Kísérteties hangok jönnek a Vénuszról

2020 júliusában a NASA Parker űrszondája valami egészen különlegeset észlelt a Vénusznál; a bolygó felszínétől mindössze 833 kilométerre a műszerek alacsony frekvenciájú rádióhullámokat fogtak. A Science Alert tudományos portál azt írta, hogy mindez azt jelenti, hogy a kutatóeszköz érintette az égitest légkörének felső részét, az ionoszférát – olvasható az Origo cikkében.

Forrás: ORIGO.HU2021. 05. 06. 15:44
null
A Parker felvétele a Vénuszról Fotó: JOHNS HOPKINS APL/NAVAL RESEARCH LABORATORY/GUILLERMO STENBORG AND BRENDAN GALLAGHER Forrás: NASA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Harminc év elteltével most először sikerült közvetlen méréseket végezni a Vénusz atmoszférájának felső részében. Az adatok megmutatják, hogy a napciklusok milyen változásokat idéznek elő a Föld szomszédjánál.

A Vénusz kicsit hasonlít a bolygónkra: nagyjából akkora mint a Föld, összetételükben sincs sok eltérés.

Fontos különbség azonban, hogy a Vénusz egy mérgező, pokoli világ, ahol nincs esély az élet megjelenésére.

Hogy miként vett ilyen eltérő fejlődési irányt az égitest, és mit jelent ez a távolabbi bolygók lakhatóságára nézve, azt a Vénusz további tanulmányozása tudná érdemben megválaszolni. Ennek ellenére viszonylag kevés küldetés foglalkozott a Vénusszal, nem véletlenül: a felszínre küldhető leszállóegységek nem bírnák pár percnél tovább az elképesztő hőséget (462 Celsius-fok) és nyomást.

Nincsenek könnyebb helyzetben az űrszondák sem; a planéta légköre rettenetesen vastag, szinte lehetetlen keresztüllátni rajta.

A Parker felvétele a Vénuszról
Fotó: JOHNS HOPKINS APL/NAVAL RESEARCH LABORATORY/GUILLERMO STENBORG AND BRENDAN GALLAGHER / NASA

A napciklus és a Vénusz légköre

A jól ismert körülmények ellenére a kutatók nem adják fel a munkát, több, a bolygó feltérképezését célul kitűző küldetés is előkészítő fázisban van. Addig viszont más missziót teljesítő űrszondák adataira lehet csak hagyatkozni.

Szerencsére jelenleg kéznél van a Parker űrszonda, ami elsősorban a Napot fogja tüzetesebben vizsgálni, ám most, hogy elhaladt az égitest mellett (annak gravitációs mezejét használva a manőverezéshez), lehetősége nyílt adatokat gyűjtenie a planétáról.

Az észlelt rádiójelek nagy segítséget nyújtanak a kutatóknak abban, hogy kiszámolják, milyen sűrű jelenleg a Vénusz ionoszférája. Hasonló méréseket utoljára 1992-ben végeztek a bolygókutatók.

Kiderült, hogy az eltelt közel 30 év alatt a Vénusz ionoszférája vékonyodott.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.