Szombat délutánig 2,7 millió fát már elültettek – jelentette a ghánai erdészeti hivatal Facebook-oldala alapján az Origó cikke.
A földművelésügyi minisztérium szerint több mint hétmillió facsemetét osztottak szét a ghánai parkok, iskolák és vállalkozások számára. A nagyvárosok bevásárlóközpontjaiban az akció résztvevői számára eszközöket is szétosztottak a fák elültetéséhez.
Az emberek választhattak is, hogy gyümölcs-, haszon- vagy díszfákat ültetnek el.
Akufo-Addo az elnöki palota területén maga is elültetett egy guajakfát. A latinul lignum vitae, vagyis az élet fája nevet viselő növény a világ egyik legkeményebb fája, nevét onnan kapta, hogy számos gyógyszer alapanyagául szolgál.
Fotó: Pexels
Az erdészeti erőforrások nemzeti fejlesztési célokra történő kizsákmányolása az utóbbi években fenntarthatatlannak bizonyult„ – jelentette ki Akufo-Addo. – Nem várhat holnapig vagy holnaputánig. Most kell cselekednünk.
Környezetvédők szerint nagy részben a mezőgazdaság térnyerése, illetve a fakitermelés és a bányászat vezetett a ghánai erdőségek jelentős mérvű pusztulásához. Az aranyban gazdag nyugat-afrikai ország erdészeti hatósága szerint az 1990-es évekhez képest az erdőtakaró kevesebb mint ötödére zsugorodott.
A kormány elképzelései szerint a Zöld Ghána Napot évente megtartanák azzal a becsvágyó célkitűzéssel, hogy a mostani célkitűzést százmillió elültetett facsemetére emelnék 2024-ig.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: Pexels
Felmérték a hazai famatuzsálemek állapotát
A munka majdnem 11 évig tartott, és csaknem 2 ezer faegyedet vizsgált meg a MATE kutatója, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. A felmérés eredményei szerint a vizsgált egyedek több mint fele jó vagy kitűnő állapotban volt viszont a fák mintegy 6 százaléka elpusztult.
„A nagy törzskerületű fák változatos mikroélőhelyeket tartanak fenn, mint például odvak, korhadt törzsek, ágak, pusztuló koronák, hámló kérgek, amelyek mindegyike sok speciális fajnak ad otthont. Ilyenek például a gombák, zuzmók, madarak, apró emlősök és veszélyeztetett rovarfajok. Ezért is tekinthetők az öreg fák által meghatározott rendszerek a biodiverzitás globális forrópontjainak”
