Háromszázmillió éve ciripelnek a tücskök

A tücskök, szöcskék és sáskák evolúciós szempontból, ökológiailag és gazdaságilag is nagy jelentőséggel bírnak.

Forrás: MTI2020. 10. 02. 22:44
Brüsszel, 2017. június 9. A Little Food tücsöktenyésztõ belga vállalkozás egyik tenyészpéldánya a cég brüsszeli telepén 2017. június 9-én, az ötszáz négyzetméteren kialakított üzem megnyitását megelõzõ sajtónapon. A tulajdonosok reményei szerint a törzsállomány pár éven belül eléri a havi három tonnás termelési hozamot. Az emberi fogyasztásra szánt, szárított formában forgalmazott rovarokat szendvicsekhez, pástétomkészítéshez vagy önmagukban fogyasztva ajánlják. (MTI/EPA/Olivier Hoslet) Fotó: OLIVIER HOSLET
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjében.

Az egyenesszárnyúak, úgymint tücskök, szöcskék és sáskák evolúciós szempontból, ökológiailag és gazdaságilag is nagy jelentőséggel bírnak és mintapéldányai az akusztikus kommunikációt használó állatoknak.

A hollandiai Wageningeni Egyetemen dolgozó Sabrina Simon és az amerikai Texas A&M Egyetem munkatársa, Hojun Song vezette kutatócsoport egy genomikai adatbázist használva vizsgálta, hogy miként alakult ki a hallás és a hangképzés, illetve diverzifikálódott több száz millió év alatt az egyenesszárnyúaknál – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A kutatók megállapították, hogy a tücskök jellegzetes hangját 300 millió évvel ezelőtt lehetett először „érzékelni”: azért csak érzékelni, mert a specializálódott hallószervek csak később fejlődtek ki.

Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjében.

A hangképzés eredetileg védekező mechanizmus volt az ellenség ellen, amelyet megijesztett a szájában rezgő tücsök.

Később a hangképzés fontos szerepet kezdett játszani a reprodukcióban, mivel a ciripelő tücskökre nagyobb eséllyel akadt rá egy nőstény.

A rovarok az állatvilág egyik legfajgazdagabb csoportja. Csaknem minden ökoszisztémában kulcsszerepet játszanak, a számuk azonban rohamosan csökken.

A rovarfajok betolakodó fajokká válnak vagy eltűnnek a klímaváltozás miatt. Ennek önmagában hatása van az ökoszisztémákra és végül az emberekre is.

„Muszáj megértenünk az evolúciós történetét ennek az elképesztően sikeres állatcsoportnak. Ez a napi gazdasági életünk szempontjából is fontos, mivel csak így tudjuk megérteni, hogy mi történik, ha a rovarfajok hanyatlanak vagy eltűnnek” – mondta Simon.

A szakemberek a Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták az eredményeiket.

Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjében.

A kutatók megállapították, hogy a tücskök jellegzetes hangját 300 millió évvel ezelőtt lehetett először „érzékelni”: azért csak érzékelni, mert a specializálódott hallószervek csak később fejlődtek ki.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.