Elhíztak, ezért fogyókúrára fogták a kínai vadlovakat

Elhíztak a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fogságban élő Przsevalszkij-lovak – a világ utolsó vadlóalfajának fogságban tenyésztett egyedei -, ezért fogyókúrára fogták őket.

Forrás: MTI2020. 05. 25. 20:14
Hortobágy, 2020. május 20. A hortobágyi, pentezugi 3000 hektáros vadló-rezervátumban jelenleg 285 ázsiai vadló (Equus ferus przewalski) él a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereinek felügyelete és gondozása mellett, akik rendszeresen megfigyelik, számba veszik, DNS adatbázisukat építik a nem látogatható elkerített területen. Várhatóan 30-40 egyed lesz az idei szaporulat, eddig 15 az újszülött csikó. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Fotó: MTVA/Oláh Tibor Fotó: Oláh Tibor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világon jelenleg mintegy kétezer Przsevalszkij-ló – ázsiai vagy mongol vadló, más néven takhik él -, kevesebben vannak, mint az óriáspandák. A vadlovak fő élőhelye Kínában a hszincsiangi Dzsungáriai-medence, ahol összesen 439 példány él, 91 fogságban, 240 vadon és 108 félig fogságban.

A hszincsiangi vadlótenyésztő és -kutatóközpontban 1986 óta tenyésztik őket, amikor 24 Przsevalszkij-lovat importáltak Nagy-Britanniából, Németországból és az Egyesült Államokból.

A központban élő ázsiai vadlópopuláció növekedése miatt a régi istállók egyre szűkebbnek bizonyultak, korlátozták a lovak mozgását, ezért az állatok elhíztak, és csökkent a szaporodóképességük is.

A zsúfoltság miatt egyre többször estek egymásnak, gyarapodtak a sérüléseik, ezenkívül a fertőzések és az élősködők is jó táptalajra tettek szert – mutatott rá Ma Hszin-ping, a kutatóközpont vezetője.

Ázsiai vadló (Equus ferus przewalski)
Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

A szakemberek ezért edzeni kezdték az ott nevelt lovakat, hogy fogyjanak, egészségesek maradjanak és alkalmazkodjanak a kinti élethez.

Ma szerint a fogságban élő lovak első, 25 tagú csoportja már átesett a „fogyókúrás tréningen”: a központ készített nekik egy tágas karámot, ahol egész nap szabadon szaladgálhatnak, kevesebb az etetés és a megfigyelés. A karámon belül változó helyekre tettek ki nekik ételt és italt, hogy a természeteshez hasonló módon kutathassanak utána.

„Ez a félvad kiképzés segít, hogy a lovak ne függjenek annyira az istállóktól és a tenyésztőktől, könnyebbé teszi az átmenetet a fogságból a vadonba” – magyarázta Ma.

A vadlófaj nevét Nyikolaj Przsevalszkij orosz tábornokról kapta, aki az 1880-as években felfedezte és leírást készített róla.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.