Balogh Kálmán nemcsak kiváló és sokoldalú művésze a cimbalomnak, de mindent tud a hangszerről, annak történetéről és a cigányzenéről. Sokirányú zenei érdeklődése hívta életre a nevével fémjelzett, hattagú Gipsy Cimbalom Bandet. Cimbalogh Triójának nem csupán az elnevezése, a zenéje is játékos. Lukács Miklóssal – akivel a Cimbalomduó formációban lép fel – a világ legjobbjai között tartják számon. Balogh Kálmán tizenkét éve tanít népi cimbalmot. Aki tőle szeretne tanulni, a Zeneakadémián keresse!
Ozsda Erika
2019. 11. 10. 14:29
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– Többször hallottam már muzsikálni, utoljára az Érdi Jazzfesztiválon. Hogyan készül a koncertekre? Például hány húrt kell fölhangolnia?
– Százhúsz–százharminc között, a cimbalom méretétől függ. Nem egyszerű hangszer, ahhoz, hogy valaki készségszinten játsszon, hogy oda se nézve eltalálja a hangot, hogy megtanulja az akkordokat, a kézrendet, ahhoz sok munkaóra kell. Mintha artistának tanulna.
– Mikor játszott először cimbalmon?
– Tizenegy évesen elvittek a nagybátyámhoz, Balogh Elemérhez, aki játszott nekem egy dallamot, amelyet 15 perc után tévesztés nélkül visszajátszottam. Muzsikust kell faragni ebből a gyerekből, mondta Elemér bácsi.
– Mindenki zenél a családjában?
– Nem, édesanyám nagyon muzikális, de nem játszott hangszeren, viszont a fiútestvérei mind zenéltek, közülük Elemér világhírű lett. Sajnos nem sokat találkoztunk, mert külföldön élt. Apai nagyapám hegedült, apám is tanult, de nem tetszett neki a zenészélet, mondván, sokat éjszakáznak, isznak. Gáz-, fűtés- és vízvezeték-szerelő mester lett, a megyében az egyik legjobb. Mi nagyon jólétben éltünk. Mikor a nagybátyám azt mondta, hogy érdemes lenne taníttatni, apám minden pénteken fölhozott minket Miskolcról Pestre a nővéremmel, aki szintén kedvet kapott a tanuláshoz. A zeneiskolában Szöllős Beatrix lett a tanárnőnk, akinek máig hálás vagyok. Két év alatt négyet végeztünk el. Kamaszkoromban úgy gondoltam, hogy mindent meg akarok tanulni, amit a hangszeren lehetséges. Miskolcon a szakközépiskolában nem volt klasszikus cimbalom tanszak, ezért Gerencsér Ferencet, Rácz Aladár legjobb tanítványát kérték föl, hogy nyisson egyet. Később Pesten nála végeztem szolfézs-, ének- és cimbalomtanár szakon. Nagyon fiatalon álltam először színpadra, 12 évesen már szólóztam. Miközben az Avas Táncegyüttes zenekarával jártam az országot, belenőttem a táncházmozgalomba.
– Táncolni is tud?
– Egy hónapig tagja voltam az Avas Táncegyüttesnek, de egy idő után nem tudtam összeegyeztetni a zenéléssel. Táncoltam székit, ugróst, szatmárit, ezeket a mai napig tudom. Aztán megismerkedtem Vavrinecz Andrással, aki bányamérnöknek tanult, és az Avasban hegedült. Ő mutatta meg nekem az autentikus folklórt, a falusi cigányok által játszott eredeti parasztnépzenét. Nagyon megtetszett, és elkezdtük megtanulni. Ő alapította a Nyekergő nevű együttest, ahová elhívtak játszani, aztán a Mákvirág zenekarba, később az Ökrösékkel, Jánosiékkal muzsikáltam, annak az időnek legjobb autentikus zenekaraival – Muzsikás, Méta, Téka – mind dolgoztam. Nemcsak itthon, külföldön is. Megismerkedtem a svéd Orient Express zenekarral, s rengeteget jártam Svédországba. Találkoztam Kovács Ferenccel, aki mai napig játszik az egyik zenekaromban, a Gipsy Bandben. Ő mutatott nekem mindenféle modern zenét. Meghívtak játszani a Budapest Ragtime Bandbe, melyet Rossa László vezetett, aki Miskolcon a tanárom volt. A duóban Lukács Miklóssal, az elismert jazzmuzsikussal játszom együtt. Legelőször egy cimbalomversenyen találkoztunk még 1986-ban, amikor ő kilencéves volt, én 27. Saját és más zenekarokkal rengeteget utaztam. Európában mindenhol jártunk, Ázsiában is, Amerikát többször körbeturnéztuk, de én nem tudom elképzelni, hogy máshol éljek. Nagyon kötődöm a hazámhoz, a kultúránkhoz.
– Mindig jól ment a szekér?
– Nem, volt néhány zökkenő. Előfordult, hogy nem tudtam magamat eltartani, főiskola után többször apám segített ki. A Zsarátnokkal is zenéltem – kitűnő csapat volt –, de hol jól ment, hol nem. Emiatt arra gondoltam, elmegyek vendéglátózni. Letettem a kategóriavizsgát, és vártam a hosszabb távú külföldi szerződést, amivel majd sok pénzt keresek. De nem jött, úgyhogy 1990-ben úgy döntöttem, biztosítási ügynök leszek. Már a tanfolyamot is elvégeztem, de az égiek nem engedték, hogy ne zenészként folytassam. A Magneten nevű nemzetközi cigány show-ba hívtak, ahol rengeteg együttes lépett fel nagy sikerrel. Szólistaként játszottam, és a rendező, aki nem utazott velünk, megbízott, hogy zenei igazgatóként felügyeljem a fellépéseket. Közben megalapítottam a saját zenekaromat, a Balogh Kálmán és Barátait, abból alakult később a Gipsy Cimbalom Band.
