hispaniola, a Karib-tenger második legnagyobb szigete ad otthont a függetlenségét 1804-ben elnyert szigetállamnak, Haitinak. A forrongó és véres múlttal rendelkező Haitit azonban nemcsak a történelem viharai rázták meg számos alkalommal, hanem az elementáris természeti erők, a katasztrofális hatású földrengések és a pusztító erejű hurrikánok is rendszeresen megtépázták a sokat szenvedett országot.

Fotó: AFP/CLARENS SIFFROY

Az ország múltjából számos, a 2010-es földrengéshez hasonló szeizmikus katasztrófát ismerünk. Az 1751. október 18-i rengés nyomán csupán egyetlen épület nem dőlt össze a fővárosban, de három évtizeddel később, az 1770. június 3-án pusztító földrengés  romba döntötte Port-au-Prince-t . Az 1842. május 7-én kitört rengéssorozat Cap-Haitien városát és a szomszédos Dominikai Köztársaság északi régiójának összes települését is elpusztította. 1946-ban egy rendkívül erős, a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengés rázta meg a szomszédos Dominikai Köztársaságot, és a rengés Haitin is súlyos károkat okozott. A tenger felszíne alatt kipattant rengés akkora szökőárt keletkeztetett, ami Haiti partvidékén 1790 halálos áldozatot szedett. A 2010. januári földrengés külön érdekessége, hogy a kataklizma reális lehetőségét már 1992-ben megjósolta két geológus,  C. DeMets és  M. Wiggins-Grandison. A két kutató rámutatott, hogy az Enriquillo-Plantain Garden törésvonal a szeizmikus ciklusának a vége felé jár, ami előrevetíti az 1692-es jamaicai nagy földrengéshez hasonló erejű rengés kipattanását. A két geológus az egészen közeli jövőre prognosztizált rengés erejét előzetesen 7,2 magnitúdóra jósolta a Richter-skála szerint. A kutatók a 2008-as Karibi Geológiai Konferencián már egy olyan vészforgatókönyvet mutattak be – megismételve a korábbi prognózisukat –,  amelyben a törésvonal elzáródásából és több évtizedes mérési adatokból kiindulva azt valószínűsítették, hogy az újabb és legalább 7-es erősségű rengés Port-au-Prince közelében fog kipattanni. A tudósok jóslatának azonban nem volt túl nagy foganatja; a 2010. január 12-i földrengés így felkészületlenül érte a szigetországot. Haiti a földrajzi fekvése miatt a jövőben is ki lesz téve a hasonló és súlyos veszélyt jelentő szeizmikus eseményeknek. 

Nemcsak a földrengések, hanem a hurrikánok földje is

Haitit és környékét azonban nem csak az erős földrengések, hanem különösen erős trópusi viharok, a hurrikánok is rendszeresen sújtják csakúgy, mint a Nagy-Antillák szigetcsoport többi tagját és a Mexikói-öböl térségét. Maga az „Antilla” elnevezés is erre utal, a latin eredetű szó ugyanis légszivattyút jelent. A Szahara térségből nyugat felé haladó forró és száraz levegő az óceán fölé jutva az intenzív párolgás hatására egyre több vízgőzt szív magába. A nyári időszakban, amikor az Egyenlítő feletti területeken a víztömeg felszíni hőmérséklete is magas, ez a folyamat a visszacsatolás miatt önfenntartóvá válik, és kialakul a központja, a „hurrikán szeme” körül rotáló trópusi ciklon, ami egyre erősebbé válik. Amikor eléri az Atlanti-óceán nyugati partvidékét, illetve a karibi térséget, több száz kilométer széles és rendkívül heves trópusi viharként csaphat le a szárazföldre. 

A minden évben júniustól novemberig tartó hurrikánszezon idején már többször előfordult, hogy a Haitira lesújtó trópusi vihar emberéletben és anyagiakban is súlyos károkat okozott. 

A 2016 -os Matthew hurrikán volt mindeddig a legerősebb olyan trópusi vihar, ami elérte Haitit, illetve a karibi térséget. 

A Matthew számít az első hurrikánnak az atlanti térségében, ami elérte a legmagasabb, 5-ös kategóriát a 2007-es Felix hurrikán után. 2016. szeptember 30-án éjjel a karibi térség déli végén a még alig két nappal korábban megfigyelt trópusi depresszió ekkorra 5-ös erősségű hurrikánná fejlődött, 260 km/órás szélsebességgel. A Matthew az ezt követő napokban változatlan erősséggel tombolt, és október 4-én haladt át a Kuba és Haiti közötti mindössze 85 km széles szoroson. E ponton 230 km/órás volt a szélsebesség, ami elérte Haitit és Kuba keleti területét. A pokoli erős szélvihar, ami 2 -3 méter magas vihardagályt hozott és özönvízszerű esővel járt együtt, a legsúlyosabban a szigetország déli partvidékén dühöngött, ami mintegy 95 kilométeres szélességben pont beleesett a trópusi vihar magjába. A Matthew ötszáz halálos áldozatot követelt Haitin; a heves esőzés pedig sárlavinákat és villámárvizeket okozott, még tovább tetézve a pusztítást. A mentést jelentősen megnehezítette, hogy október 4-én  Petit-Goávénál összeomlott az a híd, ami lehetővé tette a Tiburón -félszigetet az ország többi részével összekötő egyetlen közűt megközelítését. A karibi szigetállam, Haiti nemcsak a súlyos társadalmi problémáknak, hanem az elemek haragjának is folyamatosan kitett, rendkívül nehéz helyzetben lévő ország.

Borítókép: Holttestet szállítanak el a hurrikán után. (Fotó: AFP/CLARENS SIFFROY)