A klímaváltozás okozhatja a a természeti katasztrófák többségét

A természeti katasztrófák többségét a klímaváltozás és a szélsőséges időjárás okozta az utóbbi tíz évben a vöröskereszt kedden Genfben nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint.

Klímaváltozás Forrás: PEXELS

Az árvizek, a viharok és a hőhullámok ötből négy esetben a klímaválság következményeire vezethetők vissza – hívta fel a figyelmet a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC). A humanitárius szervezet becslése szerint 2010 óta több mint 410 ezer ember halálát okozták természeti katasztrófák, és mintegy 1,7 milliárd ember vesztette el otthonát, állatait, termőföldjét vagy megélhetését ezen csapások miatt.

Több mint 410 ezer ember halálát okozták környezet szennyezésből adódó természeti katasztrófák
Fotó: PEXELS

Az 1990-es évek óta csaknem 35 százalékkal emelkedett minden évtizedben az időjárással összefüggő természeti katasztrófák száma – mutatott rá a vöröskereszt a jelentésben, kiemelve, hogy a kutatások azt mutatják, a nemzetközi közösség nem védi meg ezektől a legkiszolgáltatottabb csoportokat, pedig ez elsődleges felelőssége lenne. Azok az országok, amelyeket a leginkább sújtják a természeti katasztrófák, nem kapnak elegendő részesedést azokból a pénzügyi alapokból, amelyeket a klímaváltozás ellensúlyozására fordít a világ – húzták alá.

A vöröskereszt adatai szerint Szomáliát fenyegetik leginkább az éghajlatváltozás káros következményei: aszályok, árvizek, trópusi viharok, illetve éghajlathoz köthető betegségek formájában. Ugyanakkor nem Szomália részesül a legtöbb forrásból, amelyet a klímaváltozás elhárítására lehetne fordítani, a részesülők globális listáján az afrikai ország csak a 71. helyen szerepel.

Gőték a tóban

Már élt az 1929-es tőzsdekrach idején, és akkor forgatott Sierra Leonéban, amikor az még brit gyarmat volt. Úgy szegődött gyakornokként a BBC-hez, hogy előtte összesen egy tévéműsort látott – azóta generációk nőttek fel természetfilmjein, fajokat neveztek el róla, de neki köszönhetjük a Monty Python Repülő Cirkuszát is. Könnyen lehet, hogy a 94 esztendős Sir ­David Attenborough látta a legtöbbet természeti világunkból.

A brit természettudós úgy érezte, hogy itt az ideje egy utolsó, talán végső ébresztőnek a klímaváltozás és élővilágunk egyre nagyobb ütemben gyorsuló pusztulását illetően. Az Egy élet a bolygónkon című dokumentumfilm a Netflixen látható, az azonos című könyv pedig november végén jelenik meg Magyarországon: mindkettő David Attenborough rendkívül személyes tanúvallomása a Föld pusztulásáról. Élő bolygónk legnagyszerűbb narrátora, aki az utóbbi években rájött: hatalma van a nyilvánosság megnyerésére, hiszen olyan össznemzeti kincsként tekint rá a világ, mint mondjuk Jacques Cousteau-ra, ­Gerald Durrellre vagy Jane Goodallra.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.