Hogyan állítható meg a karantén alatti súlynövekedés?

Kemény, embert próbáló hónapokat tudhatunk magunk mögött a koronavírus-járványból adódó kijárási korlátozásoknak és a home office-nak köszönhetően. A karantén persze nem csak lelkileg, hanem fizikálisan is megterhelő volt szervezetünkre nézve, hiszen hajlamosak voltunk többször is magunkba fordulni, bánatunkat pedig evésbe, vagy alkohol fogyasztásba fojtották, rosszabbik esetben pedig mindkettőbe. A testmozgásból pedig nem is beszéltünk még.

1. Kevesebb edzés

Egy felmérés szerint közel 800 megkérdezettnek csupán csak a 17,6%-a nyilatkozott úgy, hogy nem hízott az otthon töltött hetek alatt, tehát ötből mindösszesen egy embernél nem okozott súlyproblémát ez az időszak. A döntő többség (60,6%) 0-5 kilót szedett fel ez alatt a nagyjából két hónap alatt, 15,5% pedig 5-10 kilóval gyarapodott. Ami igazán sokkoló, hogy a kutatása alapján az emberek 6,3%-a 10 kilónál is többet szedett fel a koronajárvány miatti kényszerleállás idején, ami egészen extrém súlygyarapodásnak tekinthető ilyen rövid idő alatt. Mivel ezek igen jelentős számok, a kutatás arra kereste a választ, hogy mi okozza, amiért az embereknek a szokottnál nagyobb nehézséget okoz a súlyuk megtartása. A eredmények alapján a vezető ok a túl kevés mozgás (24,6%) volt.

2. Tartós élelmiszerek felhalmozása

Itthon a járvány közvetlen kirobbanása előtt sokan kényszervásárlásba kezdtek, majd nekiláttak felhalmozni a különféle tartós élelmiszereket. Azt persze már tudjuk, hogy a számtalan adalékanyag és ízfokozó nem tesz jót a kilóknak, ám ehhez még az is párosult, hogy gyakrabban főztünk, így gyakrabban ettünk is nem feltétlenül kalóriaszegény ételeket.

3. Szorongás és depreszió

Miután kiderült, hogy a koronavírus leginkább emberről emberre terjed, kénytelenek voltak hazánkban is megszorító intézkedéseket bevezetni. A kijárási korlátozás, a családunkkal és a barátainkkal való személyes találkozók hanyagolása, rosszabbik esetben a karantén olyan mentális problémákat váltott ki sok emberben, mint a szorongás, vagy a depresszió. A klinikai elhízás, a nem kívánt súlygyarapodás egyik fő kiváltó oka pedig pont ez, ahogy azt már több tanulmány is bizonyította.

4. Stresszevés

A pandémia alatt a mozgásszegény életvitel egyenes út volt a szorongáshoz. Nos, ennek következménye pedig a stresszevés, amit sokszor határokat nem ismerve, a következmények szem előtt tartása nélkül végeztek az ágyon fekve, vagy éppen kedvenc karosszékünkben ülve a tévét nézve. A legnagyobb probléma pedig leginkább az volt, hogy az esetek túlnyomó többségében nem éppen zöldséget, vagy valamilyen egészséges ételt ropogtattak, hanem leginkább a csipsz és a csoki került előtérbe, ezzel brutálisan megnövelve a napi kalóriabevitelt.

5. Megnövekedett alkoholfogyasztás

Ijesztő számok kerültek napvilágra a koronavírus-járvány kirobbanásánál bevezetett karantén alatti időszakból az alkoholfogyasztás tekintetében. Nem mondunk újdonságot azzal, hogy az rendszeres italozás a testsúlyunkat és az izmaink működését, regenerálódását is befolyásolja.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Az aktív életmód és gyaloglás élettani hatásai

Az aktív életmód, a rendszeres testmozgás sok pozitív előnnyel bír, többek között a vastagbéltumor és az epehólyag különféle megbetegedéseit is segíthet megelőzni. De vajon mi számít aktív életmódnak? Dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus írásából kiderül.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.