Mintegy százezer villámcsapás okozott szerdára virradóra áramkimaradásokat és bozóttüzeket Dél-Ausztrália államban – közölte a helyi sajtó. A tűzoltóság szerint a tüzeket még a reggeli órákban sikerült megfékezni.
A 146 tűzesetből a legnagyobb 95 hektárt perzselt fel Lake Gillesben, amely település 278 kilométerre északnyugatra található az állam székhelyétől, Adelaide-től.
A lángokat a heves időjárási viszonyok és a szárazság szították. Kedden Dél-Ausztrália egyes térségeiben jóval 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletet és 120 kilométeres óránkénti széllökéseket jelentettek. Az ausztrál meteorológiai szolgálat kedd estére viharveszélyre adott ki figyelmeztetést.
Az ítéletidőben több mint 32 ezer háztartás maradt áramszolgáltatás nélkül.
Dél-Ausztráliában a bozóttűz idénye rendszerint november közepén veszi kezdetét.
Ausztrália keleti és déli részén 2019 és 2020 fordulóján addig sosem tapasztalt nagyságrendben pusztítottak bozóttüzek. Mintegy százezer négyzetkilométeres – Magyarországnál vagy Portugáliánál is nagyobb – területen pusztítottak akkor a lángok. Harminchárman veszették életüket, több mint háromezer ház égett le, és 24 millió hektár területet perzseltek fel a lángok.
Olykor elég egyetlen szikra
A száraz időszak beköszöntével menetrendszerűen ismét lángra kapott Kalifornia. Az épületeket, erdőket nem kímélő tűzvészek egyre nagyobb pusztítással járnak, amiben a jól dolgozó tűzoltóknak is nagy a felelősségük.
Több mint 160 ezer hektárnyi terület égett és ég Észak- és Közép-Kaliforniában. A tüzek nagy részét – közel 11 ezret – villámcsapás okozta, de az emberek is kivették a részüket a katasztrófa előidézésből. Santa Cruz megyében például 48 ezer embert kellett kitelepíteni, beleértve a Santa Cruz-i Egyetem campusát is. Az evakuáltaknak mérlegelniük kellett egy olyan szempontot, amire korábban nem kellett figyelni: a koronavírus-járvány egyik gócpontja éppen ez az állam. De mi okozza a Kaliforniát folyamatosan sújtó katasztrofális tűzvészeket? A The New York Times négy okra vezette vissza a jelenséget.
– A tűz bizonyos értelemben nagyon egyszerű dolog – mondta Park Williams, a Columbia Egyetem bioklimatológusa. – Amíg van nagy mennyiségű száraz anyag, és kipattanhat egy szikra, bármikor fellobbanhat a láng.
Kaliforniában bőséggel akad éghető anyag és szikra. Ebben az államban, akárcsak a nyugati országrész nagy részén, a nedvesség nagyobb része ősszel és télen érkezik. A vegetáció ezután a nyári hónapokban lassan kiszárad – a növényzetet pedig a legapróbb szikra is lángra lobbantja.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
