Ólomszennyezés veszélye miatt újra le kellett zárni a párizsi Notre-Dame katedrális előtti teret. A mérések ismét magas ólomkoncentrációra utalnak – közölte kedden a párizsi rendőrség.
Két évvel ezelőtt tűzvész pusztított a 13. században épült műemlékben, melynek teteje és huszártornya mintegy 300 tonna ólmot tartalmazott. Az ólom legnagyobb része elolvadt a tűzben, jelentős része azonban a levegőbe került.
A szennyezés miatt a hatóságok az alapos és kiterjedt takarítás idején több területet, még iskolákat is lezártak.
Fotó: MTI/EPA/Pool/Rafael Yaghobzadeh
A tűz után néhány héttel újra megnyitották a teret, állandó ólomszintmérést ígértek.
„A legfrissebb tesztek eredménye azt mutatta, hogy a tér egyes pontjain az ólompor koncentrációja magasabb, mint a Párizsban normális szint” – közölte a rendőrség.
Noha 2019. április 15-e éjszakáján a torony és a tető nagy része beomlott, a tűzoltók munkája megmentette a középkori épületet.
Az ólomszennyezés veszélye azonban hátráltatta a takarítást és a gótikus műemlék helyreállítását, amelynek megnyitását Emmanuel Macron elnök 2024 nyarára tervezi.
Borítókép: a takarítási munkálatok során összegyûjtött, elüszkösökött tárgyak egyikét tisztítja egy munkás a tûzvész sújtotta párizsi Notre-Dame-székesegyház elõtt 2019. július 24-én
A népi vallásosság kiemelkedő alakja volt Nepomuki Szent János
Nepomuki Szent János a közép-európai, magyarországi jámborság, népi vallásosság kiemelkedő alakja. Pontos születési éve nem ismert, de valamikor 1350 körül születhetett a csehországi Pomuk vagy Nepomuk nevű városkában. 1370 körül indult el az egyházi pályafutása, pappá 1380-ban szentelték, majd jámbor hírének és tehetségének köszönhetően a prágai Szent Egyed-templom kanonoka és hitszónoka, IV. Vencel király feleségének gyóntatóatyja lett. A legenda szerint a király rá akarta venni arra, hogy felesége gyónásának titkát elárulja neki, de mivel János e kérésnek több ízben ellenállt és a király semmilyen módszerrel nem tudta megtörni, megkötözve a Moldva folyóba vetette őt 1393-ban.
