időjárás 12°C Szimonetta 2021. October 28.
logo

Látványkonyha

Ozsda Erika
2019.11.10. 14:29
Látványkonyha

Balogh Kálmán nemcsak kiváló és sokoldalú művésze a cimbalomnak, de mindent tud a hangszerről, annak történetéről és a cigányzenéről. Sokirányú zenei érdeklődése hívta életre a nevével fémjelzett, hattagú Gipsy Cimbalom Bandet. Cimbalogh Triójának nem csupán az elnevezése, a zenéje is játékos. Lukács Miklóssal – akivel a Cimbalomduó formációban lép fel – a világ legjobbjai között tartják számon. Balogh Kálmán tizenkét éve tanít népi cimbalmot. Aki tőle szeretne tanulni, a Zeneakadémián keresse!

– Többször hallottam már muzsikálni, utoljára az Érdi Jazzfesztiválon. Hogyan készül a koncertekre? Például hány húrt kell fölhangolnia?

– Százhúsz–százharminc között, a cimbalom méretétől függ. Nem egyszerű hangszer, ahhoz, hogy valaki készségszinten játsszon, hogy oda se nézve eltalálja a hangot, hogy megtanulja az akkordokat, a kézrendet, ahhoz sok munkaóra kell. Mintha artistának tanulna.

– Mikor játszott először cimbalmon?

– Tizenegy évesen elvittek a nagybátyámhoz, Balogh Elemérhez, aki játszott nekem egy dallamot, amelyet 15 perc után tévesztés nélkül visszajátszottam. Muzsikust kell faragni ebből a gyerekből, mondta Elemér bácsi.

– Mindenki zenél a családjában?

– Nem, édesanyám nagyon muzikális, de nem játszott hangszeren, viszont a fiútestvérei mind zenéltek, közülük Elemér világhírű lett. Sajnos nem sokat találkoztunk, mert külföldön élt. Apai nagyapám hegedült, apám is tanult, de nem tetszett neki a zenészélet, mondván, sokat éjszakáznak, isznak. Gáz-, fűtés- és vízvezeték-szerelő mester lett, a megyében az egyik legjobb. Mi nagyon jólétben éltünk. Mikor a nagybátyám azt mondta, hogy érdemes lenne taníttatni, apám minden pénteken fölhozott minket Miskolcról Pestre a nővéremmel, aki szintén kedvet kapott a tanuláshoz. A zeneiskolában Szöllős Beatrix lett a tanárnőnk, akinek máig hálás vagyok. Két év alatt négyet végeztünk el. Kamaszkoromban úgy gondoltam, hogy mindent meg akarok tanulni, amit a hangszeren lehetséges. Miskolcon a szakközépiskolában nem volt klasszikus cimbalom tanszak, ezért Gerencsér Ferencet, Rácz Aladár legjobb tanítványát kérték föl, hogy nyisson egyet. Később Pesten nála végeztem szolfézs-, ének- és cimbalomtanár szakon. Nagyon fiatalon álltam először színpadra, 12 évesen már szólóztam. Miközben az Avas Táncegyüttes zenekarával jártam az országot, belenőttem a táncházmozgalomba.

– Táncolni is tud?

– Egy hónapig tagja voltam az Avas Táncegyüttesnek, de egy idő után nem tudtam összeegyeztetni a zenéléssel. Táncoltam székit, ugróst, szatmárit, ezeket a mai napig tudom. Aztán megismerkedtem Vavrinecz Andrással, aki bányamérnöknek tanult, és az Avasban hegedült. Ő mutatta meg nekem az autentikus folklórt, a falusi cigányok által játszott eredeti parasztnépzenét. Nagyon megtetszett, és elkezdtük megtanulni. Ő alapította a Nyekergő nevű együttest, ahová elhívtak játszani, aztán a Mákvirág zenekarba, később az Ökrösékkel, Jánosiékkal muzsikáltam, annak az időnek legjobb autentikus zenekaraival – Muzsikás, Méta, Téka – mind dolgoztam. Nemcsak itthon, külföldön is. Megismerkedtem a svéd Orient Express zenekarral, s rengeteget jártam Svédországba. Találkoztam Kovács Ferenccel, aki mai napig játszik az egyik zenekaromban, a Gipsy Bandben. Ő mutatott nekem mindenféle modern zenét. Meghívtak játszani a Budapest Ragtime Bandbe, melyet Rossa László vezetett, aki Miskolcon a tanárom volt. A duóban Lukács Miklóssal, az elismert jazzmuzsikussal játszom együtt. Legelőször egy cimbalomversenyen találkoztunk még 1986-ban, amikor ő kilencéves volt, én 27. Saját és más zenekarokkal rengeteget utaztam. Európában mindenhol jártunk, Ázsiában is, Amerikát többször körbeturnéztuk, de én nem tudom elképzelni, hogy máshol éljek. Nagyon kötődöm a hazámhoz, a kultúránkhoz.

Fotó: Bach Máté

– Mindig jól ment a szekér?

– Nem, volt néhány zökkenő. Előfordult, hogy nem tudtam magamat eltartani, főiskola után többször apám segített ki. A Zsarátnokkal is zenéltem – kitűnő csapat volt –, de hol jól ment, hol nem. Emiatt arra gondoltam, elmegyek vendéglátózni. Letettem a kategóriavizsgát, és vártam a hosszabb távú külföldi szerződést, amivel majd sok pénzt keresek. De nem jött, úgyhogy 1990-ben úgy döntöttem, biztosítási ügynök leszek. Már a tanfolyamot is elvégeztem, de az égiek nem engedték, hogy ne zenészként folytassam. A Magneten nevű nemzetközi cigány show-ba hívtak, ahol rengeteg együttes lépett fel nagy sikerrel. Szólistaként játszottam, és a rendező, aki nem utazott velünk, megbízott, hogy zenei igazgatóként felügyeljem a fellépéseket. Közben megalapítottam a saját zenekaromat, a Balogh Kálmán és Barátait, abból alakult később a Gipsy Cimbalom Band.

