Egy rendhagyó kutató és Csontváry „gyógyfüvei”

Újabb könyve jelent meg Waszlavik László zenésznek, aki hagyományőrzőként az utóbbi években Csontváry Kosztka Tivadar fest­ményeinek szimbolikájával foglalkozik. A Magyarok bejövetele – Téli gyümölcs Csontváry képkertjéből, avagy a magtól a cédrusig című kötete egy szimbólumrendszer elemzése – írja a Szabadföld.

– Mikor kezdett el Csontváry festményeinek üzeneteivel foglalkozni? Mérnöki végzettsége, majd a zenei pályafutás mellé hogyan illeszkedik a néprajzi alapú kutatás?

– Az én koromban már felhagytam a koncertezéssel. Régebben Kodály útmutatását vettem alapul, és azon voltam, hogy az archaikus népzene és a jelenkori zene közötti szakadást állítsuk helyre, ma inkább a népdalok szimbolikájával foglalkozom. Ennek kapcsán Pap Gábor művészettörténész előadásait is hallgattam, aki a magyar műveltséggel, szakrális kultúrával foglalkozik.

Korábban már írtam egy könyvet a népdalszimbolikáról, s mint Pap Gábor „tanítványa”, megpróbáltam intenzíven kiművelni egy ágat. Csontváry művészete pedig bennem a 2019-es Csontváry-emlékév miatt került elő. Kutatásom közben egyes népdalsorokat már dunántúli tükrösökből (tükrös: a pásztorélet jeleneteivel illusztrált fadoboz, a későbbi zsebtükör elődje) fejtettem meg, s beletettem a régebbi könyvembe A magányos cédrus képét is, mert megláttam benne a zodiákus jegyeit.

– Sokféle szimbolika létezik?

– Belecsöppentem abba a zodiákusvitába, amelynek középpontjában a Pap Gábor-féle szimbolikai rendszer állt. Talán Jankovics Marcell író, kultúrtörténész, grafikus indította el ezt a kutatási irányt meseelméletével 1980-ban, amit Pap Gáborék fejlesztettek tovább, majd a ’80-as évek közepére megszületett egy magyar szimbolikai ábécé, a három „állatkörös” rendszer, ami megfelelteti egymásnak a nyugati zodiákus és a keleti zodiákus állatövi jegyeit, plusz a 28 kínai holdházat.

Ez a három állatkörös rendszer lényegében a Nap és a Hold járásán alapuló, az azt összekapcsoló régi naptárak emlékét őrzi. Ennek érvényességét sokan vitatják, ugyanakkor ezt őrizte meg a betyár- és pásztorkultúra Magyarországon. A 12 állatövi jegy csillagászati értelemben a Nap égi útjának stációit jelenti – ezeket jeleníti meg többek között Csontváry a képeibe komponálva, és ezért nevezi magát a Napút festőjének.

Waszlavik László szerint Csontváry Az öreg halász ábrázoláson egy szakrális perspektívát alkalmaz: a kép hátterében elrejtette a Jézus-monogramot (X ÉS P), a halász emberhalász, vonásai pedig Jézus és Mária szimbólumai­ra futnak ki
Fotó: Kállai Márton/SZABADFÖLD.HU

– Milyen tárgyakon, műalkotásokon alkalmazták már korábban ezt a csillagászati-asztrológiai programot?

– Észrevettem, hogy az ismert sztyeppei, azaz szkíta aranykincseket, műtárgyakat, a hun és az ótürk művészeti alkotásokat, valamint az eredetmondákat is lehetett ennek a hármas szimbolikai rendszernek az alapján értelmezni, ugyanakkor egyes bonyolultabb műveket már nem. Az összetettebb műalkotások esetében a három állatkörös naptárrendszer mellé még illeszkedik egy további, ami az evilág és a túlvilág közti „közlekedést” írja le.

Az általános sorrend a zodiákusok és a plusz tengely összeírására a műalkotásoknál ez: mindig a Tejúton történik a leszületés, majd a téli jegyeket kell megjárnia a léleknek (e jegyek ideje alatt el lehet pusztulni vagy túl lehet élni), majd a visszatérés vagy elszólíttatás a Szűz, esetleg a Mérleg jegyében történik, vagy a kettő közötti időben. Ez a „menetrend” szerepel a nagyszentmiklósi kincs darabjain vagy a Csodaszarvas-legendában is.

Waszlavik László
Fotó: Kállai Márton/SZABADFÖLD.HU

– És hogyan kapcsolódik ide Csontváry posztimpresszionista-szimbolista festészete?

– A sztyeppi műalkotások és például Csontvárytól a Magyarok bejövetele festmény – amely elveszett, csak archív fotó van róla –, szimbolikai rendszerének hasonlatossága döbbenetes. Igen hasonlóan festett egyébként Philip Otto Runge, a német romantikus festészet alapítója is. Ezért kezdtem el foglalkozni Rungéval.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.