síkságig vagy az észak-itáliai Aquileiáig nagy távolságokat, ezer kilométereket barangoltak be – akárcsak a kalandozás-korabeli magyarok.
A római úthálózat megkönnyítette a nagy távolságok gyors megtételét.
Ardarich király hűsége azonban csak Attilának szólt, nem az egész dinasztiának, így amikor a hun király meghalt, Attila fiai ellen felkelést szervezett, és más kisebb-nagyobb szövetségessel, például a szarmatákkal együtt a gepidák a Nedao folyó melletti csatánál hatalmas csapást mértek a hunokra. Maga Attila fia, Ellák is a harmincezer halott között volt, és a megsemmisítő vereség után a hunok és a velük közösségben maradt népek visszatértek az ázsiai sztyeppékre.
A tiszaugi temető sírjai ebből a történelmi korszakból származnak. A feltárás két idényben zajlott. A megelőző feltárásokat a Nagykőröst Békéscsabával összekötő M44-es autóút építéséhez kapcsolódóan 2018-ban kezdték el, majd 2019-ben a régészeti megfigyelés során tártak fel újabb leleteket.
– Tervszerű kutatás volt, hiszen az autópálya-építés kiemelt nagyberuházás. Ilyenkor az építkezést megelőzi az Előzetes régészeti dokumentáció elkészítése, amelyet a Várkapitányság Zrt. végez geofizikai kutatásokkal kísért előzetes terepbejárások alapján – mondta Wilhelm Gábor. Ezzel a módszerrel lehatárolják a régészeti lelőhelyeket, és a feladatellátásra kijelölt múzeumok régészei ez alapján fognak hozzá az előzetes feltárásokhoz. A tiszaugi próbafeltárások szarmata és avar kori településeket jeleztek.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor
A leletek nagy része még ilyen gyakori népességváltozással járó időszakban is nagy biztonsággal azonosítható gyakorlott régész számára. Léteznek egyes népekre, nemzetségekre jellemző szokások, és vannak bizonyos korszakokra nézve tipikus divatok, jellegzetes leltanyagok.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!