– Játéka Francis Ford Coppola Youth Without Youth című filmjében is hallható. Hogyan került kapcsolatba a rendezővel?

– Telefonon hívtak, hogy ráérnék-e a héten Bukarestbe utazni, ahol Coppola új filmjéhez veszik fel a zenét. Mondtam, ráérek, de Romániában sok jó cimbalmos van, miért nem onnan hívnak.

– Majdnem lebeszélte őket magáról?

– Igen. Azt mondták, hogy finomabb cimbalmozást szeretnének, mint ahogy a románok játszanak, akik ugyan virtuózan muzsikálnak, de keményen, és Coppola líraibb hangzást szeretne. A zeneszerző, Osvaldo Golijov ismerte néhány felvételemet, és mindenképp magyar stílusban játszó cimbalmost szeretett volna. Két nap múlva már Bukarestben voltam. Nagy élmény volt. Kivetítőn néztük a filmet, és közben felvettük a szimfonikus részeket, a cimbalomszólókat és egy kis csapattal az improvizációkat. Néha Coppola is odajött hozzám, kért valamit. A zeneszerzővel még egy ideig együtt turnéztunk. A kilencvenes évek elején Frank Zappával is találkoztam, aki száztagú nemzetközi zenekart akart létrehozni. A Columbus jazzhajón játszottam neki egy trióval. Utána azt mondta, hogy vár a zenekarába. Sajnos a terve nem valósult meg, mert nem sokkal később elhunyt.

– Az érdi koncertre nagyon szép cimbalmot hozott. Hány hangszere van?

– Nekem nincs családom, ezért megtehetem, hogy vásároljak hangszereket. Van két nagy régi fekete Bohák cimbalmom, és egy kicsi, amelyet a nagybátyámtól, Elemértől kaptam. Kitűnő hangú hangszer, majdnem százéves. Van egy használható és egy javításra szoruló Schunda, azonkívül két közepes és egy kis cimbalom – Nagy Ákos ferencvárosi hangszerkészítő mester munkái – és egy tíz- és egy tizenkét kilós hangszerem. Ja, és egy indiai cimbalmom is van! A kínait elajándékoztam.

– Bohák és Schunda nevét említette. Ők kicsodák?

– Schunda Vencel József 1874-ben az eredetileg kis cimbalmot megnagyobbította, négy lábra állította, pedállal és hangfogóval látta el, és kibővítette a hangterjedelmét. Bohák Lajos később tovább tökéletesítette a cimbalmot, szerkezetileg átépítette, és a hangszínét is megváltoztatta. Az ő idejükben nagyon népszerű volt a cigányzene, a verbunkosmuzsika, a tősgyökeres magyar népies zene. Sok híres cigány cimbalomművész játszott zenekarban és szólistaként. Magyar zongorának hívták a cimbalmot. Polgári rangot jelentett játszani rajta, az úri szalonokban sok hölgy cimbalmos is volt. A gyertyatartós kottaállvány előtt szépen díszített, bőven faragott hangszeren játszották az akkor divatos magyar nótákat, filmzenéket. A Nemzeti Zenedében 1890 óta működik cimbalom tanszék, melynek Allaga Géza volt az első tanszékvezetője. Később a háborúk, a szegénység és a társadalmi változások miatt a hangszer veszített a népszerűségéből, az 1950-es, 60-as években már csak cigányzenészek űzték ezt a foglalkozást. Ma viszont sok nő játszik a professzionista klasszikus cimbalmosok között. Augusztus végén rendezték meg a Budapest Music Centerben az első Nemzetközi Cimbalomversenyt, melynek megálmodója Lukács Miklós.

A klasszikus-kortárs kategóriában Gódor Erzsébet második helyezést ért el, akivel tavaly együtt léptünk fel a Bartók-esten.

– Negyvennyolc éve áll színpadon. Muzsikája több mint száz lemezen hallható. Többek között megkapta Az év zenésze elismerést, a Magyar Örökség Díjat, augusztusban pedig a Martin György-díjat vehette át. Mi az, amit a közönség értékel? Ha nagyon gyorsan, virtuózan játszanak?

– Azt is, de például amikor Lukács Miklóssal a második lemezünk bemutatóját tartottuk a Pesti Vigadóban, az egyik legnagyobb tapsot a Szomorú vasárnap című lassú, borongós dal után kaptuk. Utána sokáig csönd volt, láttam, hogy néhányan sírtak. Aztán kitört a taps. Ha valaki nagy tűzijátékot rendez, gyorsan kalapál egy helyben, az egy idő után unalmassá válik. A virtuóz játék nagyon tetszik az embereknek, de csak akkor, ha megtöltjük tartalommal, ha az érzelmekre is hatunk.

– A koncertjein rendszeresen barangol a műfajok között. Van olyan zenei stílus, melyet cimbalmon nem lehet játszani?

– Szerintem nincs. A cimbalom a gitár és a vibrafon keveréke. Én rockzenekarral is játszottam. Az akusztikus cimbalom nem tudja felvenni a versenyt az elektromos hangszerekkel, mert nehéz beerősíteni. Ha lesz elektromos cimbalom, akkor hihetetlen karrier nyílik majd meg a hangszer előtt.

A cimbalom mindenre alkalmas, igazi látványkonyha.