Elhíztak, ezért fogyókúrára fogták a kínai vadlovakat

Elhíztak a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fogságban élő Przsevalszkij-lovak – a világ utolsó vadlóalfajának fogságban tenyésztett egyedei -, ezért fogyókúrára fogták őket.

Fotó: MTVA/Oláh Tibor Fotó: Oláh Tibor

A világon jelenleg mintegy kétezer Przsevalszkij-ló – ázsiai vagy mongol vadló, más néven takhik él -, kevesebben vannak, mint az óriáspandák. A vadlovak fő élőhelye Kínában a hszincsiangi Dzsungáriai-medence, ahol összesen 439 példány él, 91 fogságban, 240 vadon és 108 félig fogságban.

A hszincsiangi vadlótenyésztő és -kutatóközpontban 1986 óta tenyésztik őket, amikor 24 Przsevalszkij-lovat importáltak Nagy-Britanniából, Németországból és az Egyesült Államokból.

A központban élő ázsiai vadlópopuláció növekedése miatt a régi istállók egyre szűkebbnek bizonyultak, korlátozták a lovak mozgását, ezért az állatok elhíztak, és csökkent a szaporodóképességük is.

A zsúfoltság miatt egyre többször estek egymásnak, gyarapodtak a sérüléseik, ezenkívül a fertőzések és az élősködők is jó táptalajra tettek szert – mutatott rá Ma Hszin-ping, a kutatóközpont vezetője.

Ázsiai vadló (Equus ferus przewalski)
Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

A szakemberek ezért edzeni kezdték az ott nevelt lovakat, hogy fogyjanak, egészségesek maradjanak és alkalmazkodjanak a kinti élethez.

Ma szerint a fogságban élő lovak első, 25 tagú csoportja már átesett a „fogyókúrás tréningen”: a központ készített nekik egy tágas karámot, ahol egész nap szabadon szaladgálhatnak, kevesebb az etetés és a megfigyelés. A karámon belül változó helyekre tettek ki nekik ételt és italt, hogy a természeteshez hasonló módon kutathassanak utána.

„Ez a félvad kiképzés segít, hogy a lovak ne függjenek annyira az istállóktól és a tenyésztőktől, könnyebbé teszi az átmenetet a fogságból a vadonba” – magyarázta Ma.

A vadlófaj nevét Nyikolaj Przsevalszkij orosz tábornokról kapta, aki az 1880-as években felfedezte és leírást készített róla.