Hosszú ideig nem létezett kapcsolat a múzeumok és azok között a civil kincskeresők között, akik a hobbijukhoz fémkeresőket használtak. Mivel a jogszabályok szerint az ismert lelőhelyek területén kívül mindenki kereshetett régészeti leleteket, az amatőrök a megtalált tárgyak egy részét megtartották maguknak, vagy a feketepiacra közvetítették. A fémkeresősök valójában régészeti tevékenységet végeztek, de a szakma látókörén kívül és kontrollálatlanul. 2015–16-ban szigorodott a jogszabály, s onnantól nem lehet illegálisan fémkeresőzni, csak hatósági engedéllyel és múzeumi hozzájárulással. Egyre több civil és amatőr szeretne a kutatásokban aktívan részt venni és a régészekkel együtt jelen lenni, amikor a felfedezés történik. Ehhez az igényhez a múzeumoknak is alkalmazkodniuk kellett.
Pest megyében 2015-ben elindították a közösségi régészeti programot, tudomány-népszerűsítő előadásokat tartottak, a régészek elvitték az amatőröket a terepre, s bevonták őket a munkafázisokba. Az önkéntesek a teljes társadalmat leképezik, a gyerektől a nagypapáig, van köztük szobafestő, ingatlanos, bankár, diák, könyvelő, rendőr. Mióta a szakma és a nagyközönség között szorosabbá vált a kapcsolat, a jóravaló állampolgárok beszolgáltatják a leleteket. Ha nem alakult volna ki ez a viszony, nem láthatnánk azokat a gyönyörű tárgyakat, amelyeket Szentendrén, a hetvenedik születésnapját ünneplő Ferenczy Múzeumi Centrumban, az egykori Pajor-kúria épületében állítottak ki. A Kincskeresés, kaland, tudomány című tárlat a Pest megyei közösségi régészeti kutatásokra összpontosít. Az elmúlt évtizedben több mint húszezer értékes fémlelet és óriási mennyiségű érme került be a múzeumba. A nagyközönség ebből az anyagból, az önkéntesek és múzeumbarátok által beszolgáltatott tárgyakból, illetve a tervásatások, leletmentések tárgyi emlékeiből láthat válogatást.

Az első teremben a kincs fogalmát járják körbe. Ki mit tekint kincsnek? Itt látható az újlengyel-vatyai több ezer darabos középkori éremkincs egy része. A tatárjárás idején a lakosok az értékeiket a földbe rejtették. Az onnan előkerült tárgyak sok mindent elárulnak a XIII. századi emberek kultúrájáról.