A vadkender háziasítása 12 ezer éve kezdődött Kínában

Északnyugat-Kínába vezetnek a cannabis legkorábbi „gyökerei” egy nemzetközi kutatócsoport szerint. A svájci Lausanne-i Egyetem vezette szakértői csoport szerint a vadkender háziasítása 12 ezer éve kezdődött Kínában.

A vadkender háziasítása 12 ezer éve kezdődött Kínában Forrás: Pixabay

Minden mai kender- és egyéb drogfajta ugyanabból a génállományból származik. Hosszú ideig az orvoslásban és a textiliparban is alkalmazott és drogként is használt növényről – tudományos nevén Cannabis sativa – úgy vélték, Közép-Ázsiából ered.

A 110 örökítőanyagon végzett átfogó elemzés alapján a tudósok Luca Fumagalli, a Lausanne-i Egyetem és a Centre Universitaire Romand de Médecine Légale munkatársa vezetésével megállapították, hogy a vadkendert az újkőkorban (neolitikumban), 12 ezer éve háziasították Kelet-Ázsiában.

Ezzel a cannabis az egyik első növényfaj, amelyet a búza és az árpa mellett művelni kezdtek – közölte pénteken a Lausanne-i Egyetem. A Cannabis sativa eredeti formája azonban mára valószínűleg kihalt – emelték ki a Science Advances című tudományos lapban megjelent tanulmányukban a szakértők.

A vadkender háziasítása 12 ezer éve kezdődött Kínában
Fotó: Pixabay

A vizsgálat során figyelembe vett adatok egykori, mára ismét vadon termő kultúrnövényektől, ritka és lokálisan elérhető fajoktól, valamint régi és modern kender- és marihuánafajoktól származnak.

A mai magasan specializált fajok a tudósok szerint egy mintegy 4000 éve kezdődött szelektív termesztés eredményei. A kender és a marihuána többek között abban különböznek egymástól, hogy eltérő mennyiségben található bennük kannabidiol (CBD) és a pszichoaktív tetrahidro-kannabinolt (THC).

A kutatás jelentősen megkönnyíti a sokoldalú növény orvosi és mezőgazdasági kutatását – mondta Fumagalli.

A cannabis terápiás hatása az elmúlt években ismét az érdeklődés középpontjába került.

Megfejtették a pagodakarfiol különös formájának titkát

Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette a pagodakarfiol, más néven romanesco brokkoli jellegzetes formája mögött rejlő titkot: a növény azért lesz ilyen, mert a rügyeiből nem fejlődnek virágok. Ehelyett szárakká változnak, amelyek sikertelenül próbálnak virágot hozni – írták a kutatók a Science tudományos folyóiratban.

A romanesco brokkoli látványosan ismétlődő részeit fraktálnak is nevezik. A fraktál olyan struktúra, amelyben az egyes részek hasonlítanak az egészre. A pagodakarfiol esetében a növényt felépítő rózsák és annak darabjai hasonlítanak az egész zöldségre.

Tovább...