A cápák is a Föld mágneses mezejét használva navigálnak

Több cápafaj hosszú utazásokat tesz meg, hogy évről évre eljusson bizonyos helyszínekre.

Először találtak erős bizonyítékot arra, hogy a tengeri teknősökhöz hasonlóan a cápák is a Föld mágneses mezejét használva navigálnak hosszú távú utazásaik során. A szakértők eredményeikről a Current Biology című tudományos lapban számoltak be.

A cápák a mágneses mezőt természetes GPS-ként használják – mondta Bryan Keller, a Save Our Seas Foundation projektvezetője, a Floridai Állami Egyetem laboratóriumának munkatársa.

Több cápafaj hosszú utazásokat tesz meg, hogy évről évre eljusson bizonyos helyszínekre. A cápákról az is ismert, hogy érzékenyek az elektromágneses mezőkre. Ezért a tudósok régóta gyanították, hogy a két dolognak van köze egymáshoz, kihívást jelentett azonban az, hogy ezt bizonyítsák is.

„Hogy őszinte legyek, meglepett, hogy sikerült. Azért nem lehetett ezt bizonyítani 50 éven át, mert a cápákat nehéz kutatni” – idézi Kellert a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kutatáshoz a kerekfejű pörölycápát (Sphyrna tiburo) választották, amely kisméretű, így könnyebben tanulmányozható, és tudják róla, hogy évről évre visszatér egyes helyekre.

A kerekfejű pörölycápa az egyik olyan állat, amely évről-évre visszatér különböző helyszínekre (A képen kerekfejű pörölycápa (Sphyrna tiburo) a New Orleans-i akváriumban)

„Ez bizonyítja, hogy a cápák tudják, hol van az otthon és vissza képesek navigálni oda különböző helyszínekről” – véli Keller.

Húsz fiatal, vadon elfogott pörölycápával végzett vizsgálatok során olyan mágneses körülmények közé helyezték az állatokat, mint amilyenek a kifogás helyétől több száz kilométerre lévő helyeket jellemzik. Így megjósolható volt, hogyan fognak a cápák tájékozódni, ha valóban mágneses nyomok alapján navigálnak.

A szakértők szerint eredményeik más cápafajok lenyűgöző bravúrjaira is magyarázatot adhatnak. Dokumentáltak például egy nagy fehér cápát, mely Dél-Afrikától Ausztráliáig vándorolt, majd következő évben ugyanazon az útvonalon tért vissza.

„Mennyire menő, hogy egy cápa megtesz egy 20 ezer kilométeres körutat a háromdimenziós óceánban és pontosan ugyanarra a helyre tér vissza? Ez elképesztő. Egy olyan világban, ahol az emberek GPS segítségével navigálnak mindenhova, ez a képesség igazán figyelemre méltó”

– lelkendezett Keller.

A jövőben a szakértő többek között azt is vizsgálni szeretné, hogy vannak-e, és ha igen, milyen hatással vannak a cápákra az emberi forrású mágneses mezők, például a tenger alatti kábelek. Az is feltárásra vár, hogy a mágneses jeleket csak hosszú távú vándorlásaik alkalmával, vagy mindennapi viselkedésük során is használják-e ezek a fajok.

Több tengeri állatfaj természetvédelmi besorolása módosult

Harminckilenc cápa- és rájafaj természetvédelmi besorolása módosult fenyegetettre a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján. A változtatások nyomán immár 355 cápa- és rájafaj tartozik a sebezhető, veszélyeztetett és súlyosan veszélyeztetett természetvédelmi státuszokat magába foglaló fenyegetett kategóriába – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Ennél hangosabban már nem tudnak kongani a vészharangok a cápák és ráják ügyében” – mondta Andy Cornish, a Természetvédelmi Világalap (WWF) globális cápa- és rájavédelmi programjának (Sharks: Restoring the Balance) vezetője.

A cikk IDE kattintva olvasható tovább.