Világörökségi státusra pályázik egy ősi olasz város, Civita

Civita régóta küzd a teljes elnéptelenedés ellen. Olaszország szeretné, ha a sziklákra épült, ősi város felkerülne az UNESCO világörökségi listájára.

Forrás: MTI2021. 04. 10. 10:44
The Italian hilltop town fighting not to die
General view of Civita di Bagnoregio, accessible only by a bridge and known as 'the dying town' due its susceptibility to erosion and landslides, Italy, March 24, 2021. Picture taken March 24, 2021. REUTERS/Guglielmo Mangiapane - RC28QM9SSXGX Fotó: REUTERS Forrás: REUTERS/Guglielmo Mangiapane
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az olaszországi Civita régóta küzd a teljes elnéptelenedés ellen. Olaszország szeretné, ha a sziklákra épült, ősi város felkerülne az UNESCO világörökségi listájára.

Évszázadokkal ezelőtt a város sokkal nagyobb volt, és utak kötötték össze más településekkel. A földcsuszamlások, földrengések és az erózió azonban radikálisan lecsökkentette méreteit, és mára csupán a városmag maradt meg a hegycsúcs tetején. Ha a téli felhők alacsonyan ülnek, Civita úgy néz ki, mintha egy levegőben szálló vár volna. A tiszta napokon pedig a szikla, amin nyugszik, olyan, akár egy többrétegű torta.

Az olaszországi Civita régóta küzd a teljes elnéptelenedés ellen. Olaszország szeretné, ha a sziklákra épült, ősi város felkerülne az UNESCO világörökségi listájára.
Fotó: REUTERS/Guglielmo Mangiapane

Évmilliókkal ezelőtt leülepedett agyagrétegre telepedtek rá a későbbi kitörések vulkáni hamu és magmarétegei. Civita múltja és jelene valóságos álom egy geológus számára. Az ott lezajlott 1114-es nagy földcsuszamlást például máig tanulmányozzák a szakértők.

Az elmúlt háromezer év során Civita gyakorlatilag annyira összezsugorodott, hogy csak egy tér és azt körülvevő néhány utca maradt meg belőle – mondta el Luca Costantini, a város eróziójának megfigyelését és lelassítását célzó projekten dolgozó geológus.

Mint a közigazgatásilag Civitát is magában foglaló Bagnoregio 32 éves polgármestere, Luca Profili elmondta, mottójuk a rugalmasság, mivel Civitát az etruszkok alapították, aztán a római birodalom része lett, majd a középkorban is városként működött és így maradt fenn máig. Hozzátette, hogy a hely ma már nagyon sérülékeny, állapotát folyamatosan figyelik. A középkor után fennmaradt város 152 méterszer 91 méteres nagyságú területen fekszik. Főtere akkora, mint egy kosárpálya.

A földomlások miatt nehezen megközelíthető, gyalogút vezet fel a településig, amelyen legfeljebb golfautók tudnak feljutni.

A település lakossága évszaktól függően 10-14 fő között változik. A pandémia előtt sok turista kereste fel Rómából Firenzébe tartva. A látogatókat „Civita – a haldokló város” felirat igazította útba.

Roberto Pomi, a polgármester szóvivője elmondta, hogy Olaszország januárban pályázta meg a helyszín világörökséggé nyilvánítását, az UNESCO várhatóan jövő nyáron dönt az ügyben.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.