– Játéka Francis Ford Coppola Youth Without Youth című filmjében is hallható. Hogyan került kapcsolatba a rendezővel?
– Telefonon hívtak, hogy ráérnék-e a héten Bukarestbe utazni, ahol Coppola új filmjéhez veszik fel a zenét. Mondtam, ráérek, de Romániában sok jó cimbalmos van, miért nem onnan hívnak.
– Majdnem lebeszélte őket magáról?
– Igen. Azt mondták, hogy finomabb cimbalmozást szeretnének, mint ahogy a románok játszanak, akik ugyan virtuózan muzsikálnak, de keményen, és Coppola líraibb hangzást szeretne. A zeneszerző, Osvaldo Golijov ismerte néhány felvételemet, és mindenképp magyar stílusban játszó cimbalmost szeretett volna. Két nap múlva már Bukarestben voltam. Nagy élmény volt. Kivetítőn néztük a filmet, és közben felvettük a szimfonikus részeket, a cimbalomszólókat és egy kis csapattal az improvizációkat. Néha Coppola is odajött hozzám, kért valamit. A zeneszerzővel még egy ideig együtt turnéztunk. A kilencvenes évek elején Frank Zappával is találkoztam, aki száztagú nemzetközi zenekart akart létrehozni. A Columbus jazzhajón játszottam neki egy trióval. Utána azt mondta, hogy vár a zenekarába. Sajnos a terve nem valósult meg, mert nem sokkal később elhunyt.
– Az érdi koncertre nagyon szép cimbalmot hozott. Hány hangszere van?
– Nekem nincs családom, ezért megtehetem, hogy vásároljak hangszereket. Van két nagy régi fekete Bohák cimbalmom, és egy kicsi, amelyet a nagybátyámtól, Elemértől kaptam. Kitűnő hangú hangszer, majdnem százéves. Van egy használható és egy javításra szoruló Schunda, azonkívül két közepes és egy kis cimbalom – Nagy Ákos ferencvárosi hangszerkészítő mester munkái – és egy tíz- és egy tizenkét kilós hangszerem. Ja, és egy indiai cimbalmom is van! A kínait elajándékoztam.
– Bohák és Schunda nevét említette. Ők kicsodák?
– Schunda Vencel József 1874-ben az eredetileg kis cimbalmot megnagyobbította, négy lábra állította, pedállal és hangfogóval látta el, és kibővítette a hangterjedelmét. Bohák Lajos később tovább tökéletesítette a cimbalmot, szerkezetileg átépítette, és a hangszínét is megváltoztatta. Az ő idejükben nagyon népszerű volt a cigányzene, a verbunkosmuzsika, a tősgyökeres magyar népies zene. Sok híres cigány cimbalomművész játszott zenekarban és szólistaként. Magyar zongorának hívták a cimbalmot. Polgári rangot jelentett játszani rajta, az úri szalonokban sok hölgy cimbalmos is volt. A gyertyatartós kottaállvány előtt szépen díszített, bőven faragott hangszeren játszották az akkor divatos magyar nótákat, filmzenéket. A Nemzeti Zenedében 1890 óta működik cimbalom tanszék, melynek Allaga Géza volt az első tanszékvezetője. Később a háborúk, a szegénység és a társadalmi változások miatt a hangszer veszített a népszerűségéből, az 1950-es, 60-as években már csak cigányzenészek űzték ezt a foglalkozást. Ma viszont sok nő játszik a professzionista klasszikus cimbalmosok között. Augusztus végén rendezték meg a Budapest Music Centerben az első Nemzetközi Cimbalomversenyt, melynek megálmodója Lukács Miklós.
A klasszikus-kortárs kategóriában Gódor Erzsébet második helyezést ért el, akivel tavaly együtt léptünk fel a Bartók-esten.
– Negyvennyolc éve áll színpadon. Muzsikája több mint száz lemezen hallható. Többek között megkapta Az év zenésze elismerést, a Magyar Örökség Díjat, augusztusban pedig a Martin György-díjat vehette át. Mi az, amit a közönség értékel? Ha nagyon gyorsan, virtuózan játszanak?
– Azt is, de például amikor Lukács Miklóssal a második lemezünk bemutatóját tartottuk a Pesti Vigadóban, az egyik legnagyobb tapsot a Szomorú vasárnap című lassú, borongós dal után kaptuk. Utána sokáig csönd volt, láttam, hogy néhányan sírtak. Aztán kitört a taps. Ha valaki nagy tűzijátékot rendez, gyorsan kalapál egy helyben, az egy idő után unalmassá válik. A virtuóz játék nagyon tetszik az embereknek, de csak akkor, ha megtöltjük tartalommal, ha az érzelmekre is hatunk.
– A koncertjein rendszeresen barangol a műfajok között. Van olyan zenei stílus, melyet cimbalmon nem lehet játszani?
– Szerintem nincs. A cimbalom a gitár és a vibrafon keveréke. Én rockzenekarral is játszottam. Az akusztikus cimbalom nem tudja felvenni a versenyt az elektromos hangszerekkel, mert nehéz beerősíteni. Ha lesz elektromos cimbalom, akkor hihetetlen karrier nyílik majd meg a hangszer előtt.
A cimbalom mindenre alkalmas, igazi látványkonyha.